Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Időutazás a Délmagyarral: Padláslesöpréssel a téeszcsébe

Szeged - Ötvenkilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenkettedik állomása: 1951.
„A munka fokozott lendületével, nagy építeni akarással kezdték az új évet az üzemi dolgozók" – állítja a január 3-i címoldal. Ám az induló esztendő a mezőgazdaság extrémitásairól szól.

Gyapot Kiszomboron

„Megrövidítik a gyapot érési idejét Szegeden – Az egyetem földrajzi intézetében szovjet tapasztalatok és hazai megfigyelések alapján kísérleteznek a gyapot érési idejének csökkentésére" – számolunk be január 4-én a „Szegedi Tudományegyetem Földrajzi Intézetében dr. Wagner Richárd intézeti tanár vezetésével" dolgozó „komplex-brigádok" erőfeszítéséről. „A kiváló gyapottermésért 74 dolgozó részesült jutalomban a kiszombori állami gazdaságban" – hangsúlyozza Détári Vilmos levele. „Nálunk az 1950-es évben 72 holdon termeltünk gyapotot 5 mázsa 97 kilós átlaggal." A legkisebb jutalom 280 forint, a legtöbb: Szántó Annáé, aki 528 forintot vihet haza. Közben ugyanezen az oldalon közzé tesszük: „dolgozók nyilatkozatai és levelei a cukor- és finomlisztellátás szabályozásáról" erősítik, hogy „örömmel és megelégedéssel fogadták Szegeden is a minisztertanács rendeletét", mert: „az ellenség most már nem vásárolhatja föl előlünk a cukrot", „igazságos az elosztás".

A fejadagok rendszerét január 6-án táblázatban tesszük összehasonlíthatóvá. Kiderül: míg Budapesten, az iparvidéken, a legnagyobb városokban a sztahanovisták és az állami vállalatok munkásai 1,2-1 kg cukrot kaphatnak, addig csak 1-0,8 kilógrammot vihetnek haza az ország többi városában és a községekben élők.
A beadás mennyiségétől teszi függővé a földművesek fejadagját július 1-jétől az élelmezésügyi miniszter rendelete.

Kulák szabotázsok

A megszégyenítés is propagandaeszköz lesz: „Keményen kell elbánni a szabotáló kulákokkal, dolgozó népünk sötét ellenségeivel" – harsog a január 21-i cikk címe. Alatta olvasható: „a szentesi kulákok több százezer forint adóval vannak hátralékban, s emellett a tej- és a zsírbeadást is szabotálják. Váradi Imre szentesi kulák hónapok óta nem szállít a szövetkezetbe tejet. F. Török Imre Marx téri, özv. Szabó Péterné alsóréti. Pásztor Ferenc szentlászlói, Négyesi József donáti kulákok hasonlóan sok liter tejjel vannak hátralékban, s közben a tejet vagy feketén adják el, vagy jószágaikkal etetik fel, hogy minél kevesebb jusson a dolgozók számára."

„A dolgozó parasztság eredményeit igyekszik aláásni Kanász Nagy Sándor fábiánsebestyéni 85 holdas, Borbás Antal nagymágocsi 78 holdas, ifj. Székely Antal alsóréti 39 holdas (…) kulák is, akik a kötelező mélyszántást nem végezték el, (…) hogy alacsony legyen a termés és így közvetve gabonát vonjanak el a dolgozóktól."

„Sarkadi N. Sándor 1318 kiló, Szűcs Lajos 1154 kiló élősertés beadásával van hátralékban, és ezért ezeket a kulákokat súlyos pénzbírságra büntették."

Normarendszert vezetnek be a mezőgazdaságban is – azokat „teljesítik, sőt túlteljesítik" – állítjuk február 2-án. Azt is tudatjuk: „Haladéktalanul el kell végezni a tehenek tejhozamának megállapítását és a próbafejéseket. A tejhozamtól és az istállókategóriától függően meg kell határozni az egy fejőgulyás által kezelt tehenek számát."

Túlteljesítési verseny

Dicsőségtáblát is állítunk a termelési szövetkezeti csoportok szervezési kampányának csúcspontján, január végén és február elején. „A járások dolgozó parasztjai is egymással versenyezve tesznek eleget a dolgozó nép államával szembeni kötelezettségüknek, hogy a terménybeadási kötelezettségük túlteljesítésével is szolgálják a béke ügyét" – olvassuk a február 2-i magyarázatot arra, hogy megírjuk: „Kübekházán Hegyes András középparaszt 300 kilogramm búzát adott be 'C' vételi jegyre. (…) Csorván Fodor Ferenc 210 kilogramm rozsot adott be 'C' vételi jegyre, hogy méltó választ adjon Tito háborús acsarkodására. (…) – Ezzel is hatalmas csapást mérek az imperialistákra – mondotta –, mert minden szem beadott gabonával bebizonyítjuk, hogy a békéért harcolunk."
„Mórahalmon a Béke-termelőcsoport tagjai 33 métermázsa kenyérgabonát gyűjtöttek be. A Vörös Október-termelőcsoport pedig 10 mázsa kenyérgabonát szállított be a földműves-szövetkezet gabonaraktárába."

Még a hernyókat is munkára fogják – tudjuk meg lapunk február 3-i számából. „A selyemgubó beváltási árát" attól teszik függővé, hogy „a Selyemgubó-tenyésztő Vállalattal" az illető köt, vagy nem ír alá szerződést. Így aztán „az első osztályú gubóért kilónként 16 forintot" kap, aki szerződött – 10-et, aki nem, de a harmadik minőségi kategóriás ára egységesen 1-1 forint.

Kongresszusi felajánlásaival egymást túllicitálja „Ásotthalmon a Felszabadulás-, Kübekházán a Sarló-kalapács-, a gyálaréti Komszomol-, a szőregi Micsurin-, a szőregi Petőfi-, a csorvai Kis Imre-termelőcsoport" tudósítunk a szegedi járás életétből február 4-én. Így „tovább erősítik és fejlesztik a termelőszövetkezeti mozgalmat".

„Dolgozó parasztságunk mind nagyobb számban győződik meg arról, hogy boldogulásának igazi lehetőségét a közös gazdálkodás, a termelőcsoport biztosítja. (...) Szombaton este három helyen is mértek újabb csapást a szegedi kulákokra. Három helyen alakult meg ugyanis a tszcs előkészítő bizottság, mégpedig Székháton, Rókuson és Újszegeden."
„Újszegeden Papp Mihályné 1 holdas, Godó Lajos 4, Orincsák László 5, Szanka László 4 holdas, Bába istván négy és fél, nacsa József négy és fél, özv. Domonkos Józsefné 4 holdas dolgozó paraszt az előkészítő bizottság tagja. (...) Közös gazdálkodással akarják biztosítani a nyugodt életet és akarják szebbé tenni jövőjüket."

*

Kronológia

1951. január 23.: A KSH közleménye szerint 1950-ben az ipari termelés 35, a kenyérgabona termelése 9 százalékkal nőtt. Február 1.: A szegedi tanács végrehajtó bizottsága tizenegy osztállyal működik – megalakul a Begyűjtési és Kereskedelmi Osztály. Február 25.–március 2.: Az MDP II. kongresszusa a pártmunka – főleg a falusi – megjavítását tűzi ki célul. Január 28.: Zsír- és szappanjegyek bevezetése. Március 6.: A Rosenberg házaspár pere az USA-ban. Március 10.: Munkanappá nyilvánítja március 15-ét a minisztertanácsi határozat. Április 15.: A kenyérjegy bevezetése. Április 18.: Hat állam Párizsban aláírja az Európai Szén- és Acélközösségről szóló (a mai EU kiindulópontját jelentő) szerződést. Április 29.: Dunapentele várossá nyilvánítása, melyet november 7-étől Sztálinvárosnak neveznek. Május 5.: A Délmagyarország „Az MDP Csongrád Megyei Pártbizottságának lapja" fejléccel jelenik meg. Május 15.: Letartóztatják – többek között – Kádár János volt belügy- és Kállai Gyula volt külügyminisztert. Június 17.: Belügyminiszteri rendelet a „volt kizsákmányolók" Budapestről való kitelepítéséről. Augusztus 31.: Törvényerejű rendelettel vezetik be a tudományos életben a „tudományok kandidátusa" és a „tudományok doktora" címet, melyet az MTA ítélhet oda. November 10.: Bevezetik a panaszkönyvek rendszerét. November 11.: A dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjának kezdete. November 23.: A kormány tiltakozó jegyzéke a jugoszláv kormányhoz a „sorozatos határincidensek" miatt. December 21.: Budapesten leleplezik Sztálin szobrát. December 30.: Megszűnik a Kis Újság, a Független Kisgazdapárt lapja.

*

Arcél: Gábor Arnold (1892–1948)

Gábor Arnold 1892. március 23-án született. Klasszikus újságíróként, a szakma minden területén dolgozott. Megjelentek írásai a Szegedi Napló, a Szegedi Népszava hasábjain is. Lapunk belső munkatársaként hangverseny- és színházi bemutatók kritikusaként szerzett nevet magának – például a fiatal Fricsay Ferencről, a később világhírű karmesterről ő írta az első méltató sorokat. A Szegedi Újságírók és Művészek Otthonának 1945-ben egyik alapítója volt. A Délmagyarország belső munkatársaként 1948. november 23-án hunyt el. Temetésekor a ravatalt „a nemzetiszínű Jókai-lepel borította. E lepel annakidején Jókai ravatalát díszítette, most azonban Gábor Arnold újságírói érdemei elismeréséül lekerült Szegedre, az ő ravatalára" – olvasható lapunkban. Koporsójánál a Délmagyarország szerkesztősége nevében Antalffy György akkori főszerkesztő, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Gáli István állt, a színházi premierek rendszeres méltatójától Both Béla, a színház igazgatója vett búcsút.


*

Pártosan

Párthírek címmel állandó rovatot tölt föl információval lapunk is. Például február 16-án a Pártoktatás Házában a falujárók értekezletét, illetve a Kálvin tér 6. alatt az „agit.prop. osztály" által „az alapfokú politikai iskolavezetők részére" szervezett előadásokat népszerűsítjük. Április 30-án fotót közlünk a Sztálin és Lenin szobra előtt fényképezkedő lengyel vendégeket. Ehhez hasonló e felvétel, melyen a Szeged városi pártbizottság előtt sorakoznak pártmunkások és funkcionáriusok – (jobbról balra) Csíkos Istvánné, Makra Mihály, Nagy Géza, ifj. Simon Béla, Bite Vince, Zombori János, Lengyel Mária, Dénes Leó, Kása Andrásné, Reszta Miklós. Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály


*

Körösiné, a népnevelő

Várótermi életképet hoz lapunk január 18-i száma A falu életének alkotói címmel, aláírás és a helyszín megjelölése nélkül.

„Az utasok unatkozva várják a vonatot. Beszélgetnek. Alacsony, kövér nő viszi a szót. Szájába időnként félmaroknyi apró cukrot töm, s miközben ezen csámcsog, csak úgy dől belőle a panasz. 'Az embernek meg kell bolondulnia. Már semmit nem lehet kapni. Öt kiló paprikát akartam venni, hát azt hiszik, adtak? Több mint öt forintba került ez a kis csomag cukorka is... A fiam tizenhárom hónapja katona, hetenként küldöm neki a csomagot, hogy ne koplaljon szegény…'

A várakozók közül többen kelletlenül hátat fordítanak, válaszra sem méltatják a fecsegőt. Csak egy 45 év körüli, szigorú pillantású asszony figyel éberen, harcra készen, s fekete szeme haragosan villan. Az első alkalommal közbeszól: 'Nem tudom, hol katona a maga fia, de az enyém is éppen tizenhárom hónapja vonult be, azóta kétszer küldtem neki csomagot, disznóöléskor, meg húsvétkor, mind a kétszer szinte megdorgált érte. A nyáron magam látogattam meg, kirántott húst vittem neki. Nem bírta megenni. Az ebédjük paradicsomleves, rizses hús és tortaszelet volt, de bőségesen. Meg lehet kérdezni a többi katona szülőit, kérnek-e csomagot otthonról a fiaik.'

A panaszkodó zavarában elvörösödik. Nem is tud válaszolni. Megszégyenülten, mint a tetten ért tolvaj, elkullog. A feketeszemű asszonyra pedig barátságosan mosolyognak az utasok. Ismerik: Kőrösiné, a népnevelő.

A falujában szeretik, megbecsülik a dolgozó parasztok. Reggelenként, amikor kondába hajtják a disznót, gulyára a marhát, sokszor az asszonyok egész csoportja várakozik rá, hogy elbeszélgessenek. (…) Nemcsak akkor népnevelő, ha háziagitációt végez vagy kisgyűlést tart. Tanít, nevel a nap minden órájában, utcán, szövetkezeti boltban, a községi kútnál, ahol csak emberekkel találkozik. És nem csak beszél. A terménybeadási agitáció során nem egyszer megkérdezték, vajjon az ő családja teljesítette-e a beadást. Emelt fővel járhatott az emberek között: három hold földjük van és tíz mázsa búzát beadtak, tengeribeadásban is teljesítették kötelezettségüket."

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1951-ből.

Börtön paprikaőrlésért. „Szécsi Szilveszter röszkei kulák és társainak" bűnügyét tárgyalva kiderül, hogy „Géza nevű fiával titkos paprikaőrlésre rendezkedtek be azzal a céllal, hogy a zugban megőrölt paprikát feketepiacon értékesítsék". Felfogadták „Bozsó Istvánt őrlőnek", a szárított paprikát Bozsó Miklóstól vették. Apát és fiát „1-1 évi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre és vagyonuk egynegyed részének elkobzására", míg a Bozsó testvéreket 4, illetve 3 hónapi fogházra ítélte a szegedi megyei bíróság (január 4.).

Fél pár kesztyű. „Fél pár női bőrkesztyű elveszett, melynek fele barna, fele drapp. Becsületes megtaláló jutalom ellenében adja le Örley György vaskereskedőnél, Mikszáth Kálmán utca" (január 13., szombat).

Darvas miniszter. „A Szovjetunióban járt magyar íróküldöttség gazdag tapasztalatokat szerzett a szovjet íróktól, költőktől. Ezek felhasználása felmérhetetlen segítséget nyújt irodalmi és művészetéletünk továbbfejlesztésében. Szegeden holnap délután 6 órakor, az Ady téri egyetem nagytermében Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter tart előadást a Szovjetunióban szerzett élményeiről" (február 6., kedd).

Nagylaki iskola. „A megyei tanács oktatási osztályának javaslatára az ősz elején új iskola építését kezdték meg. 55.000 forintot irányoztak elő erre a célra. A munkálatok a napokban befejeződnek és az új épületben rövidesen megkezdődik a tanítás" (február 9., péntek).

Felvonulók. „Az MDP vasárnapi kongresszusi nagygyűlésére 7 útvonalon vonulnak fel a szegedi dolgozók. (...) Felhívjuk az általános iskolák figyelmét, hogy a nagygyűlésre csak a VII-ik és VIII-ik osztály vonuljon fel. A fegyveres alakulatok mindenütt csatlakozzanak be a felvonuló csoportokhoz" (március 2.).

Munkáslakások. „Hódmezővásárhelyen rövid időn belül megkezdik egy új kétemeletes, 38 lakásos bérház építését a Lenin utcában. (...) A református egyház tulajdonában volt házat már bontják és ennek lebontása után a Moese-féle ház kerül lebontásra" (március 9., péntek).

Április 4. „Szeged dolgozói hálájuk és szeretetük jeléül ma ünnepségeken emlékeznek meg hazánk felszabadulásának 6-ik évfordulójáról. Délelőtt 10 órakor a Széchenyi téri Szovjet hősi emlékműveket koszorúzzák meg. Délben 12 órakor a városi tanács díszközgyűlést tart. Itt Tombácz Imre elvtárs, a Függetlenségi Népfront szegedi bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Este 6 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban rendez díszelőadást a városi tanács. Dénes Leó elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mond beszédet, majd azután a Dohányon vett kapitány című nagysikerű szovjet operettet mutatják be" (április 4., szerda).


Lengyelek Szegeden. „A Szovjetunió iránti közös hála jegyében meleg szeretettel fogadták a szegedi dolgozók a baráti lengyel nép filmművészeit. (...) Elragadtatva szemlélték a nagy tanítómestert és tanítványát, Lenin és Sztálin elvtársakat ábrázoló szobrot, majd elmentek az alsóvárosi kultúrházba a kultúrverseny városi döntőjére." „Díszelőadás a Szabadság-moziban. (...) Igen nagy érdeklődés közepette vetítették le a „Legyőzhetetlen város" című filmet (április 24., kedd).

Fémgyűjtési hét. „Két nap választ már csak el bennünket a fémgyűjtő hét megkezdésétől, amikor az üzemek dolgozói, diákok, úttörők egységesen rohamba indulnak a gyárak területén heverő fémhulladékok, ócskavasak, kidobott öreg vaslábasok és egyéb szemétdombra szánt réz és más fémhulladékok összegyűjtésére" (május 13., vasárnap).

Húsadag. „A városi tanács értesíti a külvárosokban lakó dolgozókat, hogy a mai naptól kezdve a külvárosban lévő hentesüzletekben is kapható hús, tehát az érdekeltek a húsadagjukat a lakásukhoz legközelebb eső hentesüzletben is kiválthatják" (május 26., vasárnap).

Hosszútávfutók. „A Szegedi Lokomotív hosszútávfutó csapata első osztályú 25 km országúti versenyen 3. helyezést ért el. Zalavári 1:32 óra, Kobruzsa 1:35,20, Temesvári 1:35,25 időt futott" (június 5., kedd).

Fegyverrejtegető. „A szegedi megyei bíróság 14 évi börtönre ítélte Gyuris Imre 60 holdas zákányszéki kulákot, akinél egy gondozott katonai pisztolyt találtak elrejtve a padláson. Gyurist a dolgozó parasztok feljelentésére leplezték le" (június 8., péntek).

Vass Irma a legjobb. „A szakszervezet kéthetes külföldi üdüléssel jutalmazza a vidéki színházak fesztiválján legjobban kitűnt színészt: Vass Irmát, a Szegedi nemzeti Színház művésznőjét, aki Marainske Lazne-ba utazhat" (július 11., szerda).

Dolgozók iskolája. „A Gutenberg (volt Margit) utcai általános leányiskola dolgozók iskolájába a beíratások megkezdődtek. Felvételre jelentkezhetnek mindazok a dolgozók, akiknek az általános iskola VIII. osztályánál kevesebb iskolai végzettségük van" (augusztus 13., szombat).

Takarékosság. „A Hungária szálló és étterem dolgozói igen szép eredményt értek el a forint takarékosság terén. (...) Alkotmányunk ünnepének tiszteletére azt a felajánlást tették, hogy havi 300 forint átlagos takarékbélyeg vásárlásukat 700 forintra emelik fel" (augusztus 28., kedd).

Emlékbélyegzés. „A posta a 80 éves magyar bélyegkiállítással kapcsolatban emlékbélyeget hoz forgalomba. A bélyeg forgalomba hozásának napján, szeptember 10-én Szeged 1. postahivatal elsőnapi bélyegzőt használ" (szeptember 6., csütörtök).

Újságolvasás. „A csoportos újságolvasás egyik igen fontos, el nem hanyagolható formája a csoportos agitációnak. Üzemeinkben a dolgozók ebédszünet közben, vagy munkakezdés, műszakváltás előtt szívesen hallgatják meg, ha a csoport egyik tagja egy-egy fontosabb újságcikket felolvas." A Szegedi Textilkombinát tervosztályának dolgozóinak „Hopp György olvasta fel a Szabad Nép augusztus 30-i számában a 'Párt és pártépítés' rovatban megjelent 'A vezetőségújraválasztás jó előkészítése' című cikket, amelyhez hozzáfűzte magyarázatát" (szeptember 15., szombat).

Gyermekkölcsön. „Bíró Lászlóné, a Fáklya mozi jegyszedőjének kettős örömet hozott a békekölcsönjegyzés első napja: gyönyörű gyermeke született és alkalma nyílt jegyzésével hitet tenni a dolgozó nép állama mellett. Kérésére gyermekével együtt vitték be hozzá a béke-kölcsönjegyzési ívet" (október 6., szombat).

Mozibérlet. „November 1-től érvényes az új mozibérlet. A bérletet tulajdonosaik tetszés szerint, bármelyik filmhez beválthatják. Márpedig az idei filmévad nagyszerű műsort ígér! Új magyar filmjeink: a Dériné, a Teljes gőzzel, a Civil a pályán; a nagy szovjet filmek: Az aranycsillag lovagja, a Nagy tűzfény, a Megvédjük Caricint! – kitűnő kínai, cseh, román, lengyel, német, haladó francia és olasz filmek szerepelnek az idei filmévad változatos műsorán –, amelyeket a mozibérlet tulajdonosai mind kedvezményesen láthatnak" (október 9., kedd).

Verem. „Az élelmezési miniszter rendelete szerint burgonyát csak az vermelhet el, aki burgonya-beadási kötelezettségének eleget tett és erről a tanácsnál igazolást kapott" (november 2., péntek).

Sportpálya. „A Szegedi Falemezgyár, a Jutafonógyár és a Sertéshizlaló dolgozói összefogtak s sportmozgalmuk továbbfejlesztése érdekében új sportpályát akarnak építeni a volt rabtemető helyén" (november 3., szombat).

Téli strand. „A Szegedi Fürdő ÁV" Sztálin körúti épületét újjáfestették. A hozzá „csatolt épületben, a régi üzlethelyiségek helyén az iszapfürdő" tágasabb és egészségesebb, „hatvanezer forintos beruházással készült el ötéves tervünk keretében". „Vasárnaptól kezdve téli strandot nyitnak meg, vagyis közös uszodát, amelyhez melegvízmedencét és pihenőhelyeket is csatolnak férfiak és nők számára egyaránt" (november 13., kedd).

Újszegedi víztorony. „Népgazdaságunk a víztorony építésével az ötéves terv harmadik évében, 2 millió forint beruházással megoldja az újszegedi vízellátás problémáját." „Alapjainak előkészítést november 7-re befejezték" – Szabó Sándor és Polcsán Mihály vasbetonszerelő sztahanovisták rohammunkájának köszönhetően (november 14., szerda).


Egyetemi szárny. A volt Árpád utca helyén a szegedi egyetem természettudományi kari épülete új szárnnyal gyarapodik. A 260 személyt befogadó tantermet november 1-jén adták át. Sztálin születésnapjára szeretnék tető alá hozni a 4 emeletes, úgynevezett Béke-épületet, melyben laboratóriumok, tanuló- és kutatószobák kapnak helyet. „Az egyetemi építkezés dolgozóinak munkájára is ösztönzőleg hatott a jegyrendszer eltörlése, az áruhiány és a sorban állás megszüntetése, a spekuláció letörése" (december 7., péntek).

Lim-lom bolt. „Néhány nappal ezelőtt nyílt meg Szegeden is a „Lim-lom bolt" (a Mikszáth Kálmán utca és a Valéria tér sarkán), mely szintén a hulladékok átvételére hivatott. Azonban a beszállított hulladékot nemcsak pénzért veszik át, hanem azért, ha a gyűjtő kívánja, értéken felüli használati cseretárgyakat adnak" – például üvegárut, konyhafelszerelést (december 30., vasárnap).

Olvasóink írták

  • 5. gerbera 2009. április 06. 07:23
    „Időutazás hazugságokkal,sajnos majdnem 100 év utén is ennek a kifosztó, megnyomorító rendszer utódai kormányoznak, beigért paradicsomi kommunizmus csak nyomort hozott az ország népének,,,akik dicsérik ,azoknak jó ,mert hazugsággal ,munka nélkül vörösbáróvá nőtték ki magukat,,,,még mai szedi áldozatait a vörös terror,,,bajnai-gordon mszp-szdsz által megválasztott zsarnok vezetők soha nem látott szegénységet fog hozni,,,,,,most aztán kimutatják foguk fehérjüket , vörös lendvai hogy habzott a száj ,,Orbán elvette a 19000 ft-t majd mi vissza adjuk,,,jelszóval ,hogy rohadna le bőr a pofájáról,,,persze a sok hülye bevette a hazugságot....Gyurcsány és bandája fizesse vissza a felvett adósságokat,nép nem adott rá felhatalmazást,, nem is kapott a pénzből egy kanyi garast se.”
  • 4. redstar 2009. április 05. 08:49
    „1.Mignon
    Nem, nem csak a középkor volt sötét...az ún "kapitalista" jövő is az..:((((”
  • 3. rozator 2009. április 05. 06:34
    „Akkor az ország egy része ebben hitt! Most meg a "szebb jövő"ben! Hajrá Fradi!”
  • 2. klj_54 2009. április 04. 22:25
    „Filozófikus kérdés.
    Az én keresztanyám Sztahanovista volt anno.
    Nem hiszem, hogy tragédiaként élte meg azt a kort.
    Ma Blausius bácsi (Állami árúház) nem énekelné, hogy "nem lesz cseléd az én kis unokám"
    Ez a mai világ semmivel nem jobb az átlag embernek, mint az!”
  • 1. Mignon 2009. április 04. 18:14
    „Ezek a hirek, 1951, jan. 1-töl dec. 31-ig tele vannak
    emberi tragediakkal!!
    (Akiknek "jol" ment-kitüntetes,penzjutalom,stb.-azok is, e tragedia aldozatai,
    csak lehet, sokan akkor nem fogtak fel).

    Vajon, a közepkor (500-1.500), volt csak "sötet"..........?????”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fél sávot elfoglaltak a gárdisták Szegeden is

Szeged - Az előrehozott választást követelve demonstráltak a Magyar Gárda helyi aktivistái pénteken… Tovább olvasom