Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Időutazás a Délmagyarral: Szent-Györgyitől Radnótiig

Szeged - Hetvenhét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonnegyedik állomása: 1933.

„Szent-Györgyi professzor mindvégig lebilincselő, szellemes előadásban ismertette azt a küzdelmet, amelyet a tudomány folytat az élet legrejtettebb titkainak felderítéséért" – szól a „Délmagyarország munkatársától" származó vélemény. Lapunk megalapítása óta küldetésének tartja az ismeretterjesztést.

A kegyelmes úr 80 százaléka víz

Az élet a kémikus szemével címmel Szent-Györgyi Albert, a Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete szerdán hat órakor az egyetem aulájában kezdődő szabadegyetemi előadásán kijelentette: „A tudomány és a vallás között semmiféle viszony nincs, mert amit mérni lehet, az a tudomány, ahol nincs megmérhető valami, az a vallás; így tehát a tudomány legfeljebb közeli szomszédja lehet a vallásnak" – számol be lapunk február 9-i, csütörtöki száma – a szokásosnál nagyobb terjedelemben – erről az évek óta jól működő ismertterjesztő sorozatról.

„A tudomány a mélységeket kutatja, behatol a legparányibb részecskék belsejébe is, hogy újabb és újabb titkokat tárjon fel. Így jutott el a biokémia az emberi test részecskéjéhez, a sejthez, majd a molekulához és az atomhoz, így tudta meg, hogy az a csodálatos gépezet, amelyet élő testnek nevez az ember, nyolcvan százalékban víz. Hiába kegyelmes úr valaki – mondotta nagy derültséget keltve –, az is nyolcvan százalékban víz."

Az élet kezdete és vége

„A biokémikus nem állt meg az atomnál, behatolt az atom belsejébe is, ami fontosabb világtörténelmi esemény volt a világháborúnál is. Megállapította a tudomány, hogy az atomnak is van egy magja, amely körül elektromos részecskék keringenek másodpercenkint háromszázezer kilométeres sebességgel, de az élet rejtélye kiszaladt a tudós kutatók ujjai között. Nem lehet megállapítani, hogy hol kezdődik és hol végződik az élet, nem lehet megtalálni azt a pontot, amelyen innen az élet van, és amelyen túl már nincs élet. Ebben a titokzatos, kifürkészhetetlen űrben rejtőzik az a mester, aki megalkotta az élő organizmus remekművét, de amikor a tudós elérkezik ide, akkor félre kell állnia, mert itt már nincs semmi megmérhető" – zárta előadását Szent-Györgyi.

Szent-Györgyi újságírókkal cseveg. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Szent-Györgyi újságírókkal cseveg. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény


Rádióban a C-vitamin

„Dr. Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem európai hírű tanára szerda délután előadást tartott a rádióban a vitamin kutatásairól és a magyar paprika új szerepéről" – írja június 8-án a Délmagyarország munkatársa. „Az előadást párbeszédes formában rendezték meg: a rádióspeaker kérdéseire Szent-Györgyi professzor világos, könnyen érthető válaszokban adott felvilágosítást munkásságáról és kutatásainak eredményeiről.

Az első kérdésre: mi a vitamin, elmondta, hogy az élő szervezetet sok-sok anyag építi fel. Ezeknek az anyagoknak egyik kis része a vitamin, amely az egészség és az élet fenntartásához nélkülözhetetlen anyag. A további kérdések során elmondta, a múlt század elején Eichmann holland orvos azt állította, hogy a beri-beri, a skorbut és a pellagra betegség a hiányos táplálkozás következménye. Ezeket a betegségeket főleg a tengeren élő matrózok kapták meg, akik nem vehettek magukhoz zöldtáplálékot. Így jöttek rá arra, hogy a zöldtáplálékban kell egy anyagnak lennie, amely nélkülözhetetlen. Azóta indult meg a kutatás a vitaminok kérdésében.

Nyolc vitamint ismer ma a tudomány, és valószínűleg több nem is létezik. Jelölésük: A-, B-, C-, D-, E-vitamin. A B-vitamin négy különböző anyagból áll, amelyeknek jelei B1, B2, B3, B4.

Szent-Györgyi Albert munka közben
Szent-Györgyi Albert munka közben

A C-vitamin – amellyel Szent-Györgyi professzor foglalkozik – forrása a gyümölcs. A professzor célja a C-vitamin tiszta állapotban való előállítása és kémiai analízise. 1928-ban állította először elő, és ez volt az első kristályos, tiszta vitamin. Kísérleti állata a tengerimalac volt, amely a trópusokon és kizárólag zöld táplálékkal él. Laboratóriumban megvonta tőle a megszokott táplálékát, mire az állat gyengülni kezdett. Fokozatosan táplálta azután ismét zöld anyagokkal, és így jött rá, hogy mely anyagokban van vitamin. Ezt a kísérletet addig végezte, míg sikerült a vitamint tisztán előállítani."

Tengerimalac után paprika

„Kísérleteinél a paprika nagyon fontos szerepet játszott. Az összes növény közül abban van a legtöbb vitamin. Angliában, majd Amerikában dolgozott. Amerikai működése során a vágóhidakról nagy mennyiségű mellékvesemirigy állt rendelkezésére. Egy évi munkával és rengeteg kiadással 25 gramm C-vitamint sikerült azokból előállítania. A csekély eredmény már-már elvette a kedvét a további munkától, amikor a sors Szegedre vezette.

– A múlt évben egy este zöldpaprikát tálaltak vacsorára – folytatta azután Szent-Györgyi professzor. Meglátva a friss, zöld növényt, elhatározta, hogy ismét megpróbálkozik. Nagy kedvvel fogott hozzá a kísérletezéshez, és kétezer kilogramm paprika feldolgozása után fél kiló tiszta vitamin áll rendelkezésre, amelyet azután szétosztott a világ tudományos intézetei között. Még soha ilyen nagy mennyiségben nem állítottak elő vitamint, és ezzel az amúgy is híres magyar paprika hírneve nagyon megnövekedett."

Ipar és tudomány

„– A vitamin jelentőségét – mondotta ezután – nem csak a beri-beri, a skorbut és a pellagra betegség megelőzése szolgálja. A gyermekeknek, főleg  pedig a csecsemőknek életfontossága a vitaminos táplálkozás. Gyenge anyáknál hiányzik a vitamin, és ezt a jövőben mesterségesen lehet majd pótolni. A közelmúltban külföldi előadásai során külföldi vegyészgyárakkal tárgyalt, amelyek a magyar paprikából fognak vitamint előállítani.

A vitamin előállításához kizárólag zöldpaprika használható; még meg kell találni a módot, hogy a paprika friss, zöld állapotban legyen szállítható.

Befejezésül arról beszélt a szegedi egyetem nagyhírű tanára, hogy egy modern államban összefüggésnek kell lennie az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a tudomány között. A tudományos kutatás olcsóbb eszközökkel nagyobb eredményt érhet el, mint a hadsereg.

Szent-Györgyi professzor előadását mindenütt nagy figyelemmel kísérték. Kitűnő, világos, értékes előadásának nagy sikere volt" – zárul a júniusi tudósítás.

A költő visszaszól

Radnóti irodalmi előadásáról is beszámolunk. Például február 21-én, kedden arról, hogy „a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma vasárnap délután tartotta meg vitaestjét. Ez alkalommal Radnóti Miklós tartott előadást 'Új magyar költészet s irodalmi problémák' címmel. Rámutatott azokra az összefüggésekre, amelyek az irodalom és az ezt kitermelő társadalom között vannak, és kereste annak okait, hogy a mai közönség miért áll távol a művészetektől, de különösen a lírától. A feleletet szociális és gazdasági okokban találta meg."

„Vannak írók, akik teljesen kiszolgáltatják magukat az átlagközönség ízlésének, és szórakoztató árucikké süllyesztik az irodalmat. Azok az írók pedig, akik a mai, átalakuló, tehát megnyilvánulásaiban sokszor zavaros kor lelkét fejezik ki, sokszor a közönség idegenkedésével találkoznak" – mondta Radnóti. „Áttekinthető és világos képet adott az új magyar költőkről és ezeknek törekvéseiről. Az új magyar költészet szoros kapcsolatban áll a mai élettel és ennek problémáival, és határozott világnézeti alapot keres, mely nem individualista, mint az előző korszaké volt, hanem a közösség felé fordul."

Az előadást hosszas vita követte: Ligeti Magda, Buday György, Baróti Dezső, Németh László, Tolnai Gábor, Lusztig Sándor, Tabán Gyula és Ortutay Gyula szólalt fel. Micsoda névsor!

Márai Sándor ír október 1-jei lapunkban recenziót  a „Jó könyvekről". De „az élet sójáról", az irodalomról szóló mondatai akár a korszerű, hírlapírós ismeretterjesztésről is szólhatnának.

„A Pantheon vállalkozását hősiesnek tartom: kilencven fillérért jó irodalmat adni a közönségnek. Az irodalom tehát tömegcikk lesz, mint eddig volt a ponyva. A kiadó becsapja a közönséget, és a ponyva álruhájában  jó irodalmat akar odacsempészni az olvasó asztalára. (…) Nem lehet beérni azzal, hogy háromezer olvasó figyel csak állandóan a könyvre Magyarországon. Ez a sorozat az új magyar olvasótömegek meghódítására indul."

*

Arcél: Pór Tibor (Sarló Sándor) (1899-1986)

 

A Nagykőrösön Bauer Tivadar néven született, de kistisztviselő apja a Pick alkalmazottjaként Szegedre hozta egész családját. Itt járt iskolába, s érettségizett, lett Juhász Gyula, majd József Attila egyik barátja. Péter László irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy az első világháború zivataraiból hadapródként tért haza, s hogy színész szeretett volna lenni, de hírlapíró lett – s két álnevet is választott magának. Pór Tiborként kezdte újságírói pályáját: első írásai, versei 1919-ben lapunkban jelentek meg, majd munkatársa lett a Munkának, később visszatért a Szeged néven jelentkező lapunk szerkesztőségébe. Élete e korszakáról szól Visszapergető című emlékirata. A Szeged szerkesztőségi sztrájkja kezdeményezőjeként elbocsátották – 1923-ban Budapestre költözött. Juhász és Móra „gyengéden útrabocsátó" ajánlóleveleinek is köszönhetően a Színházi Élet, később a Pesti Napló és más lapok számára dolgozott. Egyetlen verseskötete az I. címmel 1924-ben jelent meg. 1925-ben ismét a Szegedben jelentek meg írásai, majd Párizsba költözött, ahol politikai jeleneteket, színdarabokat, elbeszéléseket és kisregényeket írt, melyek a Párizsi Munkás című lapban jelentek meg. Ám a francia fővárosban 1930-ban letartóztatták, bebörtönözték. Kiszabadulása után Moszkvába emigrált. A Sarló és Kalapács című folyóirat egyik szerkesztője volt, ahol immár Sarló Sándor néven több novellája, verse jelent meg. „Trockistaként" 1938-ban ott is letartóztatták, de új „álneve" megmentette – 1946 után hazatért. Előbb az Új Szót, 1948-től 1955-ig az Új Világ című képes hetilapot, 1955-től 1957-ig, nyugdíjba vonulásáig a Hungary és Vengrija című angol és magyar nyelvű, illusztrált havi lapot szerkesztette.

*

Szabadtéri, lapunk kezdeményezése

„A Délmagyarország és a Szegedi Friss Újság kezdeményezésére augusztusban a fogadalmi templom előtt előadják Az ember tragédiáját és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát" – kiáltjuk világgá május 25-én, csütörtökön. A nagyszabású művészi és zenei események Szegedet a magyar vidék irodalmi, zenei élet és az idegenforgalom központjává emelik" – fogalmazza meg lapunk reményét. A szabadtéri játékok kezdeményezésének magyarázatául pedig azt, hogy „a kulturális csend, amely a nagyra hivatott Szegeden az utóbbi években mutatkozott, megmozdulásra és elhatározó cselekvésre késztette a város két vezető sajtóorgánumát". Javaslatukat a polgármesternek és helyettesének is eljuttatták. A kezdeményezés első támogatója: vitéz Shvoy Kálmán vegyesdandár-parancsnok, de mellé állt Glattfelder Gyula püspök is. Lapunk kampányba kezdett, hogy Szeged egész társadalmát megnyerje a szabadtéri játékok ügyének."

„A városi tanács nem támogatja, a társadalom elsőrendű fontosságúnak tartja a szegedi szabadtéri játékokat. A kisgyűlés dönt az ötezer pengős városi hozzájárulás ügyében. A kisgyűlés tagjai elítélik a tanács elutasító magatartást" – írjuk július 21-én. Végül arról is tudósítunk, hogy augusztus 26-án a szabadtéri játékok történetében először mutatják be Az ember tragédiáját Hont Ferenc rendezésében, Buday György vetített díszleteivel. 


Kronológia

1933. február 6.: Gömbös miniszterelnök levele Hitler kancellárhoz – a két ország közös külpolitikai vonalvezetésének lehetőségéről, a német piac megnyitásáról a magyar termékek előtt.

Február 27.: A berlini birodalmi gyűlés épületének (Reichstag) felgyújtása.

Április 4.: A Budapesti Büntető Törvényszék elrendeli József Attila Döntsd a tőkét című verseskötetének elkobzását.

Április 29.: A Szegedi Ítélőtábla halálra ítéli Rieger Pálnét, aki férfiruhában járva Pipás Pistaként éveken át vállalt bérgyilkosságot a szegedi tanyavilágban.

Június 19.: Letartóztatják Kádár Jánost és 11 társát a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségében kifejtett szervezőmunkájukért.

Augusztus 30.: A Városi Színházban bemutatkozik a Budapesti Filharmonikus Zenekar Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán vezényletével.

A Délmagyarország címlapja 1933. október 26-án
A Délmagyarország címlapja 1933. október 26-án
 
Október 30.: Shvoy Kálmán feltűnést keltő beszéde a zsidótemetőben a világháborús emlékmű avatásán: a hősi halálban való egyenlőség példájára hivatkozva a megkülönböztetések ellen szól.

November 20.: Lugosi Döme vezetésével megalakul a Tömörkény Társaság. November–december: Antiszemita tüntetések az egyetemen a bajtársi szövetségek irányításával.

December 15.: Erdélyi írók (Bánffy Miklós, Kemény János, Kós Károly, Ligeti Ernő, Tamási Áron) lépnek fel a városháza közgyűlési termében.

*

Országzászló

„A Városi Alkalmazottak Egyesülete mozgalmat indított a szegedi országzászló felállítása érdekében" – tudatjuk január 19-én. A társadalmi gyűjtés eredményeként eddig 1400 pengő gyűlt össze. Az egyetem vállalása, hogy rendbe hozatja a belvárosi elemi iskola és az egyetem központi épülete közötti parkrészletet, a városé, hogy „a szükséges földmunkákat az ínségmunkák keretében végezteti el". „Május 25-én avatják a szegedi országzászlót" – szól a gyorshír május 4-én. „Nagy tömegek jelenlétében avatták fel a szegedi országzászlót – áldozócsütörtök délelőttjén, szemező esőben, a Jókai utcában" – kezdődik a május 27-i, szombati tudósításunk.

A Városi Alkalmazottak Egyesülete mozgalmat indított a szegedi országzászló felállítása érdekében
A Városi Alkalmazottak Egyesülete mozgalmat indított a szegedi országzászló felállítása érdekében

„Dr. Thuróczy Mihály, a zászlóbizottság elnöke beszélt: „Ez a félárbocra eresztett zászló álljon itt addig felkiáltójelként, ameddig e zászló a diadal jeléül nem szökhet a csúcsig…" „Megható ünnepélyt rendezett pünkösdvasárnap délelőtt az Országzászlónál az elemi fiú-és leányiskola a trianoni szerződés tizenharmadik évfordulója alkalmával – adjuk hírül a június 7-én megjelenő lapunkban. – Megkapó látvány volt, amikor a tanulóifjúság a leventezenekar indulójára felvonult az Országzászlóhoz, a Himnusz eléneklése után Lantos Béla felügyelő igazgató lépett az emelvényre, és ünnepi beszédet mondott." Elhangzik Magyar Lászlónak A magyar zászló, majd Domokos László Magyar harangok című verse. „Weller Károly tanuló vezénylése mellett a fiúiskola énekkara ezután a Nem, nem, soha! kezdetű éneket és a Hiszekegyet adta elő. Az ünnepély befejeztével a tanulóifjúság tisztelegve elvonult az Országzászló előtt."

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1933-ból.

Hol legyen a vásárcsarnok?  „Vásárcsarnok építését gazdasági, rendészeti és városszépítészeti szempontok teszik szükségessé". De kérdés, milyen és mekkora területre lesz szüksége a lapunkban megjelent táblázat összesítése szerint 4890 árusnak, aki 29117 négyzetméter területet foglal, hogy kiszolgálja az élelmiszer, gyümölcs, zöldség, baromfi, kocsi, illetve a termelő és kereskedő, valamint a zsibárus piacon nézelődő, vásárló 24883 szegedit és környékbelit. Cserzy Mihály szerint a kikövezett, a rendező-pályaudvarral összekötött Mars térre kell helyezni a kocsi piacot, valamint az export gyümölcs-, zöldség- és baromfipiacot. Ő a Rákóczi téren építtetné meg a központi vásárcsarnokot (január 15., vasárnap).

A volt szerb internátus sorsa. Az újszegedi épület „a volt 14. szerb-bánáti határezredből alakult vagyonközösség tulajdona volt a háború befejezéséig", ám e vagyonközösség megszűnt, s amúgy is a város által adományozott telken húzták föl az épületet, ahol fiúnevelő internátus működött. Néhány éve „a mérnöki hivatal becslése szerint az épület 130.000, a telek pedig 100.000 pengőt ér", de ma már az egész „nem ér többet 80.000 pengőnél". Az Újszegedi Polgári Kör szerint „beleillene az újszegedi fürdőtelep terveibe. Kevés átalakítással szállót, panziót lehetne belőle csinálni" (január 20., péntek).

Jutalmak az olvasónak. „Október 31-én lesz tíz éve, hogy a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. megalakult. (…) Újság, amely hivatása magaslatán áll, saját évfordulóiból nem csinál ma eseményt. Az viszont kötelessége, hogy olyan napon, amelyet joggal tekint saját pályafutásán határállomásnak, néhány pillanatra megálljon, a múlthoz méltó munkásságra fogadalmat tegyen, s a szolidaritás és támogatás nap nap után érezhető ezernyi és ezernyi meleg megnyilvánulásáért köszönetet mondjon." Az igazgatóság elhatározta: a karácsonyt megelőző napon 18-féle jutalmat oszt ki az előfizetők között: a 250 pengős Benyovszky-festménytől kezdve a 240 pengőt érő Schöberl–Morpheus-pamlagágyon át a 40 pengős, négyrészes zsúrasztalig. Kiadónk beszámol arról, hogy kitűnően bevált az előfizetők vásárlási szervének első éve: „80 fillértől 20-25 pengőig terjed az az összeg, amelyet előfizetőink az alig háromnegyed év alatt megtakarítottak" (január 29., vasárnap).

Bérrevízió. „A baktói földbérlők küldöttsége járt dr. Pálfy József polgármester-helyettesnél. A baktóiak, akiknek holdankinti 110 pengős földbérét nemrég szállította le a város 68 pengőre, újabb bércsökkentést kértek." Erről a földbizottság dönt (február 5., vasárnap).

Szentes a vármegyéről. „Ismeretes a kormánynak az a terve, hogy közigazgatási szempontból hét kerületre fogja fölosztani az országot, és hogy az új közigazgatási kerületek össze fognak esni a többségi párt politikai kerületeivel. (…) A tervezett változás súlyosan érinti Szentest. Minthogy az új kerületi székhelynek szánt hivatalok és intézmények közül – a közigazgatási és politikai hatóságot kivéve – már ma is mindegyik Szegeden van, igen valószínűnek látszik, hogy inkább a vármegyei közigazgatási hivatalokat viszik el Szentesről, semmint a vasúti igazgatóságot és a többi intézményt hozzák ide Szegedről" (február 9., csütörtök).

Vöröskereszt-mozgalom. „A Szegedi Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület március 12-én, vasárnap megismétli a szegedi színházban azt a műsoros ünnepélyét, amelyet az elmúlt hónapban rendezett igen nagy erkölcsi és tekintélyes anyagi sikerrel. Huszonnyolc szegedi iskola vöröskeresztcsoportja szövetkezett a jótékony célú ünnepély megrendezésére. Az ünnepély jövedelmének fele részét az 'ingyentejakció' céljaira fordítják, fele részét pedig a Baranyai Tibor főispán által kezdeményezett tanyai ínségakció céljaira. A tanyai mozgalom célja – mint ismeretes – az, hogy a tanyai iskolák nincstelen, ruhátlan növendékei rendszeres táplálékhoz és meleg ruhához, cipőhöz jussanak" (március 5., vasárnap).

Tápéi színház. „A tápéi Magyar Hon Dalegylet műkedvelő ifjúsága bemutatta a község orvosának, dr. Boga Dezsőnek Hős Sárkány Dániel című 3 felvonásos parasztkomédiáját, amely kivételes sikert aratott" (március 14., kedd).

Cipőkiállítás. „A szegedi ipartestület cipő-, csizma- és papucsipari szakosztálya vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitja meg a nagyszabású cipőipari kiállítását az ipartestületben. (…) Elegáns, finom munkával vett részt a kiállításon Vukits Lajos Csongrádi sugárút 7. szám alatti mester. Sinóros Szabó József Apponyi utca 14. szám alatti mester remeke: „egy női cipő gyíkbőrimitációból, s egy egybeszabott oldalcúgos férficipő". A Zsulán Pál Kölcsey utca 4. szám alatti mester műhelyéből kikerült „minden darabon meglátszik, hogy nem raktárra, hanem megrendelésre készült, és a megrendelő speciális kívánsága nagyszerűen egyesül a művészileg fokozott egyéni ízléssel és egyéni stílussal" (április 2. vasárnap).

Paprikarémhírek. „A belügyminiszter úgy tudja, hogy Szegeden valósággal forradalmi a hangulat a paprikamonopólium terve miatt. A minisztériumba érkezett hírek szerint: 'a tüntetések egymást érik a városban és a tanyákon', a paprikatermelők és kikészítők szinte fenyegető magatartást tanúsítanak. (…) A főispán közölni fogja a belügyminiszterrel, hogy ezeknek a híreknek semmiféle alapjuk nincs (április 4., kedd).

Szegedi zárszámadás. A város 1932. évi „előírt bevétele 9,188.246 pengő volt", de ténylegesen ennél 1,068.054.61 pengővel kevesebb folyt be a kasszába. A tervezett kiadás a föltételezett bevétellel volt azonos, a valóságban azonban „294.697.12 pengővel több az előirányzottnál". „A város kinnlevősége, a 'cselekvő hátralék' az év végén 5,988.928.54 pengő volt. Tartozása, 'szenvedő hátraléka' pedig 5,642.149.83 pengő." A „tiszta vagyon 1932 végén 82,810.481.20 pengő", értékcsökkenés mutatkozik a kövezeteknél és a csatornáknál. A városi üzemek szinte mindegyike (így a zálogház, a gőzfürdő, a mezőgazdasági üzem, az autóbuszüzem, a kisvasút és a köztisztasági üzem) hasznot mutat ki (április 22., szombat).

Lakbérszabályzat. A közgyűlés megalkotta az új lakbérszabályzatot, amely szerint például „este tíz előtt kapupénzt követelni nem lehet. A bérbeadó köteles a lépcsőházat este 10 óra után is a saját költségén világítani a lakásukba igyekvők vagy a lakásból távozók számára". A felmondási idő „ipari vagy kereskedelmi célra bérelt éves bérletnél fél év, ha a bér évi 700 pengőt meghaladja… Lakás éves bérleténél féléves a felmondás, ha a lakbér 120 P-nél több, negyedév, ha 120 P vagy annál kevesebb" (május 7., vasárnap).

Holland újságírók a trianoni „határfolyónál". A Szegedre érkezett hollandiai újságírók szombaton két autóbusszal Alsótanyára kirándultak „Nyáry György kereskedelmi iskolai főigazgató és a szegedi újságírók kalauzolásával". A kisvasúttal a kis-sori állomásra mentek, onnan tanyai kocsikkal a trianoni határig. „A trianoni térképről megállapították, hogy itt Magyarország és Jugoszlávia között – természetes határ van. A határ egy hajózható folyó… Ezzel szemben a valóságban meggyőződtek arról, hogy a térképen feltüntetett hajózható folyónak nyoma sincs, a trianoni határon mindössze egy harminc centiméter széles árok szalad végig, amely a hajdani szeged-szabadkai út csapadékvizét fogta fel. (…) Sehogy sem akarták megérteni, hogy az a keskeny dűlőút, amely a trianoni határt jelzi, elválasztja egymástól az összetartozó magyar területeket, azokat a területeket, amelyeknek nagy részén kettős-birtokos magyarok élnek" (május 14., vasárnap).

Ötödik ipari vásár. „Szombat délben nyílik meg az ötödik szegedi ipari vásár." Ebből az alkalomból tanyakongresszust, délvidéki kongresszust szerveznek, és az alföldi orvosok összejövetelét is megtartják (május 27., szombat).

Posta Gyálán. „Gyálarét, amely nemrég alakult községgé, és amely eddig a postahálózatba bekapcsolva nem volt, postaügynökség felállításával postát kap." A község ennek terheit magára vállalta (június 7., szerda).

Nem lesz közkút Szegeden. „A Szegeden megforduló kirándulók tömege, különösen a filléres vonatok közönsége sokszor panaszkodott már amiatt, hogy Szeged belvárosában nincs kút, s így ha megszomjazik valaki, csak vendéglőben vagy kávéházban juthat ivóvízhez. Nyáry György kereskedelmi iskolai főigazgató, az idegenforgalmi hivatal vezetője a panaszok alapján beadványt intézett a polgármesterhez, és kérte, hogy  két, az egészségügyi követelményeknek megfelelő közkutat állítson fel a város. Az egyiket a Széchenyi téren, a másikat a Templom téren." Mindez 120 pengőbe kerülne, s a tanács elé is került, ám „a polgármester kijelentette, hogy nem járul hozzá a kutak felállításához, mert azok falusias jelleget adnának a város legszebb két terének" (június 7., szerda).

Feloszlott az egyetemépítési bizottság.  „Hóman Bálint kultuszminisztertől feltűnően rövid leiratot kapott pénteken a polgármester." Indoklás nélkül közli: „az egyetemi építési bizottságot, amely annakidején az egyetemi építkezéseket irányította, és a különböző versenytárgyalásokra benyújtott vállalkozói ajánlatokat bírálta el, feloszlatja". A polgármester elismeri: „a váratlan feloszlatás teljes joggal elkedvetleníthet minden szegedit, mert esetleg azt is kiolvashatja belőle, hogy a kultuszminiszter erre a mostani szomorú nincstelenségre kíván berendezkedni, és nem is gondol arra, hogy megfordulhat az idő, hogy lehetőség nyílhat még az építkezések folytatására." Az állam tartozik Szegednek a szemészeti klinika, az elmeklinika, a bonctani intézet, az elméleti orvostani intézet felhúzásával. Ez – a polgármester számítása szerint – másfél millió pengő értékű építkezés. Szeged a megajánlott hozzájárulásból 250 ezer pengővel tartozik (június 24., szombat).

Lövészsiker. „Most tartották meg Baján a városközi lövészversenyeket, amelyeken nyolc csapat indult. Első lett a szegedi postások csapata 1240 egységgel, második Baja 1230 egységgel". A szegediek közül „egyéni versenyben Kiss Jenő 258 egységgel negyedik, Kulcsár László ötödik lett" (július 5., szerda).

Ingatlanforgalom. Július 21-től 29-ig 13 ingatlan cserélt gazdát. Például „György és neje eladták Török József és nejének Makkosháza dűlőbeli 175 négyszögöles szántójukat 400 pengőért. A Szegedi Bank eladja a Magyar Általános Takarékpénztárnak a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti, 390 négyszögöles telkű házingatlant 700 pengőért" (július 30., vasárnap).

Távúszás. „Kiss András makói ácsmester, aki nemrégiben Makótól Szegedig úszott a Maroson, illetve a Tiszán, most Nagylaktól, a trianoni határtól úszik le Szegedig. A több mint 60 kilométeres táv leúszását vasárnap hajtja végre (augusztus 12., szombat).

Gyermekölés. „Balla Erzsébet 25 éves cselédlány Varga Ferenc csongrádi kertésznél szolgált. Amíg a kertész felesége a városban élt, addig a kertész hevesen udvarolgatott a cselédlánynak, akivel később barátságot kötött." Ám kiköltözött a kertészetbe az asszony is. Kiderült: a cseléd áldott állapotba került, de születése után a csecsemőt megölték. „Balla Erzsébetet gyermekölés bűntettével, Varga Ferencet szándékos emberölésre való felbujtással, feleségét pedig szándékos emberölés bűntettével" vádolta meg a bíróság. A cseléd 10 hónapi börtönt, Varga 2,5 évnyi fegyházat, felesége 2 esztendei fegyházbüntetést kapott (szeptember 20., szerda).

Elárverezték a Kasst. „A Kass Szálloda és Kávéház összeomlása az egész országban nagy megdöbbenését keltett." A budapesti szállodások és vendéglősök ipartestületi ülésén Németh Aladár elmondta: ifj. Kass János összesen kb. 350 ezer pengős tartozása miatt árverezték el a szállót, holott normális hitelviszonyok között e helyzetből kibontakozás lett volna lehetséges (szeptember 20., szerda).

Buszpremier. „A MAVART első gyorsbusza kedd délelőtt érkezett Budapestről Szegedre. A 24 személyes, szürke Mercedes kocsi reggel 6 óra 30 perckor indult el Budapestről, az Oktogon térről, és háromnegyed tizenegykor megérkezett a szegedi Tisza Szálló elé. Első útja alkalmával mindössze egy percet késett a gyorsautóbusz, a menetidő  4 óra 16 perc volt", de e távon csak két utas vette igénybe (október 11., szerda).

Szoboráthelyezések. A népjóléti ügyosztály városszépítészeti tervei között szerepel, hogy „a kertészetben beosztandó ínségmunkásokkal még az idén" rendezzék a Széchenyi téri parkrészt, hogy „ott néhai Klebelsberg Kunó szoborajándékait: a két Tisza-szobrot felállítsák". Ez 20 ezer pengőbe kerülne. Ugyanakkor eldöntik: Újszegedre helyezik át  Ligeti Miklósnak a 26 éve felállított Erzsébet-szobrát a Stefánia sétányról. Fölmerült a Gizella tér rendezésével kapcsolatosan, hogy onnan az 1849-es szőregi csata emlékére állított  Szabadság-szobrot tegyék át a Főfasor bejáratához. E két akció 2 ezer pengőbe kerülne (október 21., szombat).

Újszegedre helyezik át  Ligeti Miklósnak a 26 éve felállított Erzsébet-szobrát a Stefánia sétányról
Újszegedre helyezik át Ligeti Miklósnak a 26 éve felállított Erzsébet-szobrát a Stefánia sétányról

Hiteles naplopó. „Kistelek község elöljárósága a következő, nem mindennapi községi bizonyítványt állította ki a minap hivatalos ügyben egy rovott múltú egyénről: Alulírott községi elöljáróság ezennel igazolja, hogy N… I… 35 éves naplopó, és magát lopásból tartja el" (november 3., péntek).

Szellemi munkanélküliek.  Pályázni lehetett a szellemi szükségmunkára: „657 kérvény érkezett be a népjóléti ügyosztályhoz". De ennyi személy foglalkoztatására nincs pénz, csak a mintegy ötven családfenntartóéra, illetve havi váltásban még száz munkahelyet tud biztosítani, havi 30 pengő fizetséggel. „A múlt évben 450 szellemi munkanélküli jelentkezett szükségmunkára", 250-et 6 hónapon át foglalkoztattak (november 10., péntek).

Osztrák nyaralók. „A Zentraleuropaischer Pressedienst hosszabb idő óta levelez a város hatóságával osztrák állampolgárok szegei nyaraltatása ügyében." A helyi idegenforgalmi szakemberek szerint háromszáz (közte 70-75 tanyai) szállást tudnának biztosítani. Ezt akkor fogadják el az osztrákok, ha a város szabadjegyet biztosít számukra a kezelésében lévő közlekedési eszközökre (december 2., szombat).

Piroska polgármesternél. „Tíz évvel a halálos karácsonyéjszaka után, tíz évvel a halálos bál után" Csongrádról hoz riportot Vér György. Találkozik az egyhangúlag megválasztott új polgármesterrel, Piroska Jánossal, aki maga se tudja, hogyan került a bombaperbe, de kijelenti: „horogkeresztes mozgalom nincs Csongrádon" (december 24., vasárnap).

Olvasóink írták

  • 2. maci52 2008. december 17. 13:39
    „Meddig él még Szeged ebből a sztoriból?Nem hiszem hogy külföldön is minden nap emlékeznek állandóan egy bizonyos személyre.Életükben elismerték őket,anyagilag stb.miért nem hagyjuk békében nyugodni őket? Van nekünk elég bajunk a jelennel,azt sem tudjuk megoldani.”
  • 1. legal 2008. november 30. 09:16
    „"....de az élet rejtélye kiszaladt a tudós kutatók ujjai között. Nem lehet megállapítani, hogy hol kezdődik és hol végződik az élet, nem lehet megtalálni azt a pontot, amelyen innen az élet van, és amelyen túl már nincs élet..."

    Tapasztalt, mozgásban és változásban megnyilvánuló fizikai létezésünk önmagában az élő organizmus. Hogy emberi porhüvelyünk szervezete hol és hogyan része fogantatással és a végén temetéssel ebben a rendszerben ez egy csodálatos véletlen. E szakasz tapasztalt tudatos megélése a csoda. Tudósaink nagy része egy-egy részlet megismerésére koncentrál, s egyre hátrébb szorul az átlátó szemlélet. Tisztelet a tudósnak, s mindazoknak, akik a megismerés útján járnak. Sajnálat azoknak, akik azt tartják, hogy valamennyi tudásunk és ismeretünk e létezésről immár végleges, a lexikonokból és egyetemi tankönyvekből kiolvasható.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ovisok a jégen

Szeged - „Én egy lovat, én meg egy szárnyas lovat szeretnék" – sorolta az ötesztendős… Tovább olvasom