Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Időutazás a Délmagyarral: Szeged egyetemet kap

Nyolcvankilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának tizenkettedik állomása: 1921.

„Az egyetem érdekében..." Ez bevezető szöveg 1920 után egyre gyakrabban fölbukkan lapunk hasábjain. Somogyi Szilveszter polgármester január 12-én ad nyilatkozatot budapesti tárgyalásairól, főleg „a kolozsvári egyetemnek Szegedre való helyezése érdekében kifejtett" fáradozásairól. A Szeged címmel jelentkező lapunk „(saját tudósítónktól.)" írja: a városi küldöttség járt Vass József kultuszminiszternél, aztán gróf Teleki Pál miniszterelnöknél, aki „az ügynek legteljesebb mértékben való felkarolását helyezte kilátásba", megemlítve, hogy „az a hely, ahova az ország érdeke az egyetem elhelyezését kívánja, legelsősorban Szeged". A városi küldöttség felkereste Hegedüs Lóránt pénzügyminisztert is, „aki készségesen megígérte, hogy a kolozsvári egyetem áthelyezési költségeit, amennyiben azok az állami költségvetésbe fel vannak véve, nem fogja törülni..." Ezeket a híreket szegedi polgármester vitte a kolozsvári egyetem rektorának és dékánjának, ahonnan „azzal a meggyőződéssel távozott, hogy a tanári kar többsége szívesen fogadná Szeged meghívását".

Debrecen beelőz?

Lehűti a szegediek lelkesedését, mikor kiderül: a kolozsvári egyetemi tanárok egy része a debreceni elhelyezésnek örülne. E váltás is oka lehet annak, hogy január 15-én azt kell írnunk: nem érkezett meg Szegedre az a bizottság, melyet „az egyetem céljaira szükséges állami felső-ipariskola átvételére vártak". Ezt Somogyi polgármester, és az ugyancsak a fővárosban tárgyaló Aigner Károly főispán azzal magyarázza, hogy a kolozsváriak „még mielőtt ez ügyben végleg határoznának, úgy Szegedet, mint Debrecent újból fel fogják keresni".

A Dugonics téri volt királyi ítélőtábla épületében a jogtudományi kar, az egyetemi könyvtár, a rektori hivatal és a gazdasági igazgatóság kezdte meg működését. Fotók: Somogyi-könyvtár helytörténeti gy
A Dugonics téri volt királyi ítélőtábla épületében a jogtudományi kar, az egyetemi könyvtár, a rektori hivatal és a gazdasági igazgatóság kezdte meg működését. Fotók: Somogyi-könyvtár helytörténeti gy

Mi lesz az egyetemmel? című, másnapi vezércikkében a fordulatot „(cvs.)" azzal magyarázza, hogy „... Szeged maga sem viselte úgy a saját érdekét a szívén, ahogyan azt tennie kellett volna". Példaként említi, hogy míg „Debrecen teljes aktivitással dolgozik Szeged érdekei ellen, bejárja a tanárokat, megkörnyékezi az újságokat, hangulatot csinál maga mellett és Szeged ellen", lakásokat biztosít az egyetemi tanároknak, addig „Szegeden szépen beszélnek, gyűlést is tartanak", de ha egy tanár például lakást kérne, ez „a legnagyobb zavarokat váltaná ki a hivatalos és nem hivatalos faktorok csak beszédre beidegzett agyában".

Áldatlan és veszedelmes viták

Kaleidoszkópszerűen változik a helyzet – kezdődik január 16-án Budapestről „(Kiküldött tudósítónk telefonjelentése.)" A Szeged munkatársa – miután fölkereste nyilatkozattételre „a kolozsvári egyetem több érdemes professzorát", úgy látja: „a sok napos reménykedés nem volt hiábavaló, s az egyetem hamarosan Szeged falai között talál otthonra". A fővárosi lapok „tendenciózus" híreivel szemben a Szeged január 21-én egy kolozsvári egyetemei tanár, dr. Issekutz Béla a Tisza-parti város melletti érveit hozza nyilvánosságra, illetve azt, hogy a hódmezővásárhelyi Egyetemi Kör, vagyis a vásárhelyi egyetemi polgárok is Szeged mellett teszik le a voksot.

„Áldatlan és veszedelmes is már az a sok vita, intrika, erőszakoskodás és kalózkodás, mely a menekült egyetemek elhelyezése körül folyik. Áldatlan, mert okot szolgáltat újabb egyenetlenségre, széthúzásra; veszedelmes, mert kedvetlenséget idéz elő az egyetemi tanerők lelkében" – jelenti ki január 23-án „y. r." Debrecen és Szeged, című vezércikkében.

„Gróf Bethlen István Szegeden. Megtekintette az egyetem céljaira felajánlott helyiségeket" – tudatjuk február 5-én. Másnap arról tudósítunk, hogy városházi beszédében gróf Bethlen István kijelentette: „A kulturális feladat az, hogy ma, amikor nemzetünk területe megcsonkult, amikor a nemzet kultúrájának területe harmadára szorult össze és megfosztatott nemzeti kultúránk azon erőforrásoktól, amelyekből eddig erejét merítette, miképp leszünk képesek a jövőben ezen kultúrát megtartani megcsonkolásunk dacára, európai színvonalon, miképp leszünk képesek nemzeti nevelésünket az új feltételekhez hozzáidomítani, miképp leszünk képesek megtartani a magyar kultúrának azokat a munkásait, akik a megszállt területekről idejőve a magyar hazának szolgálatot akarnak tenni Csonka-Magyarország fiaival együtt."

Egy döntés ezer új probléma

„Ma érkezett meg Szegedre Tomcsányi igazságügy miniszter leirata, amelyben értesítette a város polgármesterét, hogy hozzájárul a királyi tábla épületének az egyetem céljára való átengedéséhez" – rögzíti az egyetem elhelyezésének előkészületeihez tartozó jelentős lépést lapunk június 5-i száma.

Ám egyetlen ilyen döntés szinte ezer új megoldandó problémát szül. Csak egyetlen példa: a Tábla a felsőkereskedelmi iskolába kerül, de ott „nem jutnak hivatali szobák a bíráknak, úgy hogy azok munkáikat lakásaikban lesznek kénytelen végezni. Az ezzel járó kiadások fejében a város évi 3000 korona megtérítést, valamint 2 öl felaprózott keményfát tartozik évenként és fejenként a bírák után fizetni."

Lapunk 1921. október 11-i számának egy oldala. A nagyításhoz kattintson a képre!
Lapunk 1921. október 11-i számának egy oldala. A nagyításhoz kattintson a képre!

A nemzetgyűlés június 16-án elfogadja az 1921: XXV. törvénycikket, amely a Trianon miatt székhelyét vesztett kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet „ideiglenesen" Szegedre helyezi. Másnap már arról írhatunk: Korb Flóris helyettese, Dudás Kálmán június 17-én Szegedre érkezik, hogy „az egyetem céljára kiszemelt épületek átalakítási munkálatainak terveit Berzencze, Domokos főmérnökökkel együttesen elkészítse". Július 10-én „(v. e.)" arról számol be, hogy megnyílik a szegedi egyetem nőgyógyászati klinikája – a Fodor utcai bábaképezdében, még a felsőoktatási intézmény megnyitása előtt.

„A szegedi lakáshiány miatt az egyetemi tanárok még nem jöhettek Szegedre lakni, szétszéledve élnek az ország minden részében, így nem kérdezhettük meg, hogy milyen könyveket is hozassunk" – vet fel egy újabb problémát lapunk augusztus 14-i száma. A könyvpiacon is elszabadult árakról annyit: „az orvosi fakultáson használt Wurnl-féle sebészet című három kötetes könyv, mely békében új állapotban mindössze 120 koronába került, ma használt állapotban 4000 koronába kerül."

„Építkezés, hurcolkodás nyomai láthatók a város legkülönbözőbb részein és a hetenként ideérkező budapesti egyetemi exponensek elégedetten állapítják meg, hogy Szegeden szorgos munka folyik" – adunk életképet augusztus 27-én. Berzenczey Domokos városi főmérnöktől megtudjuk: „a Tábla már tegnap megkezdte a hurcolkodást… Igen erős tempóban halad a nagy épületek: az ipariskolának, állami gimnáziumnak és más iskoláknak az átalakítása. A csatornázási költségek magukban véve hárommillió koronát emésztenek fel... A főmérnök bizonyosra veszi, hogy október 1-én mindenütt megnyithatják az egyetemet. A szemészeti és nőgyógyászati klinikák már átadattak az egyetem céljaira és néhány nap múlva megnyílik az elmegyógyászati klinika a városi közkórházban, az ideggyógyászati klinika pedig a Pulcz altábornagy utcában és hamarosan készen áll a kórtani intézet körlete is. Veress professzor, aki az elmúlt napokban járt Szegeden, elragadtatással nyilatkozott a vezetése alá kerülő bőr- és bujakórosok részére július 1-én átadott csapatkórház (Derma) épületéről..." Október végére készül el 12 egyetemi épület, közte október 22-éig az állami gimnáziumban elhelyezendő természettudományi intézet, a rókusi iskolába kerülő bonctani intézet, a felső-ipariskolai klinikai építkezést „e hó 29-ig fejezi be a mérnöki hivatal".

Ünnepi nyitány

A szegedi egyetemalapításnak Magyarország kormányzója, Horthy Miklós újabb szegedi látogatásával ad hangsúlyt október 9-én. Lapunk címlapján kezdi a tudósítást: az újszegedi állomásra érkező Turán, „a hat szalonkocsiból álló különvonat" leírása ugyanúgy olvasható, mint Somogyi polgármesternek a kormányzót üdvözlő beszéde, a temesvári körúton rendezett katonai szemle jellemzése, mely „Újszeged hódolatát" volt hivatva kifejezni. A második oldalra kerülnek a szőregi, deszki, kiszombori és szegedi látogatás részletei. A kormányzói látogatás második napja teljesen az egyetemé.

„Ez a vasárnap Szeged város történelmének egyik legjelentősebb dátuma: ünnepélyes keretek között megnyitották az egyetemet és átadták rendeltetésének" – írja lapunk tudósítója.

„Az ünnepély istentisztelettel kezdődött a rókusi templomban, majd az egyetemi tanács, a tanári kar és a nobilitások csoportja az egyetem központi épülete elé vonult. A Dugonics téren ekkor már több ezer főnyi közönség és a középiskolai diákok sorfala várt zászlók alatt az érkezőkre, elsősorban Horthy Miklós kormányzóra…" A fogatok „egymás után gördültek a központi épület bejárója elé. Az elsőkből a festői díszruhába öltözött dr. Menyhárt Gáspár rektor és a négy dékán szállt ki az egyetemi tanárok kíséretében…" Zadravecz István tábori püspök és Raffay Sándor református püspök „szentelte fel a tudományok legújabb hajlékát".

A szegedi egyetem első rektora, dr. Menyhárt Gáspár rektor
A szegedi egyetem első rektora, dr. Menyhárt Gáspár rektor

A második emeleti díszteremben – mintegy százfős vendégsereg előtt – a kormányzó kimondja: „A magyar királyi Ferenc József Tudományegyetemet új székhelyén rendeltetésének átadom és megengedem a közgyűlés megnyitását. Isten bőséges áldását kérem tudományos és nemzetnevelő munkájukra."

Menyhárt rektor nyitotta meg az 1921/22. tanévet, mely az egyetem 49-ik működési éve, „Szeged város egyetemi tanéveinek pedig bizonyára sok századot megnyitó elseje…"

Az esti 250 terítékes, Kass Szállóban rendezett bankettről adott ízelítő után az összegzés: „Az egyetem felavató ünnepsége ezzel befejeződött és teljesedésbe ment egy régi vágy: Szeged egyetemi város."

Kronológia: 1921. Március 26.–április 5.: IV. Károly bejelentés nélkül Magyarországra érkezik; célja: visszaállítani a királyi hatalmat. Április 14.: Megalakul Bethlen István gróf kormánya. Június 2.: A nemzetgyűlés elfogadja az iskolázási kötelezettségről szóló törvényt. Július 5.: Belügyminiszteri rendelet feloszlatja az irredenta egyesületeket, így a Délvidéki Ligát is. Július 26.: A nemzetgyűlés becikkelyezi a trianoni békeszerződést – 1921: XXXIII. törvénycikk. (Az ország haderejének létszáma 35 ezer főre korlátozódott, jóvátétel formájában Magyarország köteles az általa okozott háborús károk megtérítésére; a nemzetközi kereskedelemben a legnagyobb kedvezmény elvét köteles biztosítani a győztes hatalmaknak; Magyarország területe 283 ezer km2-ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent.) Augusztus 20.: A jezsuiták pozsonyi főiskolája is Szegeden folytatja működését. Augusztus 20–21.: Éjjel a magyar csapatok bevonulnak az eddig szerb megszállás alatt lévő Újszegedre. Október 21.: A második királypuccs idején a szegedi helyőrség egy zászlóalját a királyhű csapatok ellen rendelik. November 6.: A nemzetgyűlés becikkelyezi a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló törvényt.

*

Arcél: Szilassy Cäsar (1873?–1937?)

Szilassy Cézár (korabeli írásmóddal: Cäsar) rövid ideig a jobboldali Szegedi Új Nemzedék felelős szerkesztője. Ezen lap ellenpólusaként jelentkezik 1920. augusztus 15-étől Szeged címmel a Délmagyarország, ahol Szilassy – a Szeged című monográfia szerzője szerint: „az ellenforradalmi szervezkedés egyik aktív tagja" – mint a „Szeged Lapkiadó Vállalat Rt. igazgatója" tűnik föl, s kezdetben e lap nem a korábbi Délmagyarország képviselte „demokratikus-liberális, a szocialista" eszmék folytatója. „A polgárság aktív támogatásával azonban a Szeged a liberális ellenzék egyik legfontosabb fórumává vált. Így a kormánypárt és a szélsőjobboldal támadásainak állandó céltáblája" lett. A Szegedben gyakran föltűnő „(s.c.)", „s-r." aláírás fölötti cikkek szerzője valószínűleg Szilassy Cézar, akit Lengyel András irodalomtörténész „mérsékelten jobboldali" újságíróként jellemez. Szilassy Cézárról – testvérének unokájától, Szilassy Gábor Cézártól – annyit sikerült megtudnunk, hogy vélhetően 1873-ban született Lendván vagy Bécsben. József nevű öccsével egyetemben 2 bécsi bérházat és 32 magyarországi trafikot örökölt, miközben Szegeden, Budapesten, Komáromban is volt lakása. A családi anekdoták szerint mint legidősebb fiú kapta a Cézár nevet, s „a jómódú és jó kedélyű, magas és testes" férfi „imádta a nőket és az életet". Rokona szerint ma „gegmannek" neveznénk Szilassy Cézárt, aki a fővárosban a Pesti Napló munkatársaként is dolgozott. A súlyfeleslegéből következő betegeskedések után, valószínűleg 1937-ben vagy 1938-ban Budapesten hunyt el.

*

Rikkancs, majmos fiú és mozibarát

„Munkanélküliségről hallunk naponta beszélni. Kitanult iparosok, munkások nem kapnak munkát, nincs az a munkaközvetítő, aki el tudná helyezni a sok állástalant. A figyelő ember pedig hány munkanélküli embert tudna elhelyezni, azoknak a kis emberkéknek a helyébe, akik iskola helyett az élet frontját járják, és kevés munkával, de sok furfanggal pénz után szaladnak?" – kezdődik a Szeged május 8-ai riportja.

A korabeli Kárász utca
A korabeli Kárász utca

A riporter megszólítja a mindenki által csak Maszatos Pistának szólított utcagyereket, akinek „a cseppet sem hízelgő megszólítás nem esik zokon. (…) Ő csak kiabál reggeltől napestig. Újságokat árul. Napjában százszor végigszalad a korzón, ezerszer elrikkantja a hóna alatt cipelt újságok címeit: Érdekes Újság! Pesti Hírlap! Képes Krónika! Nemzeti Újság!" Az újságírói kérdésekre válaszolva a rikkancs csak annyit felel: „Destruktív, nem destruktív, nekem ugyan nagyon mindegy. Apám már négy esztendeje meghalt, anyám két éve ágyban fekvő beteg, és én tizenöt éves vagyok. Most én vagyok a kenyérkereső. Újságot árulok, megkeresek ezzel naponta vagy hatvan koronát. Ebből azután valahogy csak megélünk."

A rikkancs évi 18 ezer koronás fixe mellett ott a majmos fiú villámportréja is: ő a rúdra fűzött, saját készítésű majomfigurák darabjáért 2 koronát kér, így a keresete napi 75, évi 22 ezer korona.

„Bácsi, kérem, adjon egy koronát mozira!" – olvasható a gyűrött-tépett cédulán, amit az az alig tízesztendős fiúcska nyom a járókelők kezébe, aki a vasárnapi korzót járja. A furfangos, magát kéregetéskor némának tettető mozibarát odébb „örvendezve újságolja barátjának, aki cigarettaárus: – Jóska, ma négyszázhúsz koronát kerestem!" A nevét titkoló újságíró következtetése: „Többet keres évenként, mint az, aki most riportot írt róla."

*

Jubileum

„A kegyesrendiek vezetése alatt álló városi főgimnázium ünnepli 200 esztendős jubileumát" – köszönti a Szeged május 5-én az iskolát. „A jubileum körül elhangzó meleg és súlyos üdvözlő szavak között hadd csendüljön föl a mi szavunk is. Néhány lelkes, magyar írómesterember szava. Hiszen a mi mesterségünk alapösmereteit, a műveltségi sokoldalúságot éppen a középiskolában szereztük meg. Hadd mondjuk mi is ez ünnepélyes alkalommal a mi üdvözlésünket: Ad multos annos!" – (azaz: Sokáig éljen!) írja vezércikkében a felelős szerkesztő, „(s. c.)", azaz Szilassy Cäsar.

A Piarista Gimnázium
A Piarista Gimnázium

Címlapon tudósítunk a jubileumi ünnepségről, melyen megjelenik – többek között – Singer Kornél rendfőnök, dr. Sik Sándor tanár, gróf Teleki Pál volt miniszterelnök, Szeged egyik nemzetgyűlési képviselője. Ő – a Te Deum elhangzása, az emlékünnepség után – a Tisza Szálló nagytermében rendezett banketten pohárköszöntőjében a nemzeti feladatokat jellemzi, amelyek „a kegyesrendi atyák iskoláiban gondos ápolást nyernek". A testi erő feladatait illetőleg az angol példára utal, amely nemzetet ifjúságának edzettsége tett a világ urává, és hangsúlyozza azt a hivatást, melyet nemzetünk itt, Európa keletén be kell, hogy töltsön. A szellemi erő feladatait abban jelöli meg, hogy tanuljunk meg mindent, ami előnyünket szolgálhatja, az idegen nemzetek szokásaiból, tudásából, műveltségéből. A lelki erő feladatait pedig abban látja, hogy tudjunk szeretni. Szeressük a hazát jobban, mint ahogy gyűlöljük ellenségeit. És értsünk egyet. Ezekre a feladatokra nevelik a piaristák az ifjúságot…

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1921-ből.


Posta
Kőrösy Ferenc szegedi „posta- és távirdafőnök" nyilatkozza lapunknak, hogy „Cseh-Szlovákiával megindult a postaforgalom... Már az egész világgal felvettük a posta összeköttetést, csak Romániával még nem... Az Amerikából érkező levelek a legszigorúbb felügyelet mellett jönnek..." (január 6., csütörtök)

Cédulás asszonyok
A rendőrségi hivatalban naponta 40 nő kér engedélyt arra, hogy „egypár cipőt, strimfit, kalapot, fogkefét, hálóréklit, bádogedényt, fali órát, gramofonlemezt, parókát vagy más egyebet a Mars téri zsibpiacon eladhasson... Ezeket a szegényeket hívják a városházán cédulás asszonyoknak..." (január 9., vasárnap)

Ankét a tojásról
A közélelmezési minisztériumban tartott ankéton „Szeged városát Sugár Sándor, a városi tejcsarnok igazgatója képviselte". Úgy értesült, hogy a minisztérium 1 millió tojást dobott piacra, amit most 4 K 50 fillérérét árusítanak. Szegeden ma 4 korona 20 fillér a tojás ára és ha az időjárás továbbra is ilyen kedvező marad, úgy hamarosan 3 koronáért fogják árulni..." (január 14., péntek)

Motoreke
„Csütörtökön délelőtt kilenc órakor a tápai kapunál a Fiat-művektől vásárolt motorekével a városi gazdászati hivatal be fogja mutatni a motoreke-szántást. Az érdekes aktusnál a város képviselői és a gazdatársadalom" lesz jelen. (február 2., szerda)

Papnő
Búcsúzik a szegedi közönségtől Bendéné Jakabffy Rózsa, aki „az artisztikus tánc papnője volt Szegeden, ő honosította meg nálunk Euterpe művészien decens kultuszát, éveket töltött lázas munkában, lelkes és eredményes tanítással, hogy a valódi, klasszikus táncok otthonra találjanak a szegedi úri körökben... Hogy a táncot ma már valódi és komoly művészetnek tekintik városunkban, ...az jórészben Bendéné Jakabffy Rózsa buzgóságának és szakértelmének érdeme..." (február 13., vasárnap)

Tisztviselők
„...A város 980 alkalmazottnak ád állandó kenyeret. ... A számfejtői hivatal adatai szerint ... a város 1921 januárjában 1,307.515 korona és 77 fillért fizetett ki a város tisztviselőinek..." (március 5., szombat)

Lóverseny
„...A Magyar Lovaregylet Szegeden még ebben az évben kilenc napos mitinget akar tartani... A szegedi lóversenyteret 6 évre kéri bérbe és évi 4000 korona bérösszeget ajánlott föl érte a városnak... A Lovaregylet idén kilenc, a következő években pedig huszonkét lóversenynapot tartana évente... A végleges döntés joga a közgyűlésé." (március 9., szerda)

Építkezési láz
Szeged „belterületére összesen 76 engedélyt adtak ki. Ezek közt 7 lakóház, 36 melléképület, 8 nagyobb átalakítás, egy bazárépület, egy barakképület, egy új gyárkémény és egy új gyárépület szerepel. Ezen kívül még negyven engedélyt adtak ki tanyai építkezőknek." (április 14., csütörtök)

Tőzsde
„A szegedi tőzsdét nem érintette súlyosabban a valutaesés. Négyszázharmincezer korona volt a legnagyobb veszteség..." A lengyel valutát „annak idején 7 korona 50 fillérrel vezeték be a tőzsdén és nagy jövőt jósoltak neki, de azóta megszakítás nélkül, állandóan esett. Ma már 36 filléren áll, s néhány tőzsdés, aki 100.000 koronás kötéseket csinált, 70-80.000 koronát vesztett ennek folytán." (április 17., vasárnap)

Halbódé
A város halászati üzemének „Várkonyi Jenő gazdasági intéző a vezetője, de szakképzett vezetőtársa Lévay bácsi, aki a legrégebbi és legtapasztaltabb szegedi amatőr halászok közé tartozik... Az őszeszéki és fehértói" vizekből naponta 4 métermázsa halat, „legnagyobbrészt potykát" juttat a piacra. A halat elérte az olcsósági hullám: ma „már 20 koronáért árusítják kilónként a hatósági halbódéban". (május 12., csütörtök)

Orosz cári Opera
„A szentpétervári cári Opera, valamint a hírneves moszkvai és kiewi Operaházak művészei, akik a bolsevizmus elől menekültek, világkörüli hangverseny-körútra indultak..." A 15 tagú művésztársaság – énekesek, táncosok – „őserejű művészete az orosz udvari színházak fénykorát tükrözteti. (…) A Korzó Mozi, amely Szegeden fennállása óta elöl jár a magasabbrendű művészi igények kielégítésében, megragadta az alkalmat és vendégszereplésre leszerződtette az orosz cári művészgárdát. Egyetlen estére, május 31-ére." A műsorban „Madame Romanowszky, a pétervári udvari Opera primadonnája jellegzetes orosz táncokat mutat be, (...) Madame Gedeonov, a szentpétervári és Madame Resnikov, a kiewi Opera tagja Csajkovszky, Mussovszky, Serov és más híres orosz szerzők legszebb dalait és áriáit énekli..." (május 26., csütörtök)

Hadifogságból haza
„A ma reggeli vonattal több mint száz hadifogoly érkezett Szegedre. Köztük három szegedi. A hadifoglyok java része megszállott területre való, akik, míg az útlevelüket megkaphatják, az igazságügyi épületben helyeztettek el. Többen közülük a fogságban megnősültek és magukkal hozták az istenke áldását is." (június 4., szombat)

Vonatok
„A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara április 27-én átiratot intézett a MÁV Igazgatósághoz, melyben – tekintettel a fővárosban uralkodó lakáshiányra – azt kérte, hogy állítsák be június 1-én a gyorsvonatokat olyképpen, hogy az egyik vonat Szegedről kora reggel induljon, a másik pedig este jöjjön vissza..." A MÁV nem módosítja a vonatközlekedést: marad „a Szegedről 23 óra 50 perckor induló és Budapestre 8 óra 50 perckor érkező 713 sz. szerelvény" és vissza a 7 óra múlva induló 702. számú gyorsvonat; illetve a Szegedről induló 701. sz. gyorsvonat, majd vissza – több mint 8 órai várakozás után – a 23 órakor induló 714. sz. személyvonat. Ám a gyorsvonatok csak másnaponként közlekednek „a 701-es Szegedről hétfőn, szerdán és pénteken 9 óra 40 perckor indul (Budapestre 14 óra 30 perckor érkezik), a 702-ös pedig Budapestről kedden, csütörtökön és szombaton 15 óra 50 perckor indul és Szegedre 20 óra 40 perckor érkezik." (június 14., kedd)

Villamos
„Megszüntette a villamostársaság a Liliom és Zerge utcai, egy Dugonics téri és a Kaszinó előtti megállóját a hatóság jóváhagyása nélkül." A tanács elhatározta, hogy „azonnal megteszi a feljelentést a miniszternél és kéri a legmagasabb büntetés kiszabását, mert a villamostársaság önkényeskedése tovább nem tűrhető." (július 12., kedd)

Rakpart
A két rakpart átalakítása „eddig egymillió-kétszázezer koronát emésztett fel" – nyilatkozza lapunknak „Bíró Jenő főmérnök, a munkálatok irányítója". Két hét múlva befejeződik a munka, öt utca kövezését is elkezdik. (július 14., csütörtök)

Kultúrbotrány
„Palágyi Lajos, mint a jövő évad reménybeli színigazgatója" első kommünikéjét a Nyílt tér című rovatban. Ezzel tovább dagad a színház körüli „kultúrbotrány". Lapunk leszögezi: „Mi a színházat, mint olyat, kulturfaktornak tartjuk, ha az hivatásának magaslatán áll. Ezért amíg nem tűnik el a reménység bár leghalványabb sugara, hogy a szegedi színház olyan kezekbe kerülhet, amelyek a kulturnivót biztosíthatják, addig felszínen tartjuk ezt a kérdést, és nem engedjük agyonközömbösködni… A tavalyi sikerek után nemcsak mi, de a város egész jóérzésű közönsége kétes reménységgel néz a sziniévad elébe, ha nem lesz a vezetésben változás." (augusztus 6., szombat)

Lakásépítés
Szeged „az egész országra megszavazott 300 millió K-ból 50 milliót kért, melyből a kormány 16 milliós segélyt helyezett kilátásba, azzal, hogy a városnak is 16 millióval kell a lakásépítő akcióban részt vennie... A Lakásépítési Tanács által kidolgozott tervek szerint az 1, 2 és 3 szobás lakások költségei 120,000, 180,000 illetve 250,000 koronát tennének ki..." (augusztus 11., csütörtök)

Gőzfürdő
„Szeptember huszadikán nyílik meg a modernizált gőzfürdő. Lesz orvosi rendelő is" – tudjuk meg Papp Ferenc alszámvevőtől, „a város gőzfürdőjének új agilis" vezetőjétől. „A tavalyi 20 koronás árral szemben legfeljebb 15 százalékos emelést fognak rendszeresíteni..." A szegények számára fenntartott „fürdő, ha ráfizetéssel is, ezentúl naponta délután 2-7-ig is fenn fogja üzemét tartani és pedig 10 koronás használati díj ellenében... Az uszoda földszinti részén 60 új kabint állítanak fel..." (szeptember 7., szerda)

Sport
„SzAK - HTVE 10:0 (4:0) (Bajnoki mérkőzés. Újszegedi pálya. Nagy fölényben és könnyedséggel játszva érte el a Szak a jó képességű vásárhelyi csapat elleni bajnoki mérkőzésen az impozáns eredményt." (szeptember 10., szombat)

Válságos helyzetű középiskolák
„Zsúfolt tantermekben folyik a tanítás. Kétezernél több diák rekedt szerb megszállott területeken. Hajléktalan főigazgatóság" – cím alatt tudatja a lap: „A szegedi négy középiskolába az idén 1574 tanuló iratkozott be a tavalyi 1659 növendékkel szemben..." Az egyetem elhelyezése miatt például „az állami főgimnáziumot kitelepítették épületéből, úgy hogy most az állami főgimnázium 272 növendéke a kegyesrendi főgimnáziumba jár." (október 1., szombat)

Rendőri ügyek
„A m. kir. Államrendőrség szegedi kapitányságának 1921. évi szeptember havi ügyforgalmáról" dr. Bottka Sándor közli: „az elnöki osztályhoz 229 ügydarab érkezett és nyert végleges elintézést... Az államrendőrség csavargás miatt 71 személyt, tiltott kéjelgés miatt 22 személyt állított rendőrbíróság elé... A város polgárainak személy- és vagyonbiztonsága általában kielégítőnek mondható..." (október 16., vasárnap)

Vízínség
„Növekedik a lakosság elkeseredése a város hatósága ellen, amely ... flegmával kezeli" a külváros vízínségét. Holott „a külvárosok területén mindössze kilenc nagy artézi kút van, amelyek mintegy kilencven kisebb kutat látnak el vízzel. A nagy kutak alig hatvan liter vizet szolgáltatnak percenként. Ez a mennyiség 10-12 kisebb kút között osztódik fel, úgy hogy egy kútra alig öt-hat liter víz jut..." (november 9., szerda)

Hirdetés
„Orvosi fakultásnál, Tisztviselőtelepen modern úri magánház 7 szobás parkettás, beköltözhető lakással, kert, gazdasági udvar, istálló 750 ezerért." (november 13. vasárnap)

Gyermekmentés
„A város törvényhatósági bizottsága 150.000 koronát szavazott meg a nyomorgó, ruhátlan iskolás gyermekek fölsegélyezésére és ezzel példát statuált Szeged város egész közönségének arra, hogy a gyermekmentési akciót minden tehetségükkel a siker útjára kell terelni..." (december 3., szombat)

Újságírás
A sajtó 1921-ben történt változásairól szólva kiemeljük: „megszűnt a cenzúra, őszinte örömére minden újságírónak és minden újságolvasónak. Megszűnt ezen kívül két szegedi napilap: A Munka, a szociáldemokraták napilapja és a Szegedi Napló Déli Kiadás címen megjelent déli lapja. Ezzel szemben újra megindult a régi, jó nevű Szegedi Híradó és megszaporodott a szegedi napilapok száma a szegedi újsággal. Eltávozott a szegedi újságíró gárdából az örökké harcos Zsirkay János és az örök béke honába tért meg a békés lelkű Ujlaki Antal. Lényegesen emelkedett a lapok előállítási költsége, emelkedett a lapok ára is, ellenben nem emelkedett az újságolvasók száma és az újságírók jövedelme sem..." (december 25., vasárnap)

Olvasóink írták

  • 3. mai 2008. szeptember 10. 07:33
    „Nem a tisztelt Első hozzászólónak értendő megfogalmazott ellenértésem. A magyar történelem oktatásban vak folt az 1848/49-től a Kádár rendszer végéig tartó történelmi kor. Egyszerűen senki nem ért semmit, egyedül előbb a Habsbug ház okozta kalamajka az első világháború, majd a német fasizmus okozta kényszerkapcsolat és nyomás hatására bekövetkezett holokauszt, majd az orosz kényszer hagyott nyomot történelmünkön, mintha mindezért a magyar uralkodó osztály tehetett volna itt a Kárpát medencében. Sok idő telt el, hogy ne gondoljon senki haraggal a Habsburgokra. Horthy időszaka közelebb van a mához, rá még fújnak, mert a kommunizmus rá fogta, hogy minden nyomorunk miatta volt. Kádár konszolidált szelleme még élő. Senki nem tagadja, hogy voltak jó dolgok. De korlátozták azt, ami kitörni, kiemelkedni akart gondolattal, szóval és cselekedettel. A sorozatot éppen ezek miatt tartom jelentősnek, dícsérendőnek. Mert megmutatja, hogy akkoriban is volt polgári élet, szervezettség, jobbító akarat és cselekvés.”
  • 2. mai 2008. szeptember 08. 23:18
    „Ellenkezően, ez a mi lapunk a mi multunkkal és azzal az aktualitással - már elnézést, akiket sért - hogy Horthy Miklós kormányzó avatta fel Szeged egyetemét.”
  • 1. made in England 2008. szeptember 06. 22:27
    „Ez már nem a mi lapunk !”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A gyógytornász szinte gyóntatópap

Szeged - A fizikai gyógyítás mellett a sérültek lelkével is foglalkozik Thékes Lászlóné Cini.… Tovább olvasom