Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Népgazdasági tervek

Szeged - Negyvenkilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenkettedik állomása: 1961.

„Befejezéséhez közeledik hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása" – jelentjük be a hírrel együtt: „a Minisztertanács megállapította, hogy az 1958-60-as hároméves terv éveiben sikeresen haladtunk előre". Ugyanakkor „a Minisztertanács jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet".

Termelési sikerek

Mi az, „ami a hároméves terv előtt nem volt Szegeden"? A válasz: az új év első napján hat fotóból álló összeállítás, hozzá némi magyarázat. „Három év munkájára tettünk pontot 1960 decemberével. Vállalataink Szegeden már jóval december 31-e előtt teljesítették hároméves terveiket. Termelési sikereiket a tervteljesítés számadatai jelzik. S a számok mögött sok kilométer fonal, több millió négyzetméter ponyva, a cipők százezer párai, s temérdek szalámi és hentesáru van. A jó munka hasznát tapasztalhatták a keresetnövekedésben, az életszínvonal emelkedésében, munka és életkörülményeik javulásában. Bármerre járunk Szeged utcáin, a becsületesen végzett munka eredményét látjuk az épülő új házakban, utakban, az új gépekben, üzemrészekben" – rögzítjük.

Példaként említjük: „több millió forintos beruházásból épült fel az új szemklinika épülete a Korányi Sándor rakparton". „Sima betonúton suhan az autóbusz helyi járat Hattyastelep felé. Újszeged után Baktóban is felépült a Felszabadulás Termelőszövetkezet primőrtelepe. Az üvegfalú, csarnokszerű helyiségekben ma már szépen virít a fejes saláta."

A Szegedi Cipőgyár közel 1000 dolgozója közül csaknem 250 tanul. Fotó: Móra Ferenc Múzeum
A Szegedi Cipőgyár közel 1000 dolgozója közül csaknem 250 tanul.
Fotó: Móra Ferenc Múzeum

„A Budapesti Láng Gépgyárban készült modern paradicsomsűrítő gépsort és a hozzátartozó vezérlőberendezést a hároméves terv során a Szegedi Konzervgyárban kísérletezték ki. Azóta már a Szovjetunióba és más államokba is szállítanak ezekből a berendezésekből.

A régi tüzérlaktanya épületiben létesült az elmúlt évek során a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepe. Az egykori laktanyaszobákból modern munkatermeket alakítottak ki, amelyekben szovjet, német, s magyar gyártmányú gépekkel szigeteleik a huzalokat.

Új városrész néven emlegetik a Mérey utca és a Marx tér környékét, amelyet sok új lakóház tesz széppé, impozánssá."

Nem „uzovált" ipar

„Hol vannak már a régi szegedi kisiparosok közül a takácsok, szűrszabók, kékfestők, késesek vagy éppen a superok és talicskakészítők?" – teszi fel a kérdést Juhász Antal muzeológus, mikor az „utolsó szegedi bocskorosvargánál", Elek Gyula Tavasz utca 8. szám alatti műhelyében tett látogatásáról ad beszámolót. Az ország egyetlen bocskorosa „mesterségét apjától, Elek Illéstől örökölte, akinek a műhelye Felsővároson, a Tímár utcában állott. Ez a városrész, pontosabban ennek 'Tabán' nevű Felső Tisza-parti része volt évszázadokon keresztül a tímárok otthona. Itt, a 'tímárnegyed'-ben volt a múlt század végén a többi bocskorostímár műhelye is: Kálmány Ferencé – akinek fia volt Kálmány Lajos, a nagy folklorista – Evetovics Mihályé és Habrincsák Györgyé. Gyula bácsiék huszonegyen voltak testvérek és ő tanulta ki, mint legidősebb fiú, az apai mesterséget. Már gyerekkorában segített a műhelyben: a famustával a kész bocskorok talpát fényesítette" – kóstolgatja a szakszót, s kap egy csöpp helytörténeti ismeretet és néprajzi hangulatfestést a január 5-i szám olvasója. Megtanulhatja a régi bocskor fajtákat is: szőrös, szíjas, telkesbocskor, és a táblás vagy kancabocskor. Ez utóbbit „a tápaiak használtak gyékényszedéshez"... Mindez a múlté, ahogy az idős mester mondja: „már nem uzoválják ezt az ipart..."

A kisipart szövetkezetekbe szervezik, de ezek egyesítésében látják a jövőt. „Szeptember 1-én egyesült a Szappanfőző, valamint a Tudományos Eszközöket Termelő Ktsz, és megalakult belőlük a Vegyi, Kultúrcikk és Szappanfőző Szövetkezet." Az első ktsz-egyesüléseket újabbak és újabbak követték: végül „tíz kisipari szövetkezet helyett négy" jött létre.

Iskolapénz

A tanulás divatjáról írva rögzíti január 29-én F. K. Nem kérik majd vissza az iskolapénzt című körképében, hogy tízféle oktatásban vesznek részt, a Szegedi Cipőgyár közel ezer dolgozója közül csaknem 250 tanul. „Ősz óta idősebb és fiatalabb betanított munkások hajolnak a tanórákon a gépekre – talpszélmaróra, orrbehúzóra –, hogy gyakorlatba; és a füzetek fölé, hogy elméletben is elsajátítsák a legfontosabb cipőipari ismereteket".

A „45-ös létszámból ma is 41-en tanulnak szorgalmasan. Szabász, gépész, fercigoló és egyéb szőrme- és bőrruhaipari szakmunkás válik" azokból, akik a Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzemben vesznek részt az oktatáson. „Tanul a főmérnök, a főkönyvelő, a bérelszámoló, a művezető, tanul a szakmunkás és a segédmunkás" is. F. K. pedig biztos abban, hogy „egy sem kéri majd vissza az iskolapénzt!"

A szocializmus útján

Nem csak munka és tanulási sikerekről szólnak a hírek. Merész elképzelésekről is: „A Szegedi Ruhagyár vezetői, műszaki dolgozói a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa könnyűipari szakosztálya és a minisztérium megbízásával hozzákezdtek a munkaruhagyártás automatizálásának megoldásához".

„Konfekcióipari speciálgépet készítettek a Csepel 111-es varrógépekből. (...) Ezekkel évenként több millió forint megtakarítást érnek el" – örvendez január 29-i számunkban az igazgató. „Ábrahám István elvtárs" reméli: „idén előreláthatóan külföldre is eljutnak majd ezek a gépek". „A Szegedi Ruhagyár 'OKOS' gépei" címmel a Tudomány és technika rovat is foglalkozik február 12-én. Kiderül: „A gumikabátok gomblyukait is géppel készítik", de az is, hogy az „Övtartókészítő fotocellás vezérléssel" működik, meg hogy sorozatra képes a gomblyukkötő gép.

Sikereket könyvelhet el a Kenderfonógyár is. Február 2-án az a hír, hogy a „Balatoni Halászati Vállalat 1961-ben teljesen áttér a Szegeden gyártott körszövött perlonkötél használatára. A Kenderfonógyár hálóüzeme új gépekkel kezdte meg az új kötélfajta készítését, mellyel az exportra gyártott sporthajókat is fölszerelik. Az első negyedévben egy tonna kötelet gyártanak, negyedmillió forint értékben".

Újítanak máshol is: „idén azzal is elősegítik a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat szezonjellegének megszüntetését, hogy többfajta zöldségféleség szárítására is vállalkoznak az üzemben" – rögzítjük február 5-én. „A téli hónapokban is akad szárítani való" – például a káposzta.

A modern idők jeleként: spagettit készítenek a háziasszonyoknak. Sokan nem tudják, hogy a „cérnatészta, a hosszú és rövidmetélt, a nagy és kis kocka, a tarhonya a Török utcában, a Szeged környéki Sütőipari Vállalat tésztaüzemében készül" – áruljuk el március 23-án.

A vad iparosítási láz sem feledteti, hogy – Török László, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára február 5-i cikke szerint – befejezték a „tömeges, számszerű fejlesztést", „a mezőgazdaság szocialista átszervezését". Így aztán: „Csongrád megye dolgozó parasztsága a szocializmus útjára lépett".

Az ipar fejlesztése nem áll le: február 12-én adjuk hírül, hogy „színesfém öntödével bővül a Szegedi Kábelgyár. Már júliusban megkezdi munkáját az új üzem".

Kronológia

1961. január 20.: John Fitzgerald Kennedy az USA elnöke. Február 22.: Szegedre érkezett látogatóba Antonin Novotny csehszlovák államfő. Március 28–29.: A Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének moszkvai ülése, melyen a magyar delegációt Kádár János és Münnich Ferenc vezeti. Április 12.: Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén végrehajtja az első emberes űrrepülést. Április 17–20.: Sikertelenül végződik a kubai emigránsok partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben, hogy megdöntsék Fidel Castro hatalmát Kubán. Június 3–4.: John Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov, az SZKP első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Bécsben tárgyal a világpolitikai helyzetről és a két ország kapcsolatáról. Június. 7.: Szegedre, a Pedagógiai Főiskolára látogatott Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Augusztus 13.: Megkezdődik a berlini fal építése. Augusztus 19.: Jurij Gagarin, az első űrhajós 4 napos látogatásra Magyarországra érkezik. Augusztus 26.: Kivégzik az 1956-os forradalmat követő megtorlás utolsó halálos áldozatát, Nickelburg Lászlót. Október 7-12.: Az országgyűlést törvénybe foglalja a II. ötéves népgazdaság-fejlesztési tervet. Október 31.: Sztálin holttestét elviszik a Lenin-mauzóleumból. December 20.: Az ENSZ közgyűlésének 16. ülésszaka ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést".

Arcél: Lődi Ferenc (1926-1997)

Lődi Ferenc Szegeden született 1926. május 11-én. Eredeti szakmája vasesztergályos, majd 1953-ban a szegedi egyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet. 1954-55-ben Szegeden a Somogyi-könyvtár igazgatója, majd 1955-től 1981-ig a Délmagyarország újságíró munkatársa volt, a művelődéspolitikai rovatban dolgozott.

Lődi Ferenc (1926-1997)
Lődi Ferenc (1926-1997)

Több verse is megjelent a lapban, illetve 1960-ban a napilap fél évszázados jubileumát ünneplő kötetben a Sorok a pártról című költemény. Önálló művekkel is jelentkezett, például: Így akarom, versek (1950); Nehéz hűségben, versek (1959); Lepketánc versek, Szeged-Budapest (1962). Az újságíró, költő Lődi Ferenc 1997. december 15-én hunyt el.

Kedvelt a televízió

„A szőregi Petőfi Tsz egyik tagja, Darázs Zoltánné nemrégen szép televíziót vásárolt, s az a rádióval együtt lakásuk dísze" – mutatjuk meg január 19-én. „A televízió igen kedvelt Darázsék otthonában." E csütörtöki napon a tévéműsor: „18.00 Kicsinyek műsora. 18.30 Szünet. 18.45 A jövő hét műsora. 18.50 Az izzó vas mesterei. 19.20 Hétköznapi tanácsok. 19.30 TV-híradó. 19.50 Normandia – Nyeman. Magyarul beszélő szovjet-francia film." A május 4-i reklámból azt is megtudjuk: „Itt a TAVASZ modern vonalú, legújabb TELEVÍZIÓ készülék. JÓ VÉTEL! SZÉP KIVITEL! Ára: 4200 Ft."

Kedvelt a televízió. Fotó: Móra Ferenc Múzeum
Kedvelt a televízió. Fotó: Móra Ferenc Múzeum

Megyei párt- és tanácsház

Elismeréseket adtak át „tegnap, szombaton déli 12 órakor az új megyei tanácsház nagytermében" Szeged új irodaháza tervezőinek, kivitelezőinek – tudósítunk az ünnepségről december 31-én.

A vendégeket „dr. Papp Sándor, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke köszöntötte a műszaki átadás napja alkalmából, majd Schőner Ervin, a Középület Tervező Intézet főmérnöke a tervezők nevében beszélt az épület terveinek megszületéséről és a kivitelezés érdekességeiről.

A megyei párt- és tanácsház tervezésére 1958-ban kapott megbízást a KÖZTI, mely házi pályázatot írt ki a terv elkészítésre. Schőner Ervin és két társa, Swastics Géza, valamint Hrecska József tervezték meg végül az épületet. 1959 tavaszára elkészültek az alapozási tervek, s a kivitelező Csongrád Megyei Építőipari Vállalat megkezdhette a munkát. (...) A párt- és tanácsház modern, reprezentatív irodaépület. Két széthúzott traktusa között található a hat emelet magas előcsarnok – melynek építészeti megoldása hazánkban példa nélkül áll – és a csaknem négyszáz személyt befogadó tanácsterem. A ház szerkezete vasbeton váz, a nyílászárók és a burkolatok a legkorszerűbb anyagokból és elvek szerit készült. Bátran elmondható, hogy a magyar építőipar legnívósabb teljesítménye ez a nagy középület (...)"

Megyei párt- és tanácsház. Fotó: Móra Ferenc Múzeum
Megyei párt- és tanácsház. Fotó: Móra Ferenc Múzeum

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1961-ből.

Gépesített válogatás. „A Csongrád megyei MÉK (...) arra törekszik, hogy mielőbb az összes hagyma- és gyümölcsválogatási munkákat és a rakodást is gépesítsék. Ez ideig 11 hagyma- és gyümölcsválogató gépet vásárolt a vállalat. (...) Csupán még az a probléma, hogy a különböző rakodóhelyeken nincs mindenütt villany, e nélkül pedig lehetetlen a gépeket üzemeltetni" (január 1., vasárnap).

Aranykezűek. „A férjnek ötös, a feleségnek négyes találata van." Három éve tíz szelvénnyel lottózik az autókereskedelmi vállalat dolgozója, aki 1961. első heti lottószám-sorsolásán öttalálatos szelvényt töltött ki, így 1 466 565 forintot nyert. Felesége, aki „műszaki tisztviselő", négy találatot ért el, így további „34 918 forinttal lett gazdagabb a család". A nyereményből lakást vesznek a lányuknak (január 8., vasárnap).

Hetedik szinten. „Szeged most épülő legnagyobb lakóháza a Tisza-parton elérte a hetedik, az utolsó szintet, a huszonhat méter magasságot. (...) Az épületben 19 garzonlakás, 54 egyszoba-hálófülkés és 5 kétszoba-hálófülkés lakás lesz. Az egész épülettömböt a nyár végén adják át rendeltetésének" (január 15., vasárnap).

Szegedi meteorológia. 1871-ben végeztek először Szegeden napról napra rendszeres időjárásjelzést, hőmérséklet- és csapadékmérést. Azóta 90 év telt el" – most „Zvara Jánosné és Hegedűs Imre az intézet és a nagy múltú Egyetemi Meteorológiai Obszervatórium műszereit ellenőrzik" (január 29., vasárnap).

Iskolatej. „Holnaptól kezdve palackozott tej kapható a szegedi iskolákban. Eddig háromezren jelentkeztek a tejakcióra" (február 12., vasárnap).

Napfogyatkozás. „Alacsony ionszféra-vizsgáló állomást állított fel a napfogyatkozás idejére az Országos Meteorológiai Állomás a Magyar Posta műszaki hivatala segítségével a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani Intézetében." Megmérték „az ionoszféra változásait a napfogyatkozás ideje alatt. Az állomás egészen március végéig működik majd" (február 16., csütörtök).

Titkos jósda. „A rendőrség titkos jóshelyet leplezett le" Szeged-Felsővároson, a Retek utca 45. szám alatti „takaros" házban. „Őrizetbe vették a 'jósnőket'. Fondorlatos módszerekkel százezer forintot harácsolt össze a babonás, hiszékeny emberek két szegedi vámszedője" (március 5., vasárnap).

Csibe. „Kikelt az idei százezredik kiscsibe a szegedi keltetőállomáson. Már január derekán elkezdték a keltetést. A terv szerint mintegy 800 ezer kiscsibét keltetnek ki az idén, és adnak át állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, s a tsz-tagok háztáji gazdaságai részére" (március 9., csütörtök).

Yestor. „A Szegedi konzervgyár Ilona utcai új üzemrészében teljes lendülettel folyik a munka: Yestor-sűrítményt, ízesítőt gyártanak most, amelyeket üvegekben hoznak forgalomba. Ha megérkezik a csomagológép, az üzem Yestor-kockákat is küld majd a kereskedelemnek" (április 9., vasárnap).

Gagarin iskola. A szegedi Kolozsvári téri általános iskola pedagógusai tegnap „elhatározták, Gagarinról nevezik el" az intézményt (április 16., vasárnap).

Kilián-versenyek. „megkezdődtek a Kilián-mozgalom jelvényszerző próbái, (...) Szegeden is több ezren bekapcsolódnak." Így például Korányi Lajos egykori válogatott labdarúgó, Gelei Éva, Csongrád megye egyik legeredményesebb ifjú atlétája, illetve Baróti Edina, aki „hetedik osztályos, de tavaly Szocsiban járt az országos bajnokságot nyert négytusa csapattal" (május 11., csütörtök).

Vidra harca a csukával. „Érdekes új természettudományi színes kisfilm készült" – „szegedi tudományos munka eredményeként". „Marián Miklósnak, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatójának tanulmánya alapján" „erdő és mező állatainak a tél hidege és a táplálékhiány elleni nehéz küzdelme jelenik meg a vásznon". „A filmet a Budapest Filmstúdió készítette" (május 25., csütörtök).

Fólia. „Az újszegedi szövetkezeti kertészek mintegy ezer méternyi olyan melegágyat készítenek a tavasszal, amelyekhez egyetlen kertészablakra sem volt szükség. A drága, törékeny ablakokat üvegszerűen átlátszó fóliatakaróval helyettesítették. (...) Egy kilogramm fólia ára 48 forint 10 fillér, és három kertészablak helyettesítésére elegendő. A takarók gondos ápolással három évig is használhatók" (június 15., csütörtök).

Héjszerkezet. „Héjszerkezet – közérthetőbben talán tetőszerkezetnek nevezhetjük – a Szegedi Tervező Vállalat kísérleti eredménye. Alig két éve épült a Dugonics téren különleges tetőmegoldással a villamosmegálló. Modern vonalával sokak tetszését megnyerte. (...) A kísérletként az újszegedi Tisza-parton felállított strandpavilon tetőszerkezetét megfigyelés alatt tartják" (június 22., csütörtök).

Szóda és bambi. „A Kistelek és Vidéke Körzeti Földműves-szövetkezet kisteleki szódavíz- és Bambiüzemében" naponta „ általában 1200 liter szódavíz és 2500 üveg Bambi készül. A töltés után a földműves-szövetkezet tehergépkocsija szállítja a szódavizet és a Bambit a többi között Csengelére, Pusztaszerre, Balástyára, Sövényházára, Baksra, Sándorfalvára és Szatymazra" (július 13., csütörtök).

Moszkvai balettegyüttes. „A Moszkvai Akadémiai Nagyszínház balettegyüttese Szegeden", a szabadtéri játékok nyitányára érkezett. A balettkar 120 tagja a Hungária Szállóban lakik, itt találkozott volt tanulótársával Barkóczi Sándor Moszkvában végzett koreográfus. A társulat első számú művésze, Galina Ulanova 1949-ben már járt itt, örömmel tért vissza Szegedre. Szombaton mutatják be „Prokofjev Kővirág című mesebalettjét" (július 27., csütörtök).

Elszármazottak. „Több mint 30 tagú külföldi csoport, angol, amerikai és osztrák, egykor kivándorolt magyar származású vendég érkezett tegnap Szegedre Bereczky László, a magyarok Világszövetsége főtitkára vezetésével" (augusztus 6., vasárnap).

Tévéközvetítés Szegedről. „Nagy érdeklődés kísérte tegnap este is a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az ember tragédiája előadását. Az előadást megtekintette Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ KB első titkára és Benke Valéria elvtársnő, művelődésügyi miniszter is. Az ember tragédiája tegnapi előadását a televízió is közvetítette egyenes adásban." Ádám szerepében Básti Lajos, Éva: Lukács Margit, Lucifer: Major Tamás (augusztus 18., péntek).

Rizsaratók. „Több mint másfél milliót hoz a kasszába a Dunghan Shali – Bő rizstermés a szegedi Felszabadulás Tsz-ben." Az országban itt kezdték meg elsőként a rizs aratását – „210 holdon". „Az Algyőre futó betonúttól balra virradattól napnyugtáig férfiak és nők hajladoznak; vágják, majd kévékbe kötik a vízinövényt" – „óvatos becslések szerint megadja holdanként a 16–17 mázsát." A rizsaratók közt dolgozik „Vér Erzsébet, Samu Mária és Vér Etelka" (szeptember 17., csütörtök).

Lakásszövetkezet. „Az 1961-ben épülő szegedi lakásszövetkezetek közül elkészült már a Petőfi Sándor sugárúti szövetkezet lakásainak első csoportja. Az épület C és D lépcsőházaiban lévő 20 lakást szeptember 15-én adta át a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat a városi tanács illetékes osztályainak. Az idei lakásszövetkezetek minisztériumi jóváhagyása már megérkezett, s jelenleg a lakások kalkulációjának munkája folyik. Értesülésünk szerint a közeli napokban sor kerül az idei lakásszövetkezetek első közgyűlésére, s azt követően a szövetkezeti tagok megkezdhetik a beköltözést az új lakásokba" (szeptember 28., csütörtök).

Norma. „A normarendezés hatása Szegeden – Az idei termelésnövekedés 80–90 százaléka származik a termelékenység emelkedéséből." „A becsült normák száma lényegesen csökkent, helyette statisztikai vagy időelemzett normát dolgoztak ki" (október 5., csütörtök).

Gyilkos fiú. „A Boszorkányszigeten holtan találták Ördögh József 46 éves röszkei lakost, a Petőfi termelőszövetkezet tagját. (...) A helyszíni szemlén megállapították, hogy Ördögh Józsefet kukoricaszár-vágóval megölték." Kiderült: a 17 éves ifj. Ördögh József többször meglopta apját, italra költötte a pénzt. Mivel apja több pénzt nem adott, a fiú bosszút forralt: a háztáji földjükön, kukoricaszár-vágás közben, hátulról meggyilkolta édesapját (október 12., csütörtök).

Könyv. „Évente 20 tonna tankönyv Szegedről – Harmadik helyen a Szegedi Nyomda Vállalat a tankönyvnyomdai munkaversenyben" (november 2., csütörtök).

Újságíróklub. „Közérdekű tanácskozást rendez a Dél-Magyarország szerkesztőségének ipari rovata ma, 16-án délután 4 órai kezdettel az újságíróklubban. A meghívott vállalati igazgatók, párttitkárok, üzemi tanácselnökök, tervosztályvezetők, művezetők, valamint szocialista brigádvezetők az üzemi dolgozók bevonásának lehetőségeit és módszereit beszélik meg a termelési tervek elkészítésével kapcsolatban" (november 16., csütörtök).

Gyermekszínház. „A November 7 Művelődési Otthon Gyermekszínházában színre került Mesefa virága című színdarab szerzője, Szekeres Ilona látogatott Szegedre, hogy együtt örüljön a kis szereplőkkel, valamint a Hüvelyk Matyi című mesejáték bemutatójának is." A főszereplők: Hüvelyk Matyi édesanyja – B. Nagy Lia és Garabonciás – Mayer Feri. (december 20., péntek).

Jégpálya. „A fiatalság téli sportolására, szórakozására Felsővároson jégpályát építenek" – „a városi és kerületi tanács, rendőrség, tűzrendészeti hatóság, KÖVÁLL, népfront" – a SZEAC stadion mögött, az Etelka sori záportározót veszik igénybe (december 21., csütörtök).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Restaurálni viszik a lovas szobrot

Szeged - Bánvölgyi László szobrász, restaurátor tervei alapján születik újjá a szegedi Reök-palota… Tovább olvasom