Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Passió, a szabadtéri nyitánya

Szeged - Hetvenkilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonkettedik állomása: 1931.

Helyszíni szemlét tartanak a szegedi Templom téren – a tét: hogy „megállapítsák, vajon az árkádos tér alkalmas-e a szabadtéri játékok rendezésére". Így indokoljuk május 5-én, kedden, hogy hétfőn miért látogatott Szegedre „Kertész K. Róbert kultuszminiszteri államtitkár, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatja, Fülei-Szánthó Endre miniszteri osztálytanácsos, Vojnovics Géza író" és számos színházi szakember. Vojnovics passiójátékának előadását tervezik. A művet húsvétkor a Nemzeti Színházban bemutatták, Szegeden a szabadtéri játékok nyitánya lenne.

A kockázat a Nemzetié

Hatvantagú zenekart, 666 résztvevőt (közte 130 szólót) álmodnak a Templom térre. A statisztériát a budapesti állami színházak személyzetéből és szegedi egyetemistákból verbuválnák. „Lehozzák Szegedre az állami színházak technikai fölszerelését, színes reflektorokat, az Operaház ruhatárát."

„A tér kiválóan alkalmas a szabadtéri előadás megtartására" – állapítják meg a budapesti szakértők. „Megállapodtak abban is, hogy az első előadást június 20-án tartják meg. A próbákat nyolc nappal az előadás előtt kezdik meg, és az első előadásra ideiglenes tribünöket építenek a közönség számára." Délután zárt ajtók mögött két órán át tanácskozik a 15 fővárosi és a szegedi „illetékes", a döntésekről Somogyi Szilveszter tájékoztatja lapunkat. „Az előadás késő délután kezdődik, amikor még elég erős a természetes világítás, de az előadás vége már az esti sötétségbe nyúlik, amikor majd érvényesülnek a színes reflektorok és a különböző világítási effektusok. Az első előadás után a tribünöket szétbontják és másnap, vasárnap délután négy órai kezdettel csak álló közönség részére megismétlik a passiójátékot. Az első előadásra a legdrágább jegy ára öt pengő lesz, a másodikon azonban csak húsz- és negyvenfilléres jegyek lesznek. Az előadást úgy rendezik meg, hogy a vidékiek még aznap elutazhassanak Szegedről."

A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadása - a Templom téren. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
A Szegedi Szabadtéri Játékok első előadása - a Templom téren.
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

A kockázatot – a szabadtéri előadás költségeit, minden egyéb rizikóját – a Nemzeti Színház viseli. Ugyanakkor „az első szegedi szabadtéri színjáték propagálására az idegenforgalmi iroda kapott megbízást, amely az ország egész területén plakátokkal hívja fel a lakosság figyelmét az eseményre. Budapestről különvonat indul Szegedre".

Lapunk a játékok mellett

Vezércikkben szállunk síkra május 16-án a Szegedi Szabadtéri Játékok mellett – a szabadtéren is előadható passiójáték helyett. A névtelenségben maradó hírlapíró rögzíti: „Budapesten 1924 óta rendeztek vagy nyolc-tíz szabadtéri előadást. De ezek egyike se volt passiójáték". Azt is hangsúlyozza: „A szabadtéri előadásoknak a tervezett módon való megkezdése – helyes". Ám a prológusnak tekintett passiójáték színrevitele nagyon költséges. „A Templom téren kényelmesen elfér 7-8000 ember." S bár a vezércikkíró nem ismeri a kalkulációt, mégis aggódik, hogy a fővárosiak által már látott passiójátéknak a nyári vakáció kezdetéig még hátra lévő egy hónapban nem sikerül akkora reklámot csapni, hogy két előadásra is megteljen a nézőtér, hiába kínálják programként, hogy egyúttal megnézhetik „a várost, az egyetemi épületeket, a tanyát".

„Mert a szabadtéri játékokat állandósítani kell. A szabadtéri játékok első gazdag forrásai lehetnek, és úgy kell csinálni, hogy legyenek is, Szeged idegenforgalmának – érvel a vezércikkíró. – A szabadtéri játékokon busásan lehet és kell megkeresnie a városnak és a lakosságnak azt, amit állami munkák végzésének magára vállalásával, a kisajátításokra, az egyetemre és a Templom térre elköltött és még el kell költenie." Szerinte a külföld figyelmére is méltó darabokat kellene színre vinni. Ezért javasolja: „A nemzeti irodalomnak és kultúrának még soha, de soha nem tettek olyan nagy szolgálatot, mint amilyen az lenne, ha Az ember tragédiáját adnák elő, lehetőleg Reinhardt rendezésében."

Szálfák a színpadon

A „Magyar Passió" bemutatásának előkészületiről is tudósítunk. Így például május 19-én arról, hogy Tolnay Pál, a Nemzeti Színház műszaki rendezője közölte a szegedi polgármesterrel igényeit. „A templom előtti terasz, amely a szabadtéri játék színpadja lesz, nem lég nagy, ezért emelvényekkel kell azt kiszélesíteni". Az ehhez szükséges 20 darab 9 méter hosszú szálfát a város adja kölcsön a Nemzetinek, hasonlóképpen a 928 széket és 1143 ülőhelynek megfelelő padot. De drapéria kellene a környező épületek ablakaira, és növényeket is ültetne a szerinte kopár térre a pesti rendező. Ezen igények jogosságáról és kivitelezéséről nincs döntés, de arról igen, hogy a próbák június 2-án kezdődnek.

A Horthy-kollégiumban szállásolják el a Nemzeti Színház június 10-én Szegedre érkező, 140 fős együttesének színészeit – tudatjuk május 27-én. Véglegessé lett, hogy „az első előadást június 13-án, szombaton este nyolc órai kezdettel tartják meg, a második előadást pedig mérsékeltebb helyárakkal másnap, vasárnap délután fél négy órai kezdettel". „A tervezet szerint 3038 ülőhely lesz a nézőtéren", a széksorok mögött „ideiglenes tribünt emelnek, amelyen közel kétezer ülőhely lesz".

„Hátra arc!" a nézőtérnek

A MÁV a környékbeli községekben élőknek motoros vonatokat szervez, „a budapesti vendégek számára szombaton 2 óra 45 perckor" indul a különvonat, ők vissza aznap személyvonattal utazhatnak. Vagy: a Szegedre látogató vendégsereg „másnap reggel tíz órakor végighallgathatja a fogadalmi templom zenés miséjét, utána megtekinti a kultúrpalotát Móra Ferenc vezetésével, délután vagy a regattaversenyt nézi végig, vagy az újszegedi SZUE-pályán rendezendő pólómérkőzést, és este félnyolc órakor utazik vissza Budapestre." Szükség esetén a MÁV a fővárosba is indít különvonatot.

Nehézséget okozhat, hogy „a szegedi szállók mindössze háromszázötven vendéget tudnak elhelyezni", ezért felszólítják a bútorozott szoba kiadására vállalkozó szegedieket, hogy a MÁV-irodán adják meg címüket. (Pick Jenő például 40 vendég számára biztosít szállást, a bevételt a polgármesteri gyorssegélyalapnak adományozza – adjuk hírül június 2-án.) A szombati jegyárak 5-1.50 pengő, míg a vasárnapi helyárak 2-0.60 pengő között mozognak.

„Nagyjelentőségű kísérlet lesz a Magyar Passió Templom téri előadása" – nyilatkozza lapunknak Kertész K. Róbert. Az államtitkár hangsúlyozza: „ha meglesz a siker, akkor a jövő évtől kezdve két-három hetes ünnepi játékciklust rendszeresítünk Szegeden, amely felöleli a nyíltszínpadi játékok minden formáját." A világi darabok színrevitelét úgy képzeli, hogy megfordítanák a nézőteret, s a színpad hátterét az egyetemi kémia intézet árkádsora adná. Azt is aláhúzza azonban, hogy „gondoskodni kell nappali látnivalókról is", amiben „a föltétlenül kibővítendő szegedi múzeum" szerepe döntő, de programlehetőség a tiszai regattaverseny, a fürdőzés és sportolás is. A Délmagyarország vállalkozása, hogy „június 14-én, vasárnap délelőtt megrendezzük az első tiszai sétahajózást".

Konferansz és filmriport

„A rádió helyszíni konferansza jön Szegedre és az előadásról, annak külsőségeiről filmriport is készül" – ígéri az államtitkár abban reménykedve, hogy a külföld figyelmét is sikerül felkelteni Szeged és a salzburgi dóm előtti térnél nagyobb itteni Templom térre álmodott program iránt.

„Felette áll minden eddig megrendezett szabadtéri játéknak" a szegedi – nyilatkozza lapunk június 3-i számban Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója a Magyar Passióról, melynek budapesti próbái elkezdődnek. „A nagy érdeklődésre való tekintettel vasárnap este is előadják a Magyar Passiót" – harangozzuk be a harmadik előadást június 7-én. Ugyanakkor „szegedi különlegességként" tálaljuk, hogy a belépőjegyeket nem egy helyi, hanem egy egri nyomdában rendelte meg az államtitkár, aki állítja: „a jövőben a szabadtéri előadások jegyeit feltétlenül szegedi nyomdában készítik el".

Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

„Szuronyos katonaőrök állják körül a tér belső részét, és Állj! kiáltással tartóztatnak fel minden idegent, aki a kordonnal körülvont területre lép" – számolunk be riportban is „a szegedi Passió-játék" bemutatója előtti utolsó próbákról június 12-én. „Csütörtök óta Hevesi Sándor irányítja a próbákat", ez lesz Hevesi „első szabadtéri rendezése", „minden jegy elfogyott", „sok külföldi vendége lesz az előadásnak", „a kereskedelmi miniszter vasárnapra meghosszabbította a szegedi üzletek záróráját", „ilyen hatalmas világítási apparátussal még szabadtéri előadást sehol sem rendeztek" – sorjáznak az információk.

„Gardenpartit" rendezett a Tisza kerthelyiségében június 12-én, pénteken a város hatósága legalább száz meghívottnak – köztük volt József főherceg és Anna hercegasszony és számos színházi híresség (a Nemzeti vezetőin kívül, a művészek közül például Gaál Gyula, Bartos Gyula, Hettyey Aranka és Tőkés Anna).

Mikófalvától Szegedig

A főpróbát zivatar zavarta meg. Az erről beszámoló június 13-i számunkban három fotóval gazdagított riportban visszük el olvasónkat Mikófalvára, ahol az első szabadtéri passiójátékot rendezték – az első nyáron 26 ezer, a második évben 40 ezer néző előtt. Lapunk újságírója, Lengyel Vilma bemutatja – többek között – a „fekete ruhás szép parasztasszonyt, Baranyi Lászlónét" is, aki 28 éves korában hadiözvegyként alakította Máriát – a mikófalvi szabadtérin.

Lengyel Vilma az, aki a „Magyar Passió – Az első szegedi szabadtéri játékok" címmel ír kritikát június 14-i számunkban az előadásról, melynek premierjét ötezer ember látta. A Délmagyarország nemes hagyományainak megfelelő, több oldalas összeállításában képet kapunk a protokollvendégekkel zsúfolt nézőtérről, de az idegeneknek szegedi specialitásokat („az ízlésesen csomagolt szegedi paprikát, a pillangós papucsokat, a tarhonyás zsákocskákat, a szegedi képekkel díszített üveg- és majolikaárut, a Szegedet ismertető képes füzeteket, levelezőlapokat, emléktárgyakat") kínáló árusokról, a szállásproblémákról és a különvonatról is. A hazai szabadtéri játékokról ad körképet „(n. a.)", Vér György pedig a salzburgi játékokon szerzett élményeinek csokrát nyújtja át.

Hont Ferenc a Szabadtéri színjátékról ír cikket – mondván: „a színjáték a szabadban született, az őserdő tisztásán. (…) A történelem arra tanít bennünket, hogy a szabadtéri színjáték a szabadság, az együttérzés és a jólét korszakaiban virágzik. Most, az első szegedi szabadtári színjáték alkalmával emlékezetünkbe idézzük ezt a tanítást, és reméljük, hogy a szegedi ünnepi játékok megindulása egy, a mainál boldogabb kornak, a szabadság, az együttérzés és az általános jólét korának közeledtét jelzi".

Szegedi Passió című vezércikkünk köszönti az elsőket: „Az épülő kassai dóm előtt játszódott le a Magyar Passió, s az épülő szegedi fogadalmi templom előtt játszódott le a Szegedi Passió. Szeretettel köszöntjük mindazokat, akik első magvetői annak a szerencsés ötletű munkának, amiből talán egykor kultúra és tradíció lesz…"

Kronológia

1931. Január 13.: munkanélküliek 2 ezer fős tüntetése. Április 29.: megindul a hangosfilmgyártás a budapesti Hunnia filmgyárban. Május 11.: a bécsi Credit-Anstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete. Június 19.: a pápai bulla szerint Szeged hivatalos püspöki székhely, a fogadalmi templom székesegyház (dóm) rangú. Június 29-30.: országgyűlési képviselő-választás – szegedi honatyák: Klebelsberg Kunó (Egységespárt), Kéthly Anna (szociáldemokrata), Rassay Károly (liberális). Augusztus 24.: a Bethlen-kormány lemondását követően a kormányzó Károlyi Gyula grófot nevezi ki miniszterelnökké. Augusztus 31.: a kormány elrendeli az állami, vármegyei, vasúti és állami üzemi alkalmazottak fizetésének csökkentését. Szeptember 13.: Matuska Szilveszter felrobbantja a biatorbágyi vasúti hidat: 22 halálos áldozat, 17 sebesült). Szeptember 18.: a szegedi tisztviselők tiltakoznak fizetésük csökkentése miatt. Szeptember 19.: a kormány statáriumot rendel el.

Arcél: Sz. Szigethy Vilmos (1877–1956)

Lapunk nagy, elemző-kommentáló cikkeinek írása, esszészámba menő politikai, társadalmi és kulturális publicisztikájának művelője volt Sz. Szigethy Vilmos (Tonelli Sándor mellett) – írja Lengyel András. Az irodalomtörténésztől tudjuk: bár Sz. Szigethy az Arad vármegyei Gyorokon látta meg a napvilágot, tanulmányait Nagybecskereken kezdte, élete javát mégis Szegeden töltötte, ám szinte teljes elfeledettségben halt meg. Sz. Szigethy az újságírást, a szerkesztést mint szakmát a Torontál című lapban, munka közben tanulta meg. Huszonhárom évesen Békefi Antal hívta a Szegedi Naplóhoz, majd a Szeged és Vidékének volt sokoldalú munkatársa, szerkesztője, de több országos lapnak is írt. „Sz. Szigethy a színes, eleven, az apró híreket is 'kis miniatűrökké' formáló újságírás híve lett; az írói ambíció és az újságírói igényesség egyesült írásaiban" – írja Lengyel.

Sz. Szigethy Vilmos (1877–1956)
Sz. Szigethy Vilmos (1877–1956)

A szegedi zsurnalisztikának azon nemzedékéhez tartozott, amelyik „a riportot, a gyors és pontos hírszolgálatot, a mozgékonyságot" értékelte, művelte. Lengyel őt tartja Balázs Béla és Juhász Gyula felfedezőjének, illetve Móra egyik legközelebbi barátjának. Szeged címen megjelenő lapunkba is színes, érdekes, Móra tárcáival sok szempontból rokon cikkeket, irodalmi igényű publicisztikát, sőt szépprózát is írt. A város íróként is elismerte, regényeit folytatásokban közölte újságunk. Szeged város levéltárnokaként dolgozott 1949-ig, nyugdíjazásáig. Közben (1927-től) a Délmagyarország külső munkatársaként elsősorban „olvasmányt" adott az olvasóknak, a lap színességéhez, érdekességéhez járult hozzá. Például 1931-ben itt jelent meg folytatásokban műve, mely később könyv alakban is napvilágot látott: A régi Szegedből az újba.

Rémhírek és cáfolatuk

A hat évtizede „a magyar fapiac egyik legjelentősebb és legvirágzóbb és a legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalata", a Winkler Testvérek cég fizetési nehézségeiről közölt vasárnapi tudósításunk nyomán újabb rémhírek terjednek „fizetésképtelenségekről, összeomlásokról, öngyilkosságokról". E hírek „ma természetesen könnyen talajra találnak, hiszen gazdasági válság van, és ez a válság pusztít Szegeden is" – vezetjük be a május 5-én, kedden közölt összeállítást, melyben az ügyről a gazdasági élet vezetőit szólaltatjuk meg.

Czigler Arnold építészmérnök, a törvényhatósági bizottság választott tagja: „Nincs is semmi ok a riadalomra, Szeged semmivel sincs rosszabb helyzetben, mint az ország bármely más városa." Szerinte „ha ma az adósokat – valamennyit – arra kényszerítenék, hogy 48 órán belül fizesse ki tartozásait, bizony itt mindenki fizetésképtelen lenne. A gazdasági élet alfája a hitel, és hitel nélkül nem lehet dolgozni, csak éppen az a hiba, hogy a hitelek rövid lejáratúak, és nem jön el a már régen beígért hosszúlejáratú kölcsön".

Rémhírek és cáfolatuk. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Rémhírek és cáfolatuk.
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Kertész Ernő nagykereskedő: „A kereskedők összeroppannak az adóterhek miatt. Senki annyi és oly nagy adót nem fizet, mint a kereskedő. De ha ezek a nehézségek fenn is állnak, nem lehet mindennap új és új közprédává odadobni tisztes és komoly neveket".

Tonelli Sándor kamarai főtitkár: „Külön intézkedést én se lehetségesnek, se szükségesnek nem látok. Amit mondani lehet, két szóban foglalható össze, hidegvér és nyugalom. Elszigetelt jelenségek a szegedi piac általános helyzetét annál kevésbé rendíthetik meg, mert a bankok és nagyvállalatok már hónapok óta nagyon óvatos hitelpolitikát folytatnak, és ügyelnek arra, hogy künnlévőségeik kellően biztosítva legyenek".

Bűnös város

„A statisztika nemcsak a bűnözőkről szól, hanem azokról a szerencsétlenekről is, akik nem bírják az élet egyre súlyosbodó terheit – írja tudósítónk december 25-én.

A hivatalos adatok szerint Szegeden 1931-ben összesen 3877 bűncselekményt követtek el. A novemberi hideg serkenti a bűnös hajlamot: szemben a februári 270-nel e hónapra 442 bűnös cselekedetet kell elkönyvelni, ami azt is jelenti, hogy ezen ősz végi négy hét „minden napjára 15 eset esik". „A nincstelenség és a korgó gyomor" a legfőbb bűnokozó: a 2587 vagyon elleni bűntettből 1340 lopás. Ugyanakkor a bűnügyi tudósító szerint „ravasz fordulattal, nagystílű szélhámossággal nemigen dolgozik a szegedi alvilág". A szegedi lopások zömét „élelmiszerüzletekben, mészárszékekben követték el", „valóságos specialitássá nőtt a piaci zsebtolvajlás" – főleg a Rudolf téri piacon. Eddig „összesen 467 ezer 684 pengő kárt okoztak a tettesek", de „háromnegyed része a nyomozás során megtérült". Az ember élete és testi épsége ellen 299 merényletet követtek el, jobbára kocsmai verekedések részként. Egyetlen „igazi" gyilkosságról tud a statisztika: „Gladics István az év elején agyonütött egy alsóvárosi öregasszonyt". A rendőri és más szabályokat 4358 esetben kihágásként szegték meg – „Szeged belterületén átlag minden huszadik ember egyszer egy évben megjelenik a kihágási bíróság előtt". Ugyanakkor „majdnem minden második nap eltűnik valaki Szegeden": ebben az évben 158 személy. E szempontból a legaktívabb hónap: május, akkor szinte mindennap eltűnt valaki Szegedről. A balesetek (1027) és az öngyilkosságok (117) száma évről évre nő: a reménytelen szerelem mint halálok kiment a divatból, az öngyilkosok legalább 90 százaléka valójában a gazdasági válság áldozata.

Kánikula

„Vasárnap kánikulai hőség köszöntött a városra. A Tisza strandjai, fürdőházai roskadásig megteltek – tudósítunk a nyári hőségről július 14-én. – A Tisza mindkét partján színes fürdőruhákba öltözött embertömeg hullámzott. Rekordot ért el a csónakforgalom is, amennyiben vasárnap nem volt pihenő csónak, vitorlás, motoros. Közel 2500 vízi jármű szelte a vizet. A Maros-torkolattól a vasúti hídig úgyszólván ember-ember hátán tolongott... Vasárnap szinte 20 ezer ember keresett enyhülést a Tisza hullámaiban."

Kánikula a Tisza strandján. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Kánikula a Tisza strandján.
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1931-ből.

Trianoni évtized. „Lord Rothermere a következő új évi üzenetet küldte Magyarországnak: Szomorúsággal és csalódással teljes tíz év zárul le Magyarország számára a tegnapi nappal. Ez volt a trianoni évtized. Ma új évtized kezdődik, a remény évtizede. Nekem meggyőződésem, hogy az az évtized, amelynek útjaira a világ ma rálépett, tanúja lesz a magyar igazság elismerésének. Nem lehet kétségbe vonni, hogy a jog Magyarország oldalán van. (…) Három és fél millió magyar kénytelen akarata ellenére idegen uralom alatt élni. (…) Az igazság nagyon gyatra ólomlábakon jár, de 12 millió magyar fáradhatatlan akarata siettetni fogja a rajtunk esett kiáltó igazságtalanság orvoslását…" (január 1., csütörtök).

Rokkanttelep. „Kecskéstelep lakói közül jóformán valamennyi hadirokkant. (…) Aki 25 százalékos rokkant, havonta 1 pengőt, aki 50 százalékos rokkant, az 16 pengőt, a 75 százalékos rokkant 32 pengőt, a 100 százalékos rokkant pedig egy hónapra 82 pengőt kap… Ilyen összegekből kell megélniök a telepieknek, mert ezen kívül mellékkeresetük alig van". Kora reggel megmozdul a telep: „mankók, tolókocsik alatt csikorog a hó" – igyekeznek megostromolni a várost, munkáért. „Ezt a telepet az asszonyok tartják el". A helyi mészáros mondja: itt 1000 embernek 50 kiló hús jut hetenként (január 10., szombat).

Szent-Györgyi szabadegyeteme. „A Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete ma, csütörtökön délután 6 órakor az egyetem jogi karának I. számú termében (központi egyetem, II. em.) szabadegyetemi előadást tart. Előad dr. Szent-Györgyi Albert egyetemi tanár a biochemia alapjairól. Belépődíj nincs" ( február 5., csütörtök).

Szaniszló Szegedre jön? „Szaniszló szerdán váratlanul megjelent Szegeden és felajánlotta szolgálatait a Bástyának." A Bohngyár azonban „nem kevesebb, mint 2000 pengőt készpénzt és egy ingyen mérkőzést követel Szaniszló kiadatásáért". E kérés „elképesztette a Bástya vezetőségét": „szó sem lehet arról, hogy a Bástya ekkora összeget adjon a mai viszonyok között egy játékosért". Várják a Bohngyár válaszát (február 13., péntek).

Potyautas halála. Jegy nélkül akart Budapestre utazni Lukács Mátyás 23 éves ácssegéd, ezért „az egyik kocsi tetején helyezkedett el, hogy mint potyautas tehesse meg az utat. Amikor a vonat a szabadkai vonal átjárója alatt elhaladt, az utas beütötte a fejét az egyik kőoszlopba. Az ütés olyan erővel érte, hogy koponyaalapi törést szenvedett", meghalt (február 18., szerda).

Tífuszjárvány. Üzembe helyezik a járványkórházat, olyan sok a tífuszos beteg. „Szombaton hatvannyolcra emelkedett, de számítani lehet további megbetegedésekre" – „az orvosok megállapították, hogy a megbetegedéseket túlnyomóan a nyers tej és tejtermékek okozták". Az egyik tejcsarnok Kölcsey utcai fiókját be is zárták (február 22., vasárnap).

Rádióerősítő helyett állomást! „Az ország különböző részein rádió reléállomásokat akarnak létesíteni", de ezek közül „Szegednek egyet sem akarnak juttatni". Holott itt „évek óta folyik a harc a rádió adóállomásért". Ez a legjobb úton halad – állítja Somogyi Szilveszter polgármester (március 5., csütörtök).

Olcsóbb a sör. „Az első komoly és jelentős árleszállítás csak most következett be azzal, hogy a sörárakat tegnapról mára poharanként 40 fillérről 28 fillérre szállították le. Kerek 30 százaléknak felel meg ez az árredukció" (március 22., vasárnap).

Szegedi szappan. „Mi tekinthető szegedi szappannak?" A kereskedelmi és iparkamara szerint „a 'szegedi' megjelölés már elvesztette származási helyre utaló jelentőségét", az „csak mint minőségjelzés szerepel", vagyis az itteni szappanfőzési eljárás szerint készült. Azaz „legalább 60-62 százalék zsírsavtartalmának kell lennie" (április 1., szerda).

Nyomorenyhítő akciók vége. „Tekintettel a tavaszra, április 17-én beszüntetik az ingyen tűzifa- és kenyérosztást, amellyel a város a téli hónapokban enyhíteni igyekezett a nyomoron." Csak az ebédakció folytatódik. Az indoklás: Szegednek elfogyott a segélyezésre szánt pénze, és kezdődnek a tavaszi mezőgazdasági munkák (április 12., vasárnap).

Dorozsmai kubikusok lázadása. „A dorozsmai kubikusok abbahagyták a munkát, mert 10 filléres" órabértért nem vállalják azt. A 200 munkás kétnapos foglalkoztatásáról kiderült: „11 és fél órás munkáért 1 pengő napibért kaptak". A „piactéren, a Szentháromság szobor körül" álldogálók azt mondják: „nem embernek való ételt kaptunk" a népkonyhán se. „Nyolcszáz embernek egy kiló zsírral főztek naponta." A következményekről Rácz Rudolf községi bíró azt mondja: „a még működésben levő népkonyhát a község bezáratja". A munkanélküli kubikusok küldöttsége felkeresi a szegedi polgármestert (május 7., csütörtök).

Színházigazgató: Görög. „A polgármester a közgyűléstől kapott felhatalmazás alapján Görög Sándor színházi titkárnak adta vállalatba a szegedi színházat." Előtte Pálfy József polgármester-helyettes, intendáns tárgyalt jelöltként – többek között – Unger Istvánnal, a debreceni színház főrendezőjével, a Bécsből a napokban visszatért Tarnay Ernővel, a fővárosban vendégszereplő Tolnay Andorral, továbbá: Roboz Imrével, a Vígszínház igazgatójával, Radnay Miklóssal, az Operaház igazgatójával. De egyikük sem vállalta a szegedi színház irányítását, többen a saját társulatukat vonatoztatnák Szegedre (május 12., kedd).

Felhőszakadás árvízzel. „A szerda délutáni felhőszakadás elöntötte a külvárosrészek házait. Víz alá került a Szent István tér, ahol megbénult a forgalom. Hevenyészett hidakon és tutajokon, teknőkben, deszkákon közlekedtek az emberek egyik háztól a másikig." Délután „5 óráig 700 segélykérelemmel fordultak a tűzoltósághoz". Felsővároson és Móra városrészen „az alacsonyabban fekvő lakásokba is benyomult" a víz. „Szegeden a mai zápor tízezer ember lakását öntötte el" (június 4., csütörtök).

Botrány a focimeccsen. „Botrányos jelenetek játszódtak le csütörtökön Makón a Szegedi Vasutas Sport Egylet és a Makói Testgyakorlók Köre között lefolyt futballmeccsen. A mérkőzést a szegediek nyerték 4:3 arányban, ami nagy visszatetszést keltett nem az MTK, hanem a meccsen nagy számban megjelent MAK-hívők előtt, akik azt szerették volna, ha a szegedi csapat kikap. Ebben az esetben ugyanis a MAK került volna kedvezőbb helyzetbe a tabellán." Ezért Klein Ármin bírót okolták, akit kövekkel hajigáltak meg. „A botrányos ügynek a DLASz előtt lesz folytatása" (június 6., szombat).

Rektorok, dékánok. A kultuszminiszter az 1931–32. tanévre kinevezte a Ferenc József Tudományegyetem új vezetőit. Rektor: dr. Veres Elemér egyetemi tanár. Dékánok: a jog és államtudományok karon dr. Ereky István, az orvostudományin dr. Jeney Endre, a „bölcsészeti, nyelv és történettudományi„ karon dr. Buday Árpád, a „matematikai és természettudományin" dr. Kiss Árpád; az orvostudományi kar jegyzője: dr. Baló József (július 10., péntek).

Teniszezők. „A Rothermere-serlegért Szeged és Szombathely teniszcsapatai mérkőztek. A versenyt a szegediek nyerték 3:2 arányban (július 14., kedd).

Óceánrepülők. Endresz György és Magyar Sándor, a dicsőséges magyar óceánrepülők a közeli napokban az országban tervezett körrepülés során Szegedre is ellátogatnak" – a Justice for Hungaryval. E repülőt kiállítják, 50 filléréért megtekinthető (augusztus 6., csütörtök).

Rizs Szegedről. „A fehértóti rizstermelő kísérlet teljes mértékben sikerült" – mondja Kogutovicz Károly, az Alföld-kutató bizottság elnöke. „A Fehértó bizonyos részein eredményesen termeszthető a rizs... A Gyevi-Fertő különtelepen holdanként 12 mázsa termést várnak (augusztus 15., szombat).

DM-utazás osztrák–magyar meccsre. „A DM és a Színházi Élet közös akcióval csoportos utazást rendez Szegedről Budapestre. A Délmagyarország hatalmas olvasótáborának vél szolgálatot tenni, amikor az év legjelentősebb sporteseménye alkalmából feltűnően olcsó, kedvezményes utazást biztosít." A 19 pengő 60 fillér, illetve 23 pengő 40 filléres árban benne foglaltatik az utazás Budapestre és vissza, ebéd Budapesten, belépő az osztrák–magyar meccsre, vacsora és színházjegy (szeptember 8., kedd).

Egyetemi építkezések. „Szily Kálmán kultuszminiszteri államtitkár, az egyetemi ügyek intézője hétfőn Szegeden járt." Az állam a 270 ezer pengős tartozás megfizetését kéri, a város pedig az elmeklinika és a bonctani intézet megépítését (szeptember 8., kedd).

Hirdetések. „A szegedi napilapok megállapodtak abban, hogy keddtől, szeptember 15-től kezdve az apróhirdetések ára 10 szóig 40, a jeligés apróhirdetéseké 50 fillér", minden további szó 4, illetőleg 5 fillér. Ugyanakkor semmilyen kommünikét se közölnek ingyen (szeptember 14., hétfő).

Bezár a gyár. „Egyetlen szakma sem vett olyan lendületet a háború után, mint a kötszöv ipar." A Hazai Kötöttárugyár „nyersanyag hiányában nem képes a megrendeléseknek eleget tenni. Ennek aztán, saját kárán kívül, az a következménye is meglesz, hogy munkásait el kell bocsátania, és a kereskedők, akik az eddig külföldön beszerzett árut a gyárnál rendelték meg, áru nélkül maradnak." Az angol „Disco 20 emberre redukálta munkáslétszámát és pedig a magyar hatóságok merev hivatali felfogása következtében" (október 14., szerda).

Kisrongyos akció. „A szegény iskolás gyermekek téli meleg cipővel és ruhával való segélyezése érdekében felkérem a törvényhatóságom nemes lelkű társadalmát, hogy minden erejével támogassa azt a kisrongyos akciót, amely már több mint egy évtizede a társadalom jótékonysága útján óvja a magyar jövő ártatlan reménységeit a tél fagyos leheletétől" – Aigner Károly főispán (október 29., csütörtök).

Szegényház. „A szegedi szegényház kibővítésnek problémája már nagyon régen állandó műsordarabja a városi közigazgatásnak", mert „mindössze 136 szegénynek tud az intézet hajlékot adni a falai között, több mint 320 azoknak az előjegyzett szegényeknek a száma, akiknek" nem jut hely. Most viszont „felszabadult a Pulcz utcai fiókkórház, amelyben évekig az egyetem idegklinikája tanyázott". Átalakítására 10 ezer pengős államsegélyt kap a város, így 60 új hely szabadul fel a szegényházban (november 12., csütörtök).

Guglielmetti éneke. „Kedden este Szegedre érkezet férje kíséretében Guglielmetti Anna Mária", aki „múlt heti hűlését teljesen kiheverte". Szerdai szegedi hangversenyét követően pénteken már a Traviatát énekli Pesten, azután Debrecen következik, majd Hoffmann meséi és a filharmonikusok hangversenye (november 18., szerda).

Rejtvénypályázat. „Azon az úton, amelyen a Délmagyarország kezdetektől fogva járt, a nehéz viszonyok ellenére is megmaradtunk, s bár csak korlátozott terjedelemben jelenhetünk meg, ma is mindig a legjobbat és legtökéletesebbet igyekszünk nyújtani. Ez a szándék vezetett akkor is, amikor elhatároztuk, hogy rejtvénybajnokságot kezdünk, amely 12 héten át tart…– minden vasárnap közlünk egy-egy keresztrejtvényt és más rejtvényeket", értékes jutalmakat kilátásba helyezve. „Bejelentjük azt is, hogy a Délmagyarország előfizetői részére félárú színházjegy akciót rendszeresítünk" – az új darabok második előadására. „A karácsonyi ünnepek után pedig megkezdjük a Délmagyarország ajándékkönyvének szétküldését" – 160 oldalas „gazdag, szórakoztató, ismeretterjesztő és szépirodalmi anyag" mellett teljes naptári rész, csillagászati, egyházi tájékozató, időjárási fejezetekkel, az elmúlt év összefoglaló története, … illetékek, kereseti adók, vásárok jegyzéke, névnapok sorrendje és egyéb hasznos tudnivalók" (december 25., péntek).

Gyógyító villanygép. „A Tisza Lajos körút 10. sz. alatt van dr. Andor Pál belgyógyász szakorvosi rendelője, melynek modern orvosi felszereléséhez tartozik egy eredet F. G. Zeileis dr. féle magasfeszültségű villamos besugárzó készülék is." A gyomor- és bélbetegségektől kezdve az idegbántalmaktól szenvedőkön át az ízületesekig „köszöni ma már visszakapott egészségét" (december 25., péntek).

A válság. „A nagy világgazdasági válság, mint valami szörnyű pusztító és leküzdhetetlen szú-féreg berágta magát az emberiség életfájába" – írja Kogutowicz Károly egyetemi tanár. Szerinte „a gyógyulás, a segítség leghatásosabb módja volna, hogy a társadalom maga venné kezébe a mentés munkáját. (…) A lényeges az, sikerüljön az általános mentő és újraépítő munkát megszervezni. A siker titka, hogy ezt a mozgalmat olyan férfiak irányítsák, akik a felekezeteken és pártokon felül állnak, akiknek tevékenységéhez ne férkőzhessék hozzá a gyanú, hogy más érdeket, mint általános társadalmi, tehát nemzeti érdeket szolgálnak" (december 25., péntek).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sokan nem törlik adataikat a mobiljukról

Szeged - Amikor eladják használt telefonjukat, sokan rajta hagyják telefonkönyvüket, privát fotóikat… Tovább olvasom