Délmagyar logó

2017. 05. 22. hétfő - Júlia, Rita 15°C | 26°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Szeged harmadik újjászületése

Szeged - Nyolcvankét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonegyedik állomása: 1930.
„Az avatás, melynek ünnepén a hivatalos Magyarország és a katolikus egyház találkozik a fogadalmát beváltó és az egyetemnek otthont adó Szeged város közönségével, nemcsak a fogadalmi templomnak, az egyetemnek, az árkádok sorának és az árkádok alatt elhelyezett panteonnak szól, hanem megilleti a várost is, a tereiben, utcáiban, épületeiben, szobraiban látható, polgárainak lelkében, szívében élő harmadik Szegedet …" – adja meg a Tisza-parti várost kultúrközponttá emelő rendezvénysorozat alaphangját október 24-i vezércikkírónk.

Magyarázatképpen pedig rögzíti: az első Szegedet, a patriarchális vidéki mezővárost az árvíz söpörte el. Nyomába lépett a második Szeged: „a királyi bizottság városa, melynek érzéseit Dankó Pista hegedűje szólaltatta meg". Most a harmadik Szeged, a nagyváros születését országra szóló ünnepségsorozat teszi emlékezetessé – derül ki egyetlen szűk (vasárnaptól szombatig tartó) hét cikk és fotótermését, a Délmagyarország október 19-25. közötti lapszámait böngészve.

Kapott és áldozott

A városba özönlő vendégek most nemcsak azt láthatják, mit kapott Szeged, „hanem a falak, az építmények mögött érezzék meg azt is, hogy mit áldozott". A vendégektől azt kéri a vezércikkíró: „elismerésük mértékét úgy szabják meg, hogy az ne csak az élen állókat illesse, hanem jusson belőle az építő hangyának, a névtelen polgárnak is".

Főpróbát is tartanak a Templom téren: a szombati ünnepséget már hétfőn, azaz október 20-án „eljátsszák", hogy minden a lehető legjobban sikerüljön. A rendezőség mindenre gondol, és mindennel számol, csak azzal nem, hogy „belekontárkodikhatik a nagy gonddal összeállított műsorba az eső is".

A szerencsehozó kéményseprők is felvonulnak a Dóm tér avatására. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
A szerencsehozó kéményseprők is felvonulnak a Dóm tér avatására. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Esősen őszies az idő, de vendégekben nincs hiány. Küldöttség éri el: az ünnepségek idején „a kisvasút díjkedvezménnyel szállítsa a városba Alsótanya lakosságát", este pedig különvonat viszi őket haza. Igen sokan látogatnak Szegedre a régióból is: például Makóról, Vásárhelyről, Szentesről, de még a távolabbi Félegyházáról és Orosházáról is, vagy Kecskemétről, ahonnan csak vasárnapra 1600 zarándok érkezését jelzik.

A „szálláscsinálók főparancsnoka" Hegedűs Antal árvaszéki elnök. A város vendégei számára a Kassban 26, a Tiszában 50, a Royalban 60 szobát foglalt le. „Hatalmas tömegszállókká rendezik be" a Horthy-kollégumot, az iparostanonc iskolát, a belvárosi elemit, a reálgimnáziumot, a kereskedelmi iskolát, az újszegedi kultúrházat és még számos közintézményt. Ezért aztán „az összes szegedi iskolákban október 21-től 27-ig szünetet" tartanak.

Szegedikumból vásárfia

Nemcsak vendégből, vásárfiából is nagy a bőség. A polgármester engedélyezi, hogy az ünnepségek két fő napján, szombaton és vasárnap „a szegedi speciális iparágak képviselői árusíthassák a tarhonyát, a papucsot, a bicskát, a paprikát és az agyagárut – a Széchenyi téren, a cipészek, csizmadiák és kalaposok piachelyén". A Rudolf téri piac a városi bazárosoké és cukorkaárusoké.

„Jegy nélkül nem lehet bejutni sehová, nem lehet látni semmit" – adjuk hírül többször is, s tudatjuk: „a jegyek teljhatalmú osztogatója" Tóth Béla főjegyző. A rendőrség közleményt ad ki, mely szerint a fogadalmi templomban tartandó október 25-i szombati „ünnepi nagymisére, a Nemzeti Megújhodás Emlékszobra leleplezésének, délután pedig a Panteon felavatásának ünnepségére csak az illetékes hatóságok által kiállított belépő jeggyel lehet belépni". Ugyanakkor például a fogadalmi templom orgonahangversenyére szóló jegyek – 50 fillértől 3 pengőig – a Délmagyarország jegyirodájában is megvásárolhatók. Külön pályaudvari belépőjegyeket bocsát ki az ünneprendező bizottság a jeles személyiségek, így például XI. Pius pápa magyarországi követének fogadtatására.

Hírességek a Tisza-parton

„Angelo Rotta címzetes érsek, a Szentszék magyarországi követe szerda délután fél 6 órakor a pályaudvarról a hívők sorfala közt az alsóvárosi templomba vonul, melynek kapujában Glattfelder Gyula megyés püspök üdvözli."

Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és kíséretének gépe – miután „háromszor körülrepült a város felett" – csütörtök délután két perccel 2 óra után landol a szegedi repülőtéren. Szeged képviselője a megyés püspöknél ebédel, majd megnézi „a leszámolópalota mellett épülő auditóriumot". Közben e napon öt püspök és számos egyházi méltóság is befut.

Dóm tér a Dömötör-toronnyal
Dóm tér a Dömötör-toronnyal


Serédi Jusztinián hercegprímás péntek délután fél 6-kor érkezik a budapesti gyorsvonattal Szegedre. „Tiszta öröm és nagy lelkesedés tölt el bennünket, mikor Főméltóságod első ízben szerencsélteti városunkat magas látogatásával. Az alkalom nagyszerű és méltó e megtiszteltetésre. Szeged népességre az ország második városa, de katolikus arányszámban az első" – helyezi képbe az egyházi főméltóságot Somogyi Szilveszter polgármester. József főherceg is megköszöni az üdvözlést.

Horthy Miklós kormányzó vonata szombat reggel 8-kor fut be a szegedi pályaudvarra.

Itt glasszál a szabad szerelem

Ünnepi köntösbe öltözik Szeged – a reprezentatív eseménysor csütörtökön kezdődik, vasárnap zárul.

Csupa bíbor és arany a Templom tér: az ifjúság Szent Imre és Szent Gellért ünnepén, csütörtök reggel a Fogadalmi templom harangjainak zúgása jelzi a hivatalos rendezvények nyitányát. A Glattfelder Gyula püspök templom előtti miséje után ötezer diák és Szegeden sosem látott egyházi méltóságok sokasága előtt leleplezik a Szent Imre-szobrot – „a püspöki palota kiugró tagjának oromsarkán", „szemben a nyolcszögletű toronnyal".

A csütörtök délután a Szent Imre matinéé. Este az alföldi katolikus gyűlésen elhangzik: „itt glasszál közöttünk a szabad szerelem", ezért „a szexualizmus elleni küzdelemre" hívják a híveket.

Világi hívők kizárásával péntek reggel 7-kor gróf Zichy Gyula kalocsai érsek szenteli föl a fogadalmi templomot. Az első nyilvános misén is megjelenik Angelo Rotta pápai nuncius. Szentbeszédében Glattfelder püspök hangsúlyozza: Szeged „amit ígért és fogadott a vész napjaiban, az hősiesen és hűségesen megvalósította". A felajánló imát a polgármester mondja: „Megváltó Krisztusunk, ki 900 éven át őriztél bennünket az üdvözítő szent hitben, vedd e városnak minden lakóját szentséges Szíved kegyeibe" – rögzíti tudósítónk.

Fotók az egyetemről

Az egyetem zárókő-letételi ünnepi közgyűlése is zártkörű. Ugyanakkor – lapunk október 25-i számának újításaként – tíz fotó mutatja be a nagyközönségnek a kolozsvári egyetem jogi kara első tanárainak tablóját, az egyetemavató tanács tagjait, az universitas központi épületét, továbbá a Tisza-parton sorakozó gyermek, bőrgyógyászati, és belgyógyászati klinikát, a Templom téri kémiai és fizikai intézetet, valamint belülről az egyetemi aulát és az egyik belgyógyászati klinikai labort. A tudósító kinyomtatott mondatsora révén pedig képet alkothat az olvasó az ünnepély részleteiről, a rektori és a kultuszminiszteri szónoklatról, de még az egyetem bankettjéről is.

Egyetemi klinikák a dómmal
Egyetemi klinikák a dómmal


A szegedi egyetemnek az első kalapácsütéstől a zárókőletételig tartó születéstörténetét Gábor Arnold hírlapíró foglalja össze – az áldozatkész városról és a tanszékekről is megemlékezve. Megszólaltatja Kováts Ferenc rektort a szegedi egyetem hitvallásáról. A professzor az általános és tudományos célok vázolása mellett hangsúlyozza: a régi hibát, az Alföld fejlesztésének a fővároshoz képest való elhanyagolását ki kell javítani. „Negyedszer ünnepelünk Szegeden, és úgy érzem, hogy minden ünneplés alkalmával közeledünk Szeged szívéhez. (...) Az egyetem a maga tanári karával és hallgatóságával hálás érzelmekkel és benső szeretettel viszonozza Szeged városának és a szegedi társadalomnak kitüntető rokonszenvét".

Árnyék a díszközgyűlésen

A díszközgyűlést Aigner Károly főispán „hatvannál több városatya előterjesztése alapján péntekre összehívta" – írjuk már napokkal korábban. Az első pont „az árvízi fogadalom megállapítása és a templom fölszentelésének jegyzőkönyvi megörökítése", a második pedig „gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter díszpolgárrá választása".

Árnyékot vet a jeles eseményre, hogy már az előkészítésére szerda délben összeült kisgyűlésen kiderül: „a szociáldemokraták nem hívei semmiféle személyi kultusznak, nem adnak és nem fogadnak semmiféle kitüntetést, és ha nagyra is becsülik a kultuszminiszter szegedi tevékenységét, díszpolgárrá választásán nem vehetnek részt elvi meggyőződésük miatt".

Ráküóczi szobra a városháza előtt
Ráküóczi szobra a városháza előtt


Egy óra késéssel kezdődik a fényes esemény, mert elhúzódik a dómbeli ünnepi mise. Az árvízi fogadalom terjedelmes határozati javaslatát vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok ismerteti. Majd – Pálfy József polgármester-helyettes előterjesztésére – a közgyűlés díszpolgárrá választja „Szeged városa második újjáépítőjét", gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, s portréja megfestetéséről is rendelkezik. A kitüntetett a „Trianon után az ország egyik legszenvedőbb" városának nagyvonalúságát szónoklatban részletezi.

A Tisza és a Maros teremtette város a trianoni határok következtében „ezekből a folyókból már nem meríthet erőt" – mondja a kultuszminiszter –, „más forrásból kell azt merítenie: a műveltségből és a gazdaságból. Nem elég, hogy Szeged egyetemi, főiskolai város, Szegednek gazdag várossá kell lennie!"

A dóm ünnepe

Az immár felszentelt fogadalmi templomban a péntek esti nyilvános orgonahangversenyt követően helyezik el Szent Gellért Velencéből hozott ereklyéjét.

A dóm építésének 3 millió pengőre rúgó költségeiről, a félszázados fogadalom valóra váltásának történetéről részletes leltárt ad lapunk.

Ünnepi szentmisével indul a szombati program is: Serédi Jusztinián pontifikálja, elhangzik Dohnányi Ernő Szegedi miséje – Horthy kormányzó jelenlétében. Délben leplezik le a Nemzeti Megújhodás domborművét, délután 3-kor avatják a Nemzeti Emlékcsarnokot, s leteszik az egyetem zárókövét.

Katonai ünnepséget is tartanak – délelőtt a Mars téri laktanyában. A kormányzó kitüntetéseket ad át, majd este őelőtte „hódoló" felvonulást tartanak – lampionokkal.

*

Kronológia: 1930. január 15.: A polgármester felhívással fordul Szeged tehetősebb polgáraihoz, hogy járuljanak hozzá a munkanélküliek megsegítéséhez, ugyanis 2 ezer 365-en jelentkeznek ínségmunkára. Február 21.: Horthy kormányzóvá választásnak 10. évfordulója alkalmából a kormányzó nevét veszi föl a szegedi hadirokkantotthon. Április 6.: Nyugat-est a Tisza Szállóban (Móricz, Gellért Oszkár, Babits, Kosztolányi és Schöplin Aladár részvételével). Május 1.: Svoy Kálmán tábornokot kinevezik a szegedi 5. vegyesdandár parancsnokává. Május 18.: A tápai füzesekben tart területi konferenciát a Kommunisták Magyarországi Pártja – a rendőrség rajtaütése után 20 személyt letartóztatnak. Május 23-25.: Újabb nagy árzuhanás a New York-i tőzsdén. Augusztus 28.: A szegedi római katolikus Hittudományi Főiskola alapításának szentesítése. Szeptember 4.: Először szólal meg a fogadalmi templom orgonája, melyet a pécsi Angster gyár készített. Radnóti beiratkozik a szegedi egyetemre, itteni éveiben (1935-ig) 4 kötete jelenik meg. Szeptember 29.: A Légy jó mindhalálig bemutatóján részt vesz a szerző, Móricz Zsigmond. November 1.: Mozgalom a 200 ezer lakosú Nagyszeged létrehozásáért. December 31.: Népszámlálás – az ország népessége 8 millió 688 ezer 316 fő (nemzetiség szerint: magyar 92,1%, német 5,5%, szlovák 1,7%; felekezet szerint: római katolikus 64,9%, református 20,9%, evangélikus 6,1%). A 10 legnagyobb város közül 1. Budapest 1 millió fő, 2. Szeged 135 ezer, 3. Debrecen 117 ezer, 10. Hódmezővásárhely: 60 ezer lakos. Közben a Romániában élő magyar nemzetiségűek száma: 1 millió 425 ezer 507 (7,9%), a magyar anyanyelvűeké: 1.554.525 fő (8,6%); a Csehszlovákiában élő magyaroké: 719.569 fő.

*

Arcél: Tonelli Sándor (1882–1950)

Nógrádverőcén született Tonelli Sándor, de apja állomásfőnök lett Nagykőrösön, így ott érettségizet. A budapesti egyetemen szerzett diplomáját újságíróként kamatoztatta különböző fővárosi lapok szerzőjeként. Mellékfoglalkozásként azután is jelentkezett írásaival, amikor 1908-ban az Országos Iparegyesület titkáraként, majd 1913-tól a Szegedi Iparkamara vezető titkáraként, 1923-tól 1941-ig (nyugdíjazásáig) főtitkáraként dolgozott – rögzíti Péter László. Az irodalomtörténész szerint Tonelli Sándor „közgazdasági és városfejlesztési cikkeivel a Szegedi Napló és a Délmagyarország hasábjain beírta nevét Szeged gazdaság- és társadalomtörténetébe. (…) Nagy műveltségű, kivételes olvasottságú, érzékeny ítéletű tudós volt, nemcsak közgazda, hanem a modern világ kérdéseit éber figyelemmel kísérő művelődéstörténész is". Figyelemre méltók tanulmánygyűjteményei: Emberi miniatűrök, 1925; Emberi problémák, 1927. Négy nyelven beszélt, műfordításai (például Wells: A kis Marat című operájának szövegkönyve) széles érdeklődéséről vallanak. Budapesten halt meg 1950-ben, hamvai 1970-ben kerültek Szegedre.

*

Művészi kiteljesedés

„A varázs megtört. Egyszer mégiscsak sikerülni fog kiemelni Szegedet a kiskorúságból" – írja vezércikkírónk október 21-én. A háttér: az ország lélekszám alapján második városa képes a művészi kiteljesedésre is.

„…A varázs megtört. Ki hitte volna, hogy Szegeden ugyanabban az időben egyszerre négy nagy helyiségben lehet matinét rendezni? Ki hitte volna, hogy Szegeden egyszerre 3-4 ezer embert fel lehet vonultatni kizárólag a művészetek nevében való agitálással? (…) Ezeken a matinékon kizárólag művészetekről beszéltek tanárok, írók és hírlapírók, kizárólag művészi munkákat szólaltattak meg színészek, zenészek és énekesek. Ki hitte volna, hogy olyan képzőművészeti kiállítást is lehet Szegeden rendezni, amelyen 500 műtárgy dokumentálja azokat az arányokat, amelyeknek elérése és továbbfejlesztése kötelező, és világkiállításon is feltűnést keltett képek és szobrok szabják meg azt a mértéket, amely felé most már ebben a városban figyelni, felemelkedni és elérni kell.

Többször hangoztattuk: sokkal mélyebb gyökeret vertek itt a kulturális erők, mint ahogy azt a hivatali és társadalmi vezetők nagy része hiszi. Csak tudni kell az érdeklődést fölkelteni. Csak merni kell lebányászni az értékekig. Csak erőt kell mutatni a termelők és teremtők, de a tömegek megszervezésében is…"

*

Áldáshozó és romboló víz

„Hétfőn délelőtt megérkezett Szegedre Pásztor János két allegorikus szoborműve, az áldáshozó és a romboló víz bronzszimbóluma, amelyet Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ajándékozott a városnak" – szól az október 21-i, keddi hír. Némi vita után eldőlt: „a Széchenyi térnek a városháza előtti parktükrébe helyeznék el" az alkotásokat. „Itt egy szép kivitelű medencét építenének, amelybe elvezetnék a gőzfürdő mélykútjának fölösleges meleg vizét." Így „a mesterséges tóban egzotikus vízinövények pompázhatnának. A szobrokat a medence két szélén állítanák fel." Azonban „egyelőre az egyiket a Rákóczi-szobor helyén, a másikat pedig a tér másik oldalán, a Tóth Péter-féle ház előtti parktükörbe állítják fel".



*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1930-ból.

Tárlatok. „A Szegedi Fészek Klub és a budapesti Munkácsy-céh rendezésében vasárnap nyílik meg" az a nagyszabású reprezentatív kiállítás, amelyet „a magyar kultúra propagálására és bemutatására idegen országokba, Barcelonába és Velencébe küldtek néhány hónappal ezelőtt". Ugyanakkor „meghatottsággal emeli az emlékezés fényébe Szeged három korán meghalt, zseniális festőfiát, Heller Ödönt, Károlyi Lajost és Szöri Józsefet" (október 19., vasárnap).

Matinék. „A Művészetek Napja mai matinéi négy helyiségben, teljesen zsúfolt házak mellett zajlanak le. A Városi Színház, a Tisza-szálló, a Belvárosi Mozi és a Korzó Mozi helyiségeiben közel 4000 főnyi hallgatóság vesz részt az előadásokon. Az előadók soraiban dr. Buday Árpád, dr. Csengery János, dr. vitéz Szabó Géza, dr. Tonelli Sándor, Lengyel Vilma Dorogi Imre szerepelnek. Magyar költők legszebb műveit R. Étsy Emília, Mágory Mária, Nagy György szavalják. Az énekszámokat Sebők Stefi, Szórád Ferenc és dr. Ocskay Kornél interpretálják, a muzsikus számokat dr. Belle Ferenc és Kollár Pál művésztanárok" (október 19., vasárnap). A 4 helyszínen tartott, 10 órakor kezdődő matinék közül a Belvárosi moziban elsőnek Lengyel Vilma (a Délmagyarország újságírója) „tartott lelkes tapsokkal kísért előadást A barbizoni festők címmel" Cézanne, Van Gogh és Gauguin festészetéről. A matinék közönsége 12 órakor vándorolt az iparostanonc-iskolába. Az ott „megnyílott kiállítás tiszta ünnepe volt a művészeteknek. Arányaiban is impozáns volt a fényes verniszázs: 500 műtárgy pompázott a termekben. (…) A Fészek Klub akciója kapcsán eddig mintegy 20 vidéki lap adott közleményt Szegedről mint irodalmi, művészeti és kulturális központról" (október 21., kedd).

Piac. Őrlemények, gabona- és terménypiac, főzelékek, szegedi tarhonya, mészáros- és hentesáruk, építési anyagok, tüzelőanyagok ára szerepel A szegedi piac című hírcsokorban. Így például: „a gazda bolettával együtt is csak 9 pengőt kap a rozsért, míg a csövestengeriért 10 pengőt kell fizetni métermázsánként". „A főzelékek szilárdak, a kereslet élénk – burgonya, fehér 7 pengő (…), vöröshagyma 4, bab 56, méz, pergetett, akác 135 pengő." „A mai nagybani irányárak: kéttojásos házi tarhonya – 90 pengő kilogrammonként". „Marhahús I. r. 2.40 (…), sertéskaraj 2.60, (…) pariser 2.80, vegyesfelvágott 3.40 pengő." Az építési anyagok forgalma azonban gyér, mert „új építkezések egyáltalán nem indulnak" (október 19., vasárnap).

A nagyításhoz kattintson a képre!
A nagyításhoz kattintson a képre!

Ásatások. „A szegedi múzeum igazgatója, Móra Ferenc most fejezte be a nyár végén kezdett régészeti ásatásait a Makó közelében levő Kiszombor község határában. Hat hét alatt négy, egymáshoz egy-két kilométerre eső halmot ástak meg, s mindegyiken hun, avar és magyar honfoglalás kori sírokat találtak, összesen mintegy százötvenet. Az eredmény olyan gazdag volt, hogy a leleteket teherautóval kellett beszállítani Szegedre." Az egyik halomban most föltárt 49 sír közül 12-ben lovas temetkezés volt (október 19., vasárnap).

Magyar hét Szegeden. „Felrázni a magyar közönség közönyét és felkelteni érdeklődését a magyar áru iránt" a célja a szegedi magyar hét rendezvényének. Ennek részeként „kizárólag magyar árukból rendez kirakatot" – többek között a Deutsch Albert rádió és villamossági szaküzlet, Kárász utca 3.; a Kárász és a Kölcsey utca sarkán álló Fodor Nemzeti Áruház; a Kárász utca 8. sz. alatti Káldor J. és Társa fűző-, ernyőkészítő és divatáru-kereskedő; Kecskeméti Emil fűszer- és csemegeüzlete (Boldogasszony sugárút 7.); Szegszárdy József bőröndös, bőrdíszműves – a Kárász utca 14. és a gróf Apponyi Albert utca 11. sz. alatt (október 19., vasárnap).

Második ipari vásár. Vasárnap nyit „a szegedi ipar reprezentatív kiállítása". Az ipartestület által szervezett második szegedi vásáron „130 iparos állította ki minden várakozást felülmúló munkáit". Így például az Arcus hajlított bútorgyár, Báló Ferenc Bárka utcai asztalosmester, Bóth János Teleki utcai paplanos, Csehó Károly pékmester, Csuri Ferenc órásmester, Fischer Izsó kézimunkaháza, Hiller János hölgyfodrász, Kemény Gyula cipészmester, vitéz Kovács Béla fényképész, Kulai József Árvíz utcai szobrász, ifj. Mentus Miklós Tábor utcai szűcsmester, Nagy Károly hentes, Rubin József Kossuth Lajos sugárúti kárpitos és díszítőmester, Reitzerné Harczos Melly Aradi utcai lakberendezői kézimunka-kereskedő (október 19. vasárnap).

Kilakoltatás. „Megdöbbentő események történtek a Hétvezér utcában. A 25. számú ház özvegy Nagy Mihályné tulajdona. Szombaton az özvegy asszony kitette az utcára házmesterét, a beteg Rácz Béla hadirokkantat, feleségét és két apró gyermekét. A szombat éjszakát a kilakoltatott család az isten szabad ege alatt töltötte. (…) Csapó János MÁV főtiszt vasárnap nem tudta tovább nézni az embertelenséget, Szerény házába vette a szerencsétleneket, pár darab holmijukat bevitette a kapu alá és addig, amíg talán a város megkönyörül az utcára szórt Ráczékon, a mosókonyhában adott nekik helyet…" (október 19., vasárnap).

Algyői bicskázás. „Algyőn szombatról vasárnapra virradó éjszaka Boldizsár János 21 éves szabósegéd barátaival mulatozott. Valamin összevesztek, előkerültek a bicskák, formális ütközetet vívtak és ennek hevében valaki úgy hasba szúrta Boldizsárt, hogy kifordult belső részekkel, életveszélyes állapotban szállították kórházba. A rendőrség megindította a nyomozást" (október 21. kedd).

Rádióamatőr-kiállítás. „A Délmagyarországi Rádió Club rendezésében hétfőn nyílt meg a Klauzál téren a rádióamatőr-kiállítás. Az amatőrök mintegy 60 készüléket küldtek. Különösen a vidék: Félegyháza, Vásárhely, Makó amatőrei vonultak fel szép számmal. (…) Az egyik versenyző egy dióba szerelt komplett vevőt küldött, a másik egy gyufásskatulyába szerelte be készülékét" (október 21., kedd).

Dankó Pista nótája. „A magyar hét nemzetiszínű kirakatai mellé a színház is kitűzte színpadjára a maga honi iparát. Eredeti bemutatót hozott, még pedig Dankó Pista szegedi nótaköltő életéről készült operettet. (…) Dankó Pistára, a Tisza Schubertjére nem gondolt eddig senki." „Siliga Ferenc ismert librettista az első, akit megihlettek ezek az emlékek" – operettet írt Dankó Pista regényes életéből (október 21., kedd).

Idegenek a városban. „Bár csak a mai nappal kezdődik tulajdonképpen a szegedi ünnepi hét, az idegenforgalomnak némi jelei már mutatkoznak. Különösen észlelhető ez a Pollák Testvérek üzleteiben, ahol a szegediek mellett már idegen vevőket is látni" (október 22., szerda).

Díszelőadás. „Ma este első díszelőadás. Sík Sándor nemesveretű értékes magyar színműve, a Szent István király. Főszerepet játsszák: Tárai, Mágori Mária, Gyöngyössi Erzsi, Ajtai, Fáy, Hortobágyi, Nagy. (…) Minden este és minden délután játszik a színház az egész ünnepi héten! Délután erősen mérsékelt helyárak" (október 22. szerda).

Térzene. „A szegedi állomásparancsnokság közli, hogy 23-án 5 órától 6 óráig a Széchenyi téren a szokásos térzenét a Bethlen Gábor 10. honvédgyalogezred zekekara szolgáltatja." Műsoron – többek között –: Ludovika-induló, Kacsóh: János vitéz, daljáték, Modern tánczenék (október 23., csütörtök).

Iskolai statisztika. A rókusi elemi iskola avatásával „adják át az ötezredik tantermet, illetve tanítói lakást". Petri Pál államtitkár állítja: „ez volt Magyarországon a legnagyobb iskolaszervezési akció". „Szeged a tizedik helyen van 35 város és vármegye között az iskolaépítési programban. Eszerint Szegeden, illetve a szegedi tanyákon, telepeken és környéken tető alá hoztak 90 új tantermet és 35 tanítói lakást." Vásárhelyen 17 helyiséget építettek (október 24., péntek).

Díszmagyar. „A főispáni hivatal közli, hogy a kormányzó tiszteletére rendezendő szombati díszebéden díszmagyarban, Ferenc József kabátban, vagy zsakettben lehet megjelenni, esetleg fekete zakóban is. A frakk és a szmoking mellőzendő" (október 24. péntek).

Elmarad a meccs. „A vasárnapra hirdetett Bástya-Turul mérkőzés lejátszását a rendőrség nem engedélyezte. Részben a pályán a három nap óta tartó esőzés miatt veszélyes a játék, részben a rendőrségnek az ünnepségek miatt megfelelő karhatalom nem áll rendelkezésére. Elmarad a SzAK-Vasutas mérkőzés is. Így vasárnap futballprogram nélkül marad Szeged" (október 25., szombat).

Olvasóink írták

  • 1. SP 2008. november 09. 06:54
    „Tartalmasabb, meggyőzőbb a cikk, ha minél több képpel van kiegészítve. Gondolatban könnyebb az időutazás a múltba, ha képekben is látom a régi várost.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Natasa hazajön az argentin dzsungelből

Szeged - Péntek este Janics Natasának kellett távoznia a Celeb vagyok, ments ki innen című műsorból,… Tovább olvasom