Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Szent-Györgyi Nobel-díja

Szeged - Hetvenhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonnyolcadik állomása: 1937.

„A szegedi egyetem fiatal tanára az első Nobel-díjas magyar tudós" – kiáltotta világgá a szenzációt lapunk október 29-i száma. Hoztuk a gyorshírt is: „Stockholm, október 28.: A Karolin orvosi intézet ma döntött az orvostani Nobel-díjról, és azt Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi világhírű tanárnak ítélte oda".

Szenzáció a koncert szünetében

A jelölésről a néhány nappal korábbi jelentések is szóltak, „a hír mégis a szenzáció erejével hatott". A körülményekről eláruljuk: „Csütörtök este Szigethy József, a világhírű hegedűművész tartotta nagy érdeklődéssel várt hangversenyét a Tisza Szálló nagytermében. (…) A hangverseny szünetében terjedt el a hír, hogy Szent-Györgyi Albert megkapta a Nobel-díjat. Óriási izgalom támadt a hangversenyteremben, mindenki erről a nagy szenzációról beszélt. (…) Magyar tudós pedig még soha nem kapta meg a Nobel-díjat."

A gyorshír után szerkesztőségünkbe érkező magyarázó táviratból kiderül: „A Karolin intézet néven ismert stockholmi orvostudományi főiskola az 1937. évi élettan-tudományi és orvostudományi Nobel-díjat ítélte Szent-Györgyi Albert szegedi professzornak az elégetés élettani folyamatai körül tett felfedezéseinek – különös tekintettel a C-vitaminra és a fumarsav katalizációjára – jutalmazásképpen."

Telefoninterjú a „proffal"

„A Délmagyarország munkatársa telefonon érdeklődött Szent-Györgyi professzor lakásán, és telefonhívására maga a professzor jelentkezett:

– Már tudom az újságot – mondotta a telefonba –, Stockholmból kaptam róla telefonértesítést. Jelenleg Stockholmban tartózkodik egy magyar kollegám, Beznák Aladár professzor, aki tanulmányúton van. Ő hívott föl az imént. (...) Mondanom se kell, hogy nagyon boldog vagyok. Életem talán legboldogabb pillanatához érkeztem el, mert jól tudom, hogy egy kutatót életében csak egyszer érhet ilyen öröm. A döntés részleteit még nem ismerem, de azt hiszem, a C-vitaminra vonatkozó kutatásaim eredményéért részesültem ebben a nagy kitüntetésben. Hogy mi az előzménye ennek a nagy eseménynek? Tíz esztendő óta dolgozom egyetlen problémán, és közben több érdekes adatra bukkantam. Jelöltje már többször voltam a Nobel-díjnak, de a bizottság eddig nem tartotta elég méltónak munkámat és eredményeimet a kitüntetésre.

A Nobel-díjas tudósról, Szent-Györgyi Albertről portrét formázott Vágó Gábor. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
A Nobel-díjas tudósról, Szent-Györgyi Albertről portrét formázott Vágó Gábor.
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Hogy mi a tervem, a jövő programom? Tovább dolgozni. A további kutatásokra ez a tekintélyes díj most már anyagi lehetőséget is biztosít, aminek az én számomra óriási jelentősége van."

Egész Szeged örül a díjnak. Lapunk hangsúlyozza: „először történt, hogy Magyarországon dolgozó magyar tudós nyerte el a tudományos életnek ezt a legnagyobb kitüntetését". Azt is fontosnak tartjuk hangsúlyozni: bár Szent-Györgyi mindössze hét éve dolgozik az itteni egyetemen, „de azóta szívvel-lélekkel szegedivé vált".

Szeged öröme

„– Olyan boldoggá tett a most kapott hír – mondotta a Délmagyarország munkatársának dr. Pálfy József polgármester –, mintha közvetlenül Szeged várost érte volna ez a páratlan kitüntetés. Szent-Györgyi Albert már eddig is hírt, dicsőséget szerzett városunknak, de azzal, hogy tudományos eredményeivel kiérdemelte ezt a legnagyobb kitüntetést, világhírűvé tette Szegedet."

Fiatalember, 44 éves tudós részesült a reflektorfényben. Eddigi munkásságát összegezve írjuk: „Első laboratóriumát a Kálvária téren, a felsőipar-iskola alagsorában rendezte be, és itt jutott arra a felfedezésre, amelyet most a tudományos világ Nobel-díjjal értékelt. Itt jött rá arra, hogy a C-vitamint a szegedi paprika tartalmazza aránylag igen nagy mennyiségben, és felfedezte a vitamin előállításának módját is."

Az 1934-es nemzetközi előadókörút után hazatérve „változatlan buzgalommal folytatta kutatómunkáját, és csakhamar új fölfedezéssel ajándékozta meg a világot. Rusznyák István professzorral együtt fölfedezte a P-vitamint, amelynek jelentősége az orvostudományban talán még a C-vitaminnál is nagyobb". Erről az angol lapok nyomán értesítettük olvasóinkat.

Modern tudós

Emberi vonásait is fölvázolja a Nobel-díjas tudósnak a tudósító. Kiemeli: leányával együtt „leglelkesebb hódolója a sportnak, különösen teniszezni szeret, kitűnő autóvezető, és ami egy tudósnál a legszokatlanabb, kitűnő táncos" – bizonyosodhattak meg azok, akik a kávéház parkettjén látták jókedvűen tangózni a nejével.

Kronológia

1937. január 13.: Thomas Mann felolvasóestje a budapesti Magyar Színházban. Augusztus 4.: Berczely Anzelm Károly Fekete Mária című, népzenei motívumokkal átszőtt költői játékát mutatják be a Dóm téren Antos Károly zenéjével. Augusztus 9.: Az első rádióközvetítés a Dóm térről: Kacsoh Pongrác János vitéze. Október 20.: A Szegedi Büntető Törvényszék ítéletet hirdet a kaszáskeresztesek perében. December 7.: Ismét Back Bernátot választják felsőházi taggá a szegedi törvényhatóságon. December 10: Stockholmban átadják a Nobel-díjat Szent-Györgyi Albertnek.

„Szent-Györgyi Albert külseje sem emlékeztet a tudósok jellegzetes alakjára, inkább a keresetlenül elegáns férfitípus, amelyeket leginkább az amerikai filmekből ismerhet a közönség.

Ezek az apró egyéni tulajdonságok, amelyek a kiváló tudós személyét már eddig is mindenütt rokonszenvessé tették, még őszintébbé és nagyobbá teszik azt az örömet, amelyet az egész város érez a világraszóló kitüntetése alkalmából."

Vezércikkben méltatjuk „SzentGyörgyi Albert" teljesítményét október 30-án, mert „nem törődik semmivel, ami elválasztja az embert az embertől, a népet a néptől, a fajtát a fajtától. De megkeresi és megtalálja a hidat, amely mégiscsak átíveli ezeket az elválasztó, gránát- vagy gyűlöletvágta roppant szakadékokat".

Ház a várostól

Két és fél kolumnát szánunk arra, hogy részletezzük: „A város, az egyetem, a társadalom lelkesen ünnepli a Nobel-díjas szegedi professzort. A város díszpolgárává, az egyetem díszdoktorává avatja Szent-Györgyi Albertet. Emlékérem és szegedi otthon köszönti a magyar tudományosság diadalát." Beszámolunk a Dóm téri világhíres intézet „meghatóan meleg ünnepségsorozatáról".

Az egyetem központi épülete előtti két zászlórúdra nemzetiszínű lobogókat vontak, „népvándorlás" indult: „az újságírók és a fotóriporterek egész légiója vonult fel". „Amikor a professzor fél tíz óra tájban megérkezett a Templom téri intézetéhez, ott már több százfőnyi diáksereg várta, és lelkesen éljenezte. Percekig tartott az ováció, a professzor meghatottan lépett be az intézetébe, ahol a munkatársai fogadták harsány éljenzéssel, hatalmas virágokkal."

A diákok nevét skandálták. Erre és munkatársai unszolására az erkélyre lépett:

„– Most nem tudok mást mondani, Fiúk, minthogy végtelen jólesik látni azt a szeretetet, melyet ti hoztatok most nekem. Nekünk, tanároknak, akik lassan öregedni kezdünk, úgy érezzük, ez a jutalom majdnem azt mondhatni, nagyobb, mint a Nobel-díj..."

Díszben az egyetemi tanács

„Az egyetemi tanács díszt öltött, hogy dr. Gelei József rektor vezetésével tolmácsolja az alma mater üdvözletét." A rektor személyesen ment Szent-Györgyi lakására gratulálni, utasítására föllobogózták az egyetemi épületeket, egyúttal szünnapot rendelt el, és összehívta a rendkívüli tanácsülést, amelynek egyetlen napirendi pontja: „Szent-Györgyi professzor méltó ünneplésének kérdése".

„Délben két városi autó állt meg az intézet előtt" – a főispán, dr. vitéz Imecs György és a polgármester „a város üdvözletét tolmácsolta". Úgy vélik: „Szegedi érdek és országos érdek, hogy Szent-Györgyi Albert továbbra is Szegeden maradjon, és munkáját a szegedi egyetem keretei között folytassa. (...) Igazi otthont adjon Szeged a világhírű tudósnak."

Legendás intézet

Interjút kérünk a „proftól", aki ismerteti munkásságát. Lapunk tudósítója viszont a csodás intézetről írja: „A laboratóriumokban szinte éjjel-nappal folyik a munka, az intézet levegője mégis egészen más, mint amilyent a kívülálló elképzelne. Amint belép az ember a földszinti folyosóra, az első pillanatokban az az érzése, mintha valami előkelő és igen családias jellegű hotelbe vagy szanatóriumba érkezett volna. A földszinti folyosó egy helyen kiszélesedik, és a széles, fülkeszerű bemélyedésben fonott vesszőfotőjök színes abrosszal terített asztal áll. A pihenő félórákat ennél az asztalnál tölti el a fiatal tudós közvetlen munkatársaival együtt, akik rajongásig szeretik."

Negyedikes elemisek írtak dolgozato a Nobel-díjas tudósról.
Negyedikes elemisek írtak dolgozato a Nobel-díjas tudósról.

„A legeszményibb professzor – mondják –, modora rendkívül közvetlen, szívélyes, és valami megmagyarázhatatlan szuggesztív erő árad belőle. Nagyszerű megfigyelő, semmi sem kerüli el a figyelmét, és örökké vidám. Élvezet vele, mellette dolgozni." A tanítványok, munkatársak közül külön is megemlítjük Laky Kálmán és Straub F. Brunó, az első magyarországi biokémiai doktor nevét.

„A törvényhatóság kisgyűlése, az egyetem doktoravató ülése szombaton ünnepelte Szent-Györgyi professzort" – szól az október 31-i, vasárnapi tudósítás.

A Nobel-díj magyar nyerteseiről Csekey István közöl összeállítást.

A rendkívüli, Szent-Györgyit díszpolgárrá avató közgyűlési előkészületekről szól a november 3-i tudósítás. Egy nappal később arról adunk hírt, hogy a professzort november közepén választja a törvényhatóság díszközgyűlése Szeged díszpolgárává. De beszámolunk arról is, hogy a Nobel-díj bejelentése óta a tudós „első alkalommal szerda este jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor részt vett a filharmonikusoknak a színházban rendezett hangversenyén", ahol lelkesen ünnepelték.

Vezércikké lesz Szent-Györgyi hajléka – november 5-i, pénteki lapunkban. Ekkor azt is eláruljuk: őt „háromnegyedórás kihallgatáson fogadta a kormányzó", s „szombaton este megjelenik a rádió mikrofonja előtt. Este háromnegyed kilenckor a rádióban mond köszönetet a közönségnek a szeretetnek azon megnyilvánulásáért, amellyel az ország minden részéből elhalmozták".

A béke győzelméről

„Szentül hiszem, hogy a béke gondolatának előbb-utóbb győznie kell" – nyilatkozza Szent-Györgyi szombati rádióbeszédében, melyet lapunk november 7-i száma részletesen ismertet. Alcímként emeljük ki két mondatát: „Annak az örömnek örülök a legjobban, amely a magyar testvériség legszebb megnyilatkozása volt." „A rombolás és a gyűlölet helyett a szeretet és az építés diadalában kell hinni."

„Virágokkal köszöntötték a medikusok Szent-Györgyi professzort, aki a Nobel-díj odaítélése után hétfő délután tartotta első egyetemi előadását – tudatjuk november 9-én. – A professzor elhárította a diákok ünneplését." Azt mondta: „A Nobel-díjat a munkáért adták!"

Arcél: Sajtos Gyula (1896–1967)

Makón született 1896. február 21-én Sajtos Gyula, a jeles újságíró és életrajzkutató. Itt kezdte az újságírást is. Az 1920-as évek végén a makói Vörös Hírlapnál dolgozott. 1920–1930 között a Makói Független Újság, majd a Makói Friss Újság munkatársa, illetve felelős szerkesztője volt. Ezzel párhuzamosan a Színházi Újságnak is szerkesztője. Jó barátságot ápolt Juhász Gyulával és Móra Ferenccel, állítólag ő vezette be körükbe az akkor még gimnazista József Attilát. József Attilával barátsága a költő haláláig fennmaradt, később megjelentette több, korábban ismeretlen versét is. József Attiláról több cikket (például lapunk 1937. karácsonyi számában A tragikus sorsú József Attila makói és szegedi évei címmel) és egy visszaemlékezést jelentetett meg. 1939–1941 között a Marosvidék folyóirat szerkesztője volt. 1945–1959 között a Szovjetunióban élt, Kárpátalja visszacsatolása után az ungvári Kárpáti Igaz Szó munkatársa lett. 1960-ban hazatért Magyarországra, és Rábacsanakon telepedett le. Itt halt meg 1967. július 1-jén.

Valéria tér

A mérnöki hivatal a polgármester utasítása alapján már jó régen elkészítette a Valéria tér rendezési tervét, amelyek megvalósítása hozzávetőleges költségvetés szerint mintegy hatvanezer pengőbe kerülne.

Valéria tér. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Valéria tér.
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Ezzel a költséggel a város nemcsak a tér hallatlanul rossz állapotban lévő burkolatát hozhatná rendbe, hanem felépíthetné azt az épületet is, amely eredetileg paprikatőzsde céljára szolgált volna. Ha nem jön közbe a paprikamonopólium" – szól az örömhír március 9-i lapunkban. – 70 ezer pengős kölcsönből akarnak hozzákezdeni a Valéria tér rendezéséhez.

Meghalt Juhász Gyula

„Amitől hosszú, szomorú esztendők óta félt az egész irodalmi világ, aminek bekövetkezését mindenki szinte bizonyosra vette, az kedden, ezen a bolondos, szeszélyes áprilisi napon bekövetkezett" – kezdődik lapunk április 7-i, szerdai számának címoldalán a gyászkeretbe foglalt név alatt kezdődő, másfél kolumnás búcsúztató. „Juhász Gyula, a magyarság leghalkabb szavú, talán legmélyebb és legigazibb érzésű költője – a halk szegedi dallamok szomorú hegedűse – meghalt."

Meghalt Juhász Gyula. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Meghalt Juhász Gyula.
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

„A magával és az emberekkel meghasonlott költő saját kezűleg vetett véget az életének. Délután a Fodor utca 6. szám alatt lévő lakásán édesanyja vette észre, hogy a költővel valami történt, mert mozdulatlanul feküdt az ágyán, és hiába szólította, nem felelt. Intézkedésére a mentők beszállították a klinikára. Akkor még senki sem sejtette, hogy Juhász Gyula végzetes öngyilkossági kísérletet követett el. Csak a klinikán, a tüzetesebb vizsgálat során derült ki a valóság: Juhász Gyula veronállal kísérelt meg öngyilkosságot. Beszállításakor még élt, de már nem sokáig. A méreg néhány órán belül, este fél 8 órára végzett vele." Az 54 éves korában elhunyt munkatársunkról azt írjuk: „Az élete – magyar költő élete volt, a garabonciásé." Aztán beszámolunk melankóliájáról és első öngyilkossági kísérletéről, a Baumgarten-díjról, a hétkötetnyi versről és az újságírói munkásságról is. „Rokonnak érezte magát az újságírással, érdekelte mindig minden, ami az élet körül történik, át tudta érezni azokat a problémákat, amelyek átvonaglottak az emberiség sorsán, és formálták, gyúrták a világtörténelmet. (…) Mint újságíró harcos ember volt. (…) A szegedi újságírók szerda délután 4 órakor gyászülést tartanak emlékezetére." S a másfél kolumnás emlékezésben írunk persze az utolsó áprilisról is:

„Benned születtem édes-bus szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges, derűs,
Mikor a rétek lelke már felérez,
S brekeg a vízben száz bus hegedűs.

(…)

Mások világgá zengő zongoráját
Én nem irigylem. A magad cigányát
Lásd bennem óh magyar, ki neked élek."

Juhász Gyula és barátai. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Juhász Gyula és barátai.
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1936-ból.

Film a szegedi boszorkányokról. „Nagymihály Sándornak, a Szegedről elszármazott írónak egyik közelmúltban megjelent regénye alapján" a budapesti filmvállalat filmet szándékozik csinálni a szegedi boszorkányokról. A felvételeket a Boszorkányszigeten veszik fel (január 14., csütörtök).

Ingatlanforgalom. Szegeden 1936-ban 3050 ingatlan, 5,163.033 pengő értékben cserélt gazdát. Ez több, mint 1935-ben. Az ingatlanok 70 százaléka földre vonatkozott, „házeladás még mindig meglehetős szórványos, hetek is elmúlnak, míg egy-egy értékesebb ház gazdát cserél. A legtöbb házeladás vételárban alig haladta meg a tízezer pengőt, ötvenezer pengőn felüli házeladás tizennyolc volt Szegeden 1936-ban (február 14., vasárnap).

Influenzaszérum. „Január közepe óta 23 szövődményes esetről érkezett jelentés, három olyan elhalálozás történt, amely az influenzával hozható összefüggésbe. Az influenzajárvány tehát a mai napig enyhe lefolyású. (…) Az egyetemi gyerekklinika Angliából kapott nagyobb mennyiségű influenzaszérumot, és ezzel végeznek kísérleteket. Dr. Kramár Jenő professzor beoltatta a gyermekklinika személyzetét, rajtuk próbálják ki először a szérum hatását" (március 7., vasárnap).

Reprezentatív tárlat. „Vasárnap estig tervezték a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Szegedi Lapszindikátus által rendezett nagyszabású reprezentatív kiállítást. A tárlat azonban olyan átütő sikert aratott minden vonatkozásban, hogy a megnyilvánuló nagy érdeklődésre és a számos helyről érkezett kérésre a rendezőség megoldást keresett, hogy a tárlat pompás anyaga még néhány napig megtekinthető legyen." Az Iparcsarnok emeleti termeiben szerdáig naponta 9-18 óra között tekinthető meg a kiállítás (április 13. kedd).

Szerb Antal szegedi tanár. „A kultuszminiszter Szerb Antalnak, a budapesti felsőkereskedelmi iskolai tanárának, a kiváló irodalomtörténésznek és ismert írónak a Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karán a magyar összehasonlító irodalomtörténet, különös tekintettel a VIII. század és a XIX. század első felének francia és angol vonatkozásaira című tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette, és ebben a minőségében megerősítette" (április 29., csütörtök).

A Hősök kapuja avatásán a kormányzó. „A kormányzói pár május 29-én délután Szegedre érkezik, s másnap, vasárnap részt vesz a Hősök Kapuja leleplezési ünnepélyén. A kormányzói pár a vasárnapot Szegeden tölti, és este utazik vissza Budapestre" (május 11., kedd).

Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1937
Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1937

Késik a Vásárhelyi Fekete sas megnyitása. „A hódmezővásárhelyi Fekete Sas kávéház és szálloda országszerte jól ismert. A tavasszal be kellett zárni, és a hitelezők heteken át árverezték a berendezési tárgyakat. Májusban Vásárhely városa árejtést hirdetett, és több pályázó közül Nemes Nagy Antal és fivére kapta meg a közgyűléstől a szálló bérletét." Június 12-én nyit a megújult Fekete Sas (június 9., szerda).

Megvadult bika. „Zombori Imre 52 esztendős feketeszéli gazdálkodót vasárnap délután a megvadult bika a falhoz nyomta, majd megtaposta. A gazdálkodó állapota súlyos" (július 20., kedd).

Újságírók a szabadtérin. „Pénteken több külföldi újságíró érkezett Szegedre, ezek között a Politika és a Vreme szerb lap kiküldött munkatársai, két francia újságíró, egy angol és két amerikai újságírónő, valamint több külföldi lap budapesti tudósítója látogatott el ismét Szegedre. A vidéki és a külföldi újságírók száma szombaton és vasárnap növekedni fog, amennyiben Az ember tragédiája utolsó előadására több mint ötven újságíró jelentette be érkezését." A szabadtéri játékok „zárónapjára tízezer idegen érkezik Szegedre" (augusztus 14., szombat).

A Szeged FC súlyos veresége. „Jó kezdés után Szojka megsérült, 10 ember ellen és 11-essel győzött a vasutas csapat. A Szeged FC súlyos veresége a Törekvéstől". Az eredmény: 5–1 (szeptember 12., vasárnap).

Finn külügyminiszter Szegeden. „Vasárnap reggel érkezik Szegedre Magyarország előkelő vendége, Uuno Hannula finn kultuszminiszter. (...) A finn minisztert szegedi útjára feleségén és Onni Tolas budapesti finn követen kívül elkíséri Hóman Bálint kultuszminiszter és a kultuszminisztérium több magas állású tisztviselője (október 24., vasárnap).

A Makói hagyma ára. „Abban a harcban, amely az egykéz között a hagymaexport és főképpen a hagyma termelői árának megállapítása körül eddig folyt, s amelyben a termelőknek az átvételi ár emelése érdekében mindig kemény harcot kellett megvívniuk, meglepetésként érkezett ma a hír, hogy ezúttal maga a METESZ tett előterjesztést a hagymaár emelésére: 11 pengő 20 fillérben állapítsa meg a vöröshagyma átvételi árát (október 27., szerda).

Idegenforgalmi naptár. „A Magyar Városok országos Szövetsége pár héttel ezelőtt fölhívta a magyar városokat, köztük Szegedet is, hogy közöljék, milyen terveket állítottak össze az 1938. évi idegenforgalmi szezonra. (...) A szövetség rámutat arra, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok alig néhány év leforgása alatt európai hírnevet érdemeltek ki, és fontos idegenforgalmi vonzerőt képviselnek" (november 17., szerda).

Királyi ebéd. „A svéd akadémia világraszóló ünnepsége és a svéd király lakomája után Holmgren, az orvosegyetem rektora Szent-Györgyi Albert tiszteletére ebédet adott, amelyen megjelent Matuska Péter követ is. Vasárnap Matuska Péter magyar követ a Grant Hotel címertermében nyolcvanszemélyes estebédet adott." Szent-Györgyi professzor „az emberiség békéjéről és a svéd-magyar barátságról beszélt" (december 14., kedd).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az év utolsó napjai a Csillagban

Szeged - Az év utolsó napjához közeledve sokan tesznek ígéretet arra, hogy a jövőben ezen vagy azon… Tovább olvasom