Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 1°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Szegeden kezdődött a forradalom

Ötvennégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenhetedik állomása: 1956.
„Elmúlt már az az idő, amikor a ÁVÓ-val ijesztgetni lehetett a munkásokat" – idézi föl Pigniczki Mihály szavait az október 13-án megjelent, A bírálat elfojtása című riportjában Förgeteg Szilveszter. A bátor mondatokat egy bátor lap, a Délmagyarország tette közkinccsé – érzékenyen követve a hangulat forradalmasodását. E napon a lapfej melletti egymondatos hír az ÁVÓ rettegett fejéről szólt: „Őrizetbe vették Farkas Mihályt."

Nagygyűlés az „audmaxban"

„Világosodik, a demokrácia, a szocialista demokrácia csillaga egyre fényesebben kezd ragyogni" – összegez a Tovább a demokratikus nemzeti egység útján című dolgozatában az (o. b.) monogrammal jelentkező Osváth Béla azon a napon, amikor a szegedi egyetemisták megalakították az 1956-os forradalom első független szervezetét, a MEFESZT. A történelmi jelentőségű eseményről két nappal később, október 18-án, csütörtökön számolunk be, Szegedi egyetemisták nagygyűlése címmel.

„A szegedi egyetemek és főiskola hallgatói kedden este az Ady téri egyetem nagy előadótermében nagygyűlést tartottak. A gyűlésen mintegy másfél ezer hallgató vett részt. A vita eredményeként új ifjúsági szervezetet alakítottak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetségét, a MEFESZ-t, illetve annak szegedi szervezetét, amely a DISZ mellett működik, majd az alakuló ülés tömeggyűléssé változott át. A fiatalok élesen bírálták az idegen nyelvek, a marxizmus–leninizmus, a honvédelem tanításának mai formáját és rendszerét, ezenfelül elhatározták, hogy a politikai élet egyes kérdéseivel kapcsolatban követelésekkel fordulnak az ország vezetőihez. A többi között követelik a halálbüntetés eltörlését, a törvénysértésekben, mindenek előtt a Rajk-ügyben bűnösnek bizonyultak ügyének nyilvános tárgyalását, a fizetések arányba állítását, az alacsony bérűek fizetésének rendezését, a Jugoszláviával való szövetséget, a tájékoztatás javítását."

Szegedi egyetemisták október 16-án alakították meg a MEFESZ-t, az 1956-os forradalom első független szervezetét. Itt fogalmazták meg a követeléseket. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény
Szegedi egyetemisták október 16-án alakították meg a MEFESZ-t, az 1956-os forradalom első független szervezetét. Itt fogalmazták meg a követeléseket. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény

A tömegek kritikája

„Viharos és bátor elvi viták közepette" alakult meg a MEFESZ. „A gyűlés alaphangját a tömegek kritikája adta" – értékel Apor József október 19-én Az egyetemi ifjúság problémái című írásában. De miközben tudósít, előzetes információt is ad: „A diákgyűlés utáni napon, szerdán megválasztották a MEFESZ 18 tagú bizottságát, amely kidolgozta a szervezeti szabályzat-tervezetet, melyet a holnapi napon, szombaton fog megvitatni a diákgyűlés."

„Ma lesz a József Attila Kör első vitája" – írjuk ugyanezen a napon; a téma: Az értelmiség helyzete Szegeden és az értelmiségi politikáról szóló határozat". Ugyanakkor a helyi értelmiség egyik, a közvéleményt is formáló csoportja, „Több szegedi író Romániába utazik".
„A főiskolások is csatlakoztak. Diákgyűlés az auditórium maximumban" címmel október 20-án, szombaton tudatjuk: „csütörtök este a Pedagógiai Főiskola hallgatói és nevelői töltötték meg az Ady téri egyetem auditórium maximumát". A gyűlésről „N. F." azt írja: „Egészében mégis olyannak mondható, amely a szocialista demokratizmus kibontakozását segíti elő, s az új szellemért küzdők oldalára sorakoztatta a diáktömegeket."

Megindult az ifjúság

„A budapesti egyetemi ifjúság hatalmas tüntetése – Kétszázezer fiatal az utcán" – harsogja az október 24-i címlapunk. A szöveg előtt az iránytű: „Budapest, 1956. október 23. Különtudósítónk telefonjelentése." Sömjén Péter adja vissza a „Miénk az utca'!"-hangulatot, mikor a nap „viharos eseményeit" igyekszik „röviden, gyorsan rendszerezni".
Rohanunk – Gurszky István verse növeli a címlap ünnepélyességét: „Rohanunk. / Lépésben menni nincs időnk. / Nem várjuk meg, hogy roppant / szélvihar rontson fejünkre, /amely kidönt. /A vihar mi vagyunk. / A nép, a nemzet. Milliós / sereg vagyunk, / nem kell nekünk / se próféta, / se jós. / A vihar mi vagyunk. / Pirosló szívünk / és agyunk / vezet ma minket, / s rohanunk! / Lépésben menni nincs időnk, / mert mi vagyunk a nagy vihar, / mely minden piszkot, / minden bálványt / végleg elsöpör és kidönt."

„Tüntető felvonulás Szegeden. Éjszakai nagygyűlés a Kossuth szobornál – Rend és nyugalom a városban" – olvasható beljebb, mi történt a szegedi utcán. „Nem szervezte senki, nem kellett hosszas előkészítés, csak annyi, amíg leért Budapestről a hír: a pesti ifjúság az utcára tódult, hogy tüntetésével kifejezze együttérzését a lengyelek pár napja megindult harcával, a szabadságért, a szocialista demokráciáért."

A Klauzál téren, a Kossuth-szobornál kétszer is összegyűltek a szegediek. „Az éjszakai órákban több ezer főnyi tömeg gyülekezett itt össze. Miután elénekelték a himnuszt, a diákifjúság képviselői ismertették a MEFESZ követeléseit a tömeg lelkes helyeslésétől kísérve. Majd Bicskey Károly ismét elszavalta a Szózatot és a Nemzeti dalt, szinte együtt a tömeggel. Ezután a munkásság önkéntes képviselői álltak az emelvényre, akik elmondták a munkások néhány követelését, s együttérzésüket fejezték ki. A rögtönzött, szívből jövő felszólalásokat hatalmas tapssal fogadták. Majd miután bejelentették, hogy vasárnap nagygyűlést kíván rendezni a Klauzál téren az ifjúság, a tömeg kívánságára a Kossuth-címert kitűzték a Kossuth-szobor talapzatára és felszabadult hangulatban, fegyelmezetten elvonultak."

*

Kronológia

1956. február 23.: Nyikita Hruscsov Sztálin tiszteletét „személyi kultusznak" bélyegzi.
Március 17.: A Petőfi-kör első nyilvános rendezvénye.
Április 19.: Grace Kelly színésznő feleségül megy III. Rainier monacói herceghez.
Június 1–23.: Josip Broz Tito szovjetunióbeli látogatásán rendezik a pártközi kapcsolatokat is.
Június 6.: Nagy Imre születésnapja – nagy ellenzéki ünneplés.
Június 28.: A lengyelországi Poznańban közel ötvenezer munkás vonul az utcára, kenyeret és szabad választásokat követelve; a biztonsági erők fegyverrel verik szét a tüntetést.
Június 29.: Marilyn Monroe feleségül megy Arthur Miller drámaíróhoz. Július 18-21.: Moszkvai utasításra Rákosi lemond, az új főtitkár: Gerő Ernő.
Október 6.: Rajk és társai ünnepélyes újratemetése, rendszerellenes tüntetések.
Október 16.: Szegeden megalakul a MEFESZ.
Október 22.: A többi egyetem is csatlakozik a MEFESZ-hez. A BME-n a diákok elhatározzák a másnapi lengyel rokonszenvtüntetést, 16 pontban megfogalmazzák követeléseiket (forradalom programja lesz).
Október 23.: Reggel hazaérkezik Jugoszláviából a Gerő vezette küldöttség, engedélyezik Budapesten a tüntetést; 15 órakor a tüntetők Petőfi-szobornál, a Bem téren követelik a szovjetek kivonulását; 20 óra a rádió Gerő beszédét közvetíti, a tüntetők a Rádiót ostromolják; 21 óra 30 perckor a Sztálin-szobrot ledöntik és szétdarabolják.
Október 24.: Hajnalban a tüntetők beveszik a Magyar Rádiót, a vezetés a Parlamentbe helyezi át az adást; 8 órakor a rádió bemondja, hogy miniszterelnök: Nagy Imre; 9 órakor a rádió bemondja, hogy a kormány kérésére szovjet csapatok jönnek helyreállítani a rendet; a felkelők központjai: Széna tér, Baross tér, Corvin köz, Mester utca, Tűzoltó utca; a forradalom átterjed az egész országra; újabb szovjet csapatok jönnek Magyarországra.
Október 25.: 11 órakor a Parlament előtt az ÁVH belelő a tömegbe; Budapestre érkezik Mikojan és Szuszlov; Gerőt leváltják, a főtitkár: Kádár János.
Október 26.: A harcok kiterjednek az egész országra; általános sztrájk; Maléter Pál ezredes átáll a forradalom oldalára.
Október 27.: Nyilvánosságra hozzák az új kormánylistát; Nagy Imrét megpróbálják a forradalom mellé állítani. Október 28.: Reggel a magyar pártvezetés elismeri, hogy nem ellenforradalom van, elrendelik a tűzszünetet; délután Nagy Imre rádióbeszédben bejelenti a szovjet csapatok kivonulását, az ÁVH feloszlatását – győz a forradalom.
Október 29.: Megkezdődik az ÁVH lefegyverzése; létrejön a Forradalmi Katonai Bizottság, melynek vezetője: Király Béla; Nagy Imre áthelyezi a székhelyét a Parlamentbe. Délelőtt a szegedi városháza dísztermében döntenek a Városi Munkástanács Néptanáccsá alakításáról; tárgyalnak a Katonai Közigazgatási parancsnoksággal, feloldják a kijárási tilalmat, megválasztják a Néptanács végrehajtó testületét, a testület a Minisztertanácsnak memorandumot küld, 13 pontba foglalja politikai és gazdasági követeléseit; a pártbizottsággal folytatott megbeszélés eredményeként a Délmagyarországot átveszi a Néptanács.
Október 30.: A Budapesti Pártbizottság ostroma; Nagy Imre bejelenti, hogy helyreállt a négypárti koalíció; Nagy Imre megbízza Király Bélát az új karhatalom megszervezésével; szabadon engedik Mindszenty bíborost. Budapestre érkezik a Szegedi Néptanács küldöttsége, tárgyal a Budapesti Forradalmi Nemzeti Bizottsággal; a városban folytatódik a munkástanácsok alakítása.

1956: az utcán
1956: az utcán

Október 31.: Szovjet csapatok érkeznek az országba; Petőfi Párt néven újjáalakul a parasztpárt; az összes fegyveres erőt egy parancsnokság alá vonják; a kormány megkezdi a tárgyalásokat a Varsói Szerződésből kilépésről. Reggel Hódmezővásárhelyen, a megyeszékhelyen ülésezik az MDP megyei intéző bizottsága; délelőtt a Rókusi temetőben sokezres gyászoló tömeg Schwarcz Lajos temetésén; Szeged Város Néptanácsa Forradalmi Nemzeti Bizottsággá alakul; MEFESZ-nagygyűlés: a Budapestről visszatért küldöttek élménybeszámolója.
November 1.: A szovjet csapatok körülzárják a repülőtereket; Nagy Imre követeli a szovjet csapatok kivonulását; Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, semleges lesz; Kádár bejelenti, hogy újjáalakult a kommunisták pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt néven; sok régi lap, szervezet újraindul. Munkaszüneti nappá nyilvánította november 1-jét a szegedi sztrájkbizottság; a Nemzetőrség – a lincseléseket megelőzendő – több ávéhás tisztet a Csillag börtönbe menekített.
November 2.: A harcok elcsendesednek; vége a sztrájknak. A helyzet Szegeden konszolidálódik; megkezdte adását az úgynevezett Széchenyi rádió.
November 3.: Mindszenthy rádióbeszéde; este Maléter Pál a tököli szovjet főparancsnokságra megy tárgyalni, ahol letartóztatják. Megalakult a szegedi Nemzetőrségen belüli egyetemi zászlóalj; szegedi egyetemi oktatók felhívással fordulnak a világ egyetemeihez a szovjet megszállástól tartva; a helyi Széchenyi rádió este 8 órakor közvetíti Perbíró József, a néptanács elnökének fölhívását.
November 4.: Hajnalban a szovjet csapatok támadást indítanak Budapest ellen; a szolnoki rádió bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létrejöttét, Kádár János vezetésével; Tito menedéket ajánl Nagy Imrééknek a jugoszláv nagykövetségen; 8 órakor elnémul a forradalmi rádió; Mindszenty az amerikai nagykövetségre menekül; Nagy Imre kormányának tagjai szétszóródnak (csak a szegedi Bibó István marad a Parlamentben). A szovjet csapatok bekerítik Szegedet; az abszolút túlerővel szemben értelmetlen az ellenállás – fogalmazza meg a néptanács; ideiglenes védelmi terv készül; éjjel páncélosok vonulnak át Újszeged felől a hídon, a szegedi oldalon elfoglalják állásaikat.
November 5.: Hajnalban bejelentik Szegeden a Nemzetőrség feloszlatását; szovjet harckocsik vonulnak át a városon, egy házba belőnek, kisebb utcai lövöldözések a Kossuth Lajos sugárúton és a Rákóczi téren; kiengedik a Csillag börtönből a kommunistákat, zömükben a volt ávéhásokat; megalakul az Magyar Szocialista Munkáspárt helyi szervezete, elkezdődik a párt szervezése.
November 4-9.: Általános sztrájk kezdődik országszerte; rádiófelhívások a harc folytatására.
November 7.: A Kádár-kormány Budapestre érkezik. Reggel több szegedi üzemben megindul a termelés; az MSZMP helyi vezetői a Kádár-kormány támogatására, a rend helyreállítására, a munka fölvételére szólítanak föl; megkezdődik a munkásőrség szervezése.
November 12.: Az Írószövetség kiáltványa az ellenállás folytatásáról. November 14.: Megalakul a Nagybudapesti Központi Munkástanács, az ellenállás egyik középpontja.
November 22.: Nagy Imréék – bízva a szovjetek szavában – elhagyják a jugoszláv követséget, de a szovjetek elrabolják és Romániába szállítják őket.
November 23.: A forradalom emlékére egy órára kiürülnek Budapest utcái.
November 25.: Kádárék és a munkástanácsok tárgyalásai megszakadnak.
December 2.: Fidel Castro és követői partra szállnak Kubában.
December 4.: A forradalom emlékére nőtüntetést rendeznek.
December 5-6.: Letartóztatnak kétszáz értelmiségit és munkásvezetőt. December 9.: Betiltják a munkástanácsokat.
December 11.: Letartóztatják Bali Sándort és Rácz Sándort, a munkástanácsok két vezetőjét; bevezetik a rögtönítélő bíráskodást.

*

Arcél: Kende Péter (1927–)


A szociológus és politikai esszéista, Kende Péter 1927. december 26-án Budapesten született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait, majd 1949–1954 között a Szabad Nép külpolitikai szerkesztőjeként dolgozott. Elbocsátását követően, például 1955-ben a Délmagyarország közölte írásait. 1956-ban újságíróként vett részt a felkelésben, forradalom és szabadságharc idején lapot adott ki. „A Kende Péter szerkesztésében megjelenő – mint a címe is hirdeti – 'Független demokratikus napilap' a Magyar Szabadság" – tudósít a Szeged Népe címmel jelentkező lapunk november 1-jei – I. évfolyam 1. számában – Németh Ferenc pesti éléményeiről „A fővárosból kivonultak a szovjet csapatok – Az emberek fellélegeztek – A rend még nem állt helyre" címmel. Kende 1956-ban elhagyta Magyarországot. Franciaországban telepedett le, ahol közel negyven évig dolgozott társadalomtudósként, elsősorban a szovjet blokk kutatójaként – 1959–1964 között a brüsszeli Nagy Imre Intézet főmunkatársa, 1962–1988 a párizsi Irodalmi Ujság cikkírója. Oktatott többek között a párizsi Társadalomtudományi Főiskolán (1979–1991); közreműködött több francia folyóirat munkájában, így az Esprit, a Contrepoint, a La Nouvelle Alternative és a Commentaire-éban. Alapító főszerkesztője 1978–1991 között a párizsi Magyar Füzeteknek. 1993-ban kutatási igazgatóként ment nyugdíjba a Centre National de la Recherche Scientifique-nál. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjául választották. Egyik alapítója 1989-ben a budapesti 1956-os Intézetnek, 1994 óta az Intézet kuratóriumának elnöke. A Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke.

*

Szegedi lakások, társbérletek

„A szegedi lakások fele még 1900 előtt készült, 30 százalékát pedig 1900–1930 között építették" – írjuk február 3-án. Most 3 millió forintot költhetnek el egykori irodák lakássá, társbérletté alakítására.

„1929-ben a közegészségügyi követelményeknek meg nem felelő lakásokban Szegeden 14 ezer fő lakott. Ugyancsak az 1929. évi szegedi épület- és lakásösszeírás szerint 3170 lakás volt nedves, egészségtelen. (...) 1942-ben volt a századforduló után, a felszabadulás előtt a legnagyobb házépítkezés Szegeden: ekkor 158, főleg kisebb lakóház építésére adtak ki engedélyt. A Délmagyarország apróhirdetései között feltűnően sok volt a lakáshirdetés ebben az időben. (...) 1943-ban a II. számú rendőrőrsről jelentették, hogy Halmai Mihályt feleségével, 12, 11, 5 és 4 éves gyermekével Sörös Lajosné Gál utca 17. számú ház tulajdonosa kilakoltatta az utcára. (...) A rendőr július 14-én vette észre, hogy már napok óta kint lakik az egész család az utcán, esőben, sárban alszanak a gyerekek az árokban meg a járdán. Az anyjuk 7 hónapos állapotos és öngyilkos akar lenni. A rendőr azt is jelentette, hogy az utcán járók 'sajnálkozva a látottak felett, bírálgatták a város vezetőit...'

Pincelakás 1956
Pincelakás 1956

A felszabadulás után jelentős mértékben megváltozott a helyzet. (...) A három kerületi tanács 1955-ben 1338 határozatot hozott, amelyekben különböző lakásokat utalt ki a szegedi dolgozóknak. A tanács és a közületek 110 lakást vásároltak közel 400.000 forint értékben. A városi tanács vgk. osztálya visszaalakított 54 lakást irodahelyiségekből – erre közel 2 millió forintot fordított. A Lakásépítési Igazgatóság 84 lakást épített a múlt évben Szegeden. A kerületi tanácsok 230 családi ház építésére adtak engedélyt, amelyek közül 114-be be is költöztek a tulajdonosok. Ugyancsak a városi tanács vgk. osztálya különböző, eddig más célokra használt helyiségekből 12 modern lakást alakított ki."
A hiányosságokról is írunk. „A múlt évben fordult elő: döntés volt arra vonatkozóan, hogy a belvárosban egy 4 szobás lakást 10 tagú munkáscsaládnak juttassák. A végrehajtás során azonban mégsem a 10 tagú család jutott a lakáshoz, hanem azt hármas társbérletben utalták ki." A most kezdődött új ötéves tervben folytatódik a lakásépítés. „Városunkban megkezdték egy új lakóbérház építését, 1956-ban irodák és egyéb célra használt helyiségek lakássá való alakítására a minisztérium 3 millió forintot biztosított az elmúlt évi 2 millió forinttal szemben. A lakások felújítására és karbantartására a KIK 7–800 ezer forintot fordít 1956-ban. Az új bérházak építésénél figyelembe veszik azt, hogy minél több egyszoba-konyhás lakást alakítsanak ki, ezáltal is több lakáshoz jutnak a szegedi családok."

*

Egy munkásasszony hétköznapjai

Öt fotóval illusztráljuk március 8-án, miként telik egy munkásasszony hétköznapja. „Reggel fél nyolc után Vass Sándorné, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója óvodába viszi a gyermekeket, Sanyikát, a fiát és Évit, testvérének, Ördöghnének a lányát, aki épp náluk van. Még egy utolsó igazítás Sanyika kabátján, és már indulnak is a Gogoly utcai lakásból az üzem közeli óvodájába." „Jó reggelt kívánok! – A kis Sanyika kézfogással üdvözli Rózsika nénit az óvodában." Délután, munkában. Vass Sándorné jó munkás: nincs két hete, hogy megkapta a 'Könnyűipar kiváló dolgozója' címet. Ügyesen és szorgalmasan dolgozik: képünkön éppen igazít a gépén." „Beszélgetés a propagandistával. Vassné részt vesz a pártoktatásban is. Képünkön a propagandistával, Mészáros Ferenc osztályvezető elvtárssal beszélgetnek a soron lévő anyag problémáiról." „Este, otthon. 'Valami csendes, jó zenét keresek a rádióban, hogy azután nyugodtan olvashassak' – mondja Vassné. A gyerekek közben játékaikkal töltik az időt a barátságos, kedves otthonban. Sanyikának nagyon tetszik az új villamosvasút."

Illusztráció: Liebmann Béla
Illusztráció: Liebmann Béla

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1956-ból.

Mérleg. „1955 a nemzetközi politikában a tanácskozások esztendeje volt." „Szeged iparában a munka termelékenysége 8,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest és Szeged ipara 4,8 százalékkal többet termelt, mint 1954-ben." „Búzából 1954-ben 5,8 mázsa volt a termésátlag a szövetkezeti földeken, 1955-ben ez a szám 9,55 mázsára emelkedett." „Fel is lendült a társadalmi munka. Utakat salakoztak, közkifolyókat építettek dolgozóink, fásítottunk, lelkes munkával végeztük a Felszabadulás Liget építését is" (január 1., vasárnap).

Újszülött. „A II-es számú kórház szülészeti osztályán" Szegeden „az 1956-os év első újszülöttje, Zombori Évike sírt keservesen. Ő így tudta köszönteni az új évet, a fiatal mamáját, az orvost, az ápolónőt. Milyen kimondhatatlan boldogságot érzett Zombori Jánosné, aki első gyermekének adott életet." „Január elsején hat gyermek született Szegeden." A II-es kórházban összesen három. „Csanádi Andrásné a II-es kórházban Hetyei Pál orvos segítségével szülte meg hatodik gyermekét, Pétert. Garamszegi Józsefnénak nagy, egészséges fia született az újév első napján" (január 3., kedd).

Irodalmi melléklet.
„Szegedi Szép Szó. Irodalmi melléklet" ez évi első számában Dér Endre: Kullich Gyula édesanyja című novellája mellett Lődi Ferenc: Családi per, Gurszky István: Téli dal, illetve Petrovácz István: Az én tanítóm című verse olvasható (január 11., szerda).

Magyar Sajtó Napja.
„Február 1., a Magyar sajtó Napja. Ebből az alkalomból a Délmagyarország szerkesztősége január 29-én, vasárnap délelőtt 10 órakor az MSZT klubhelyiségében (Horváth Mihály u. 3.) fogadást tart. A Délmagyarország munkatársai, olvasói, levelezői e baráti találkozón elbeszélgetnek, ismerkednek egymással. A fogadáson a Délmagyarország legjobb levelezőit értékes ajándékokkal jutalmazza meg" (január 19., csütörtök).

TSZ-verseny.
„Az elmúlt esztendőben újabb 3269 család és 5179 tag lépett be Csongrád megye termelőszövetkezeteibe. A belépők 16.537 katasztrális hold földet vittek be a megye társas, nagyüzemi gazdaságaiba. A termelőszövetkezetekbe való belépés ez évben is tovább folytatódik, amit bizonyít az, hogy január 28-ig újabb 761 család csatlakozott termelőszövetkezeteinkhez. A belépők 1225 katasztrális hold földet vittek a termelőszövetkezetbe." E verseny sorrendje: a járások közül 1. Szentes, 2. Makó, 3. Szeged járás; a városok közül 1. Hódmezővásárhely, 2. Makó, 3. Szentes (február 3., péntek).

Hindu festők „Még csak néhány napja, hogy Szegedre érkezett" B. Ch. Sanyal „festő- és szobrászművész az indiai Képzőművészeti Főiskola igazgatója" és „H. A. Gade Bombay-ban élő aktív hindu festőművész, aki kizárólag az eladott képeiből tartja el magát." Gade azt mondja: „Művészi élményeimet a természetben keresem és találom meg. Az igazi festészet olyan, mint a szép zene, de nemcsak nekünk, művészeknek, hanem a hozzáértő élvezőknek is" (február 10., csütörtök).

Tulajdon-ellenőrök.
„A társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében a szegedi üzemekben társadalmi tulajdon-ellenőröket jelöltek ki. A társadalmi tulajdon ellenőrei első ízben Szegeden veszik át feladatuk teljesítésére jogosító igazolványokat" (március 15., csütörtök).

Kisteleki tejüzem.
„Tízezer literes kapacitású, másfélmillió forint költségű új tejüzem kezdi meg működését Kisteleken április első felében. A koreszű gépekkel felszerelt üzem nagymértékben elősegíti majd a dolgozók tejipari termékkel való ellátását" (március 21., szerda).

A divat újdonságai.
Barna-pepita szövetruha tavaszra. Az állami áruházak különlegessége. Egyenes vonalú, sikkes délutáni ruha. Ára 420 forint. Kapható az állami áruházakban. Hozzá ugyanott kapható modern vonalú bordó bőr női táska 140 forintért" (április 6., péntek).

Díjeső.
„Az 1956. évi irodalmi, művészeti díjak szegedi nyertesei" megszólalnak lapunkban. „Hazánk felszabadulásának 11. évfordulóján Dér Endre szegedi írót Az első próba című regényéért József Attila díjjal tüntették ki." A Szegedi Nemzeti Színház színészei közül „Inke László a Kispolgárok: Tyerenytyij Tyetyerev és a Dél keresztje: Imre alakításáért a Jásza Mari-díj első fokozatát kapta, Miklóssy György (...) pedig a harmadik fokozatot a Kispolgárok: Percsihin és a Tisztítótűz: Fajunyin alakításáért" (április 11., szerda).

Árleszállítás után.
„Csütörtökön a kora reggeli óráktól szemmel láthatóan megnövekedett a szegedi boltok forgalma. (...) Az árleszállítás a vásárlási kedvet általában minden – nemcsak a leszállított áru – árucikk iránt növelte. A Széchenyi tér és a Lenin utca sarkán lévő Állami Áruházban legnagyobb kereslet a nylon áruk, férfi ingek és konfekció áruk iránt mutatkozott. (...) Közel kétmillió forint értékű új áru érkezett a napokban az árudához" (május 4., péntek).

100 éves színház.
„A 100 éves szegedi nemzeti Színház tiszteletére szombaton este ünnepi díszelőadás volt a szegedi Nemzeti színházban. (...) Az előadás legszebb perceit megörökítette a Híradó és Dokumentum Filmgyár is." Inke László mondta el „Csiky Gergelynek a szegedi színház 1886. október 2-i megnyitójára írott ünnepi prológusát.„ Emléktáblát helyeztek el „az első állandó szegedi színház helyén, a mai Kelemen utcai Tisza-söröző falán. (...) Az ünnepségen megjelent Tombácz Imre, a Városi tanács VB elnökhelyettese, Baróti Dezső, a Szegedi Tudományegyetem rektora, (...) Duka Antalné, a szegedi Nemzeti Színház igazgatója" (május 8., kedd).

Portyázó brigád.
„A Délmagyarország portyázó brigádja jelenti: Miért dolgozik lassan és drágán a Műszerészek javító, Galvanizáló és Zománcozó Szövetkezete. (...) nem rendelkeznek megfelelő szerszámokkal. (...) A vezetés problémái." (június 12., kedd).

Motorosok.
„A Csongrád megyei Zalka Máté motorosklub vasárnap délután fél 5 órakor a Haladás-stadionban nemzetközi motorkerékpáros salakpálya versenyt rendez. A versenyen indul az osztrák Európa-bajnok, Kilmayer testvérpár és még négy osztrák versenyző. A magyar színeket Domján, Lévai, Kesjár, Thoma, Polgár, Vörös, Komáromi, Schuk, a Magyar Népköztársaság kiváló sportolói és más élversenyzők képviselik" (június 16., szombat).

Domján művésznő.
„A színházi fesztivál után" Domján Edit, A művésznő hintaja főszereplője" kétezer forint nívódíjban részesült, kimagasló munkája elismeréséül. A művésznő elmondja: első szegedi évében 8 szerepben lépett színpadra. Majd folytatja: „A magam példáján is érzem, hogy milyen hasznos a fiatal művész számára a vidékre kerülés. Alig két éve, hogy utolsó vizsgáimra készültem a Főiskolán, s ma már több főszerepre tekinthetek vissza. Mindezt, gondolom, elsősorban Szegednek, kollégáimnak és a közönségnek köszönhetem, mivel bizalommal fogadtak, s ezzel is segítették alkotó munkámat" (június 20., szerda).

Vasárnap a Tiszán.
„Indul a sétahajó, a 'vad'-evezősök kihasználják a hullámokat. A strandon virul Szeged jellegzetes sportja, itt mérik össze tudásukat a turulozók. A vízparton zajlik az élet, még hiányzik a móló, óvatosan gyalogolnak be a fürdőzők a hűvös vízbe... A gyerekek már nem olyan óvatosak, hiszen a kis medencében felmelegedett a víz" (július 10., kedd).

Sajtóháború.
„Kovács Mihály, a Viharsarok vezető szerkesztője Szemellenzős újságírás? cím alatt a Viharsarok július 10-i számában megtámadta a Délmagyarországban július 6-án megjelent tudósítást, amely a párttitkári értekezletről adott hű képet. (...) Az esetek többségében a tisztességes dolgozókat még akkor sem ítélték el, ha nyilvánvalóan államrendszerünk ellen izgattak. Kovács Mihálynak emlékeznie kell – hiszen akkor is ő volt a szerkesztő – a következő esetre. A szikáncsi Engels Termelőszövetkezet egyik tagja – sok gyermekes családanya – 1952 őszén, a kölcsönjegyzés alkalmával elkeseredett hangon szidalmazta a kormányt, az államot. Ezt meghallotta a Viharsarok egyik munkatársa és másnap közzétett egy cikket, amelyben kuláknak, alávaló osztályellenségnek bélyegezte az asszonyt. Cikkének az volt a csattanója: börtönbe vele! A dolog vége az lett – igen helyesen –, hogy az újságírót menesztették, az asszonynak pedig semmi baja sem történt. Persze történtek durva túlkapások is, de a XX. kongresszus után éppen ezért fogott hozzá a párt és a kormány teljes határozottsággal a törvényesség megszilárdításához. Nem a dolgozó emberek 'izgatásában' látta tehát a veszélyességet a szegedi titkári értekezlet, hanem a volt tőkés elemek, kulákok, csendőrök stb. izgatásában és adott esetben ezek ellen követelt továbbra is szigorú megtorlást. S ezzel egyetért mindenki..." (július 11., szerda).

Emeletráépítések.
„Nagy érdeklődéssel fogadta a város közönsége azt a hírt, hogy munkabizottság alakult az emeletráépítéssel kapcsolatos javaslatok előkészítésére. (...) A város belterületén nagy számban találhatók olyan földszintes és egyemeletes épületek, amelyek emeletráépítésre alkalmasak. (...) A bizottság első jelentésében a Bartók tér épületeit vizsgálta." Például a 11. szám alattit, illetve a tér sarkán és a Tábor utca 8. szám alatti tömböt (július 24., kedd).

Tápéi pontonhíd
. „Pénteken délután ünnepélyes keretek között adták át a tápéi dolgozó parasztoknak a Tiszán épült új pontonhidat. A pontonhíd megépítésével Tápé község lakosainak régi vágya teljesült. Ugyanis Tiszántúl, a tápéi réten mintegy 5 ezer katasztrális hold földje van a falunak, s a tápéi rétre a ki- és bejárás mindig kompon történt" (július 29., vasárnap).

Ünnepi vásár.
„Augusztus 19–20-án ismét megrendezik az immár hagyományossá vált szegedi ünnepi vásárt. A vásárban az elárusítók részére mintegy 3 ezer folyóméter sátorpavilont biztosítanak a Széchenyi téren, a Mikszáth Kálmán utcában és a Marx téren, ahol a termelőszövetkezetek zöldség- és gyümölcs-bemutatója és árusítása lesz. Két halászcsárda is lesz a vásáron és a földműves szövetkezetek specialitásokkal állnak a közönség elé" (augusztus 7., kedd).

Nőtt a szecsuani fenyő.
„Nyolcvan centimétert nő évente a szegedi füvészkertben a szecsuani fenyő. A Szegedi Tudományegyetem világhírű füvészkertjében csak fenyőből 70 félét – főleg ritka, kevés helyen fellelhető fajtát – nevelnek. Ilyen ritka fa a metascequoiam amelyet 1946-ig csak kövületekből ismertek és kihaltnak tartottak. Ekkor találtak a kínai Szecsuan tartomány egyik nehezen járható hegységében néhány példányt. A szecsuani fenyő magját hat éve ültették el a szegedi füvészkertben. (...) ma már csaknem öt méter magas" (augusztus 22., szerda).

Aranyérmes marha.
„Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatott szarvasmarhák közül első díjat nyert a termelőszövetkezetek közül a szentesi Felszabadulás Tsz '23-as Kávé' nevű, és a földeáki Dózsa Tsz '39-es Piros' nevű tehene" (szeptember 4., kedd).
Hatvanéves a közművelődési palota. „Ma hatvan éve nyílt meg a Közművelődési Palota. Az épület a millenniumi építkezések között készült" (szeptember 6., csütörtök).

Eszperantó.
„Eszperantó nyelvtanfolyamokat rendez a szegedi Béke Eszperantó Kör. Jelentkezés és megbeszélés szeptember 13-án, csütörtökön est 7 órakor a Kossuth Lajos sugárút 53. sz. alatt, a Rókusi Kultúrotthonban" (szeptember 11., kedd).

Irodalmi séta.
„Vasárnap több mint negyven tagú lelkes egyetemista csoport ment Tóth Béla kollégiumi igazgató vezetésével a Belvárosi temetőbe, hogy megtekintse Szeged város nagy halottjainak sírját. Megálltak Móra Ferenc, Juhász Gyula, Tömörkény István és Dankó Pista sírhelyei előtt és időnkint szemrehányóan csóválták fejüket. Milyen igazuk volt! Annyit beszélünk Juhász Gyuláról, és közben sírja fölött a szeméttel ölelkezik a hálóját szövögető pók!" (szeptember 25., kedd).

Szeged megyeszékhely?
„Csongrád megye tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, Papp Sándor elvtárs kedden sajtótájékoztatót tartott Hódmezővásárhelyen. (...) Mint ismeretes, Békés-Csongrád megye székhelyéül Szegedet javasolta a Minisztertanács. Ennek megfelelően Szegeden már megkezdték a helyszíni tanulmányozásokat, hogy milyen épületekben lehet a megyei hivatalokat elhelyezni. (...) Az egyesített, s megnagyobbodott megyében nyolc járási jogú város lesz, Szeged pedig megmarad megyei jogú városnak" (szeptember 26., szerda).

A kulák is egyenjogú?
„A júliusi párthatározat megállapította, hogy a kulákok is az ország teljes jogú állampolgárai. Hogyan értsük ezt? Értsük szó szerint. Vagyis úgy, hogy a kulákoknak is meg kell adni azt a jogot, ami magyar állampolgárt megillet. (...) nem szabad tehát szem elől téveszteni azt, hogy a kulákok politikai és gazdasági korlátozása továbbra is érvényben van" (október 3., szerda).

Lengyel küldöttség.
„Holnap, hétfőn a varsói egyetem 22 diákja érkezik Budapestre két-három hetes magyarországi tanulmányútra. (...) A lengyel egyetemi hallgatók a Szegedi Tudományegyetem vendégeként tíz napot töltenek Szegeden, részt vesznek a magyar irodalomtörténeti és nyelvészeti órákon és szemináriumokon" (október 7., vasárnap).

Papírt! „Papírt, papírt!
Miért nem lehet Délmagyarországot kapni? (...) Micsoda üzleti érzék az, hogy 17-18 ezer lappéldányt nyomtattunk, amikor tudva tudjuk, hogy legalább 25 ezer példány elkelt volna? (...) Egy ember két forintot ígért a napokban egy Délmagyarországért. De adott volna többet is érte, ha kap. (...) A lakosság tájékoztatása, az ország közvéleményének alakítása fontosabb, mint tonnaszám gyártani az olyan nyomtatványokat, melyek felvágatlanul és elolvasatlanul kerülnek a hulladékgyűjtőbe" (október 23., kedd).

Rákosi ne legyen díszpolgár!
„Városunk dolgozó népe örömmel szemlélte, hogy a szegedi közúti hídról lekerültek a Rákosi Mátyás nevét és korszakát idéző betűk és megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Városi Tanács helyt adott azoknak a követeléseknek, amelyek a vitafórumokon elhangzottak. (...) Úgy gondoljuk, hogy a Városi Tanács a személyi kultusz külsőségeivel történő leszámolás következő lépéseként napirendre tűzhetné" a díszpolgári címet odaítélő határozat eltörlését" (október 24., szerda).

Szeged Népe.
„Szeged Népe címen jelenik meg a továbbiakban Szeged Város Forradalmi Nemzeti Bizottságának lapja. A Délmagyarország elnevezés sokak előtt régi idők rossz emlékét idézik fel, s ezért a tegnap délután megtartott Forradalmi nemzeti Bizottság ülés eleget tett a város lakossága kívánságának" (november 1., csütörtök).

Áremelés.
„Szegeden és környékén egyre több hír terjedt el arról, hogy a szegedi piacokon egyes lelketlen eladók több cikkféleségnek felemelték az árát. Állítólag akadtak olyanok, akik 4 forintot kértek egy tojásért, 5 forintot pedig egy kiló krumpliért" (november 2., péntek).

Megkezdődött a tanítás.
„Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága." „Szó volt a v. b.-ülésen az oktatás problémáiról is. November 12-én, hétfőn a megye minden iskolájában meg kell kezdeni a tanítást. A megyei élelmiszer-ellátással kapcsolatban (...) megállapította, a legfontosabb élelmiszercikkekből megyénkben nincsen különösebb hiány" (november 11., vasárnap).

Szegedi Néplap.
„Szegedi Néplap címmel új politikai napilapot indít a Magyar szocialista Munkáspárt ideiglenes intézőbizottsága. A lap célja, az október 23-i forradalom vívmányainak megőrzése és továbbfejlesztése, a dolgozók érdekeinek állandó és következetes védelme, szívós küzdelem az ellenforradalmi törekvések és a szektáns restaurációs kísérletek ellen" (november 20., kedd).

Téeszleltár.
„Csongrád megye 151 termelőszövetkezete közül az elmúlt hónap folyamán negyvenegy oszlott fel. A feloszlott szövetkezetekbe a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága szakembereket küld, hogy igazságosan – a földművelésügyi miniszter utasítása értelmében – történjék a zárszámadás és a javak szétosztása" (december 2., vasárnap).

Tiszasziget adománya.
„Tiszasziget lakossága Kiss András v.b. elnök irányításával a tiszaszigeti Vöröskereszt szervezet tevékeny részvételével, az Állami Szülésznőképző Intézet betegeinek és dolgozóinak megsegítésére a következő élelmiszereket és ruházati cikkeket adományozta: 1800 kg burgonyát, 122 kg lisztet, 45 kg élőbaromfit, 25 kg szalonnát, 10 kg babot, 4 kg tisztított baromfit, 1 db 120 kg-os hasított sertést, 6 kg zsírt és ugyanannyi hagymát, 1 pár libát, 4 pár új női és férficipőt és 1 db gyermekpulóvert." (december 22., szombat).

Egy letartóztatott.
Szerkesztőségünk érdeklődésére „a szegedi ügyészség vezetője elmondta, hogy politikai okok miatt csupán egy ember: Patkós Károly szegedi magánkereskedő került előzetes letartóztatásba. Patkós Károly az elmúlt hetek eseményei során a Szegedi Kenderfonógyárban és másutt is elvakultan arra bujtogatott – amikor a sztrájkról volt szó –, hogy a pékek ne küldjenek kenyeret a kórházaknak, a napközi otthonoknak, a tejüzem ne adjon tejet a csecsemőknek, a betegeknek sem" (december 11., kedd).

Disszidensek.
„Szegeden széltében-hosszában nyíltan beszélnek arról, hogy a következő közmegbecsülésben álló személyek. dr. Lantos György városi főorvos, dr. Halmágyi Dénesné belgyógyászati klinikai adjunktus, dr. Forgách Pál SZTK-orvos, dr. ifj. Hetényi Géza belgyógyászati klinikai orvos, dr. Wéber Lola ugyancsak egyetemi klinikai orvos disszidáltak" (december 22., szombat).
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A jogszabály szerint Solton kellett keresni az elítéltet

Szeged - A Csongrád Megyei Bíróság és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság büntetés-végrehajtási csoportja… Tovább olvasom