Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Szerzési vágyban a jampecek is

Szeged - Ötvenhat hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat.

Szeged életéből – az e címmel jelentkező összeállítások persze szűrt információkat tálalnak, ám fel-felvillan a valódi élet egy-egy képkockája is. Például arról, hogy vásárlási láz, szerzési vágy terjed az országban – a gyarapodás és bizakodás jeleként.

„Szocialista kereskedelmünk a dolgozók jobb ellátásáért" – kezdődik az augusztus 4-i riport. „A Lenin-utcai 144-es számú Csemegebolt bő árukészlettel várja naponta a vásárlókat. 4-500 kilogramm húsáru, 150-200 kilogramm tejtermék, túró, sajt, vaj, 800-1000 kilogramm gyümölcs-, zöldségféle fogy el naponta. Igen látogatott az üzlet cukorka és cukrászsüteményt árusító részlege is. Az üzletbe naponta 6-8 ezer, szombaton 12 ezer ember vásárol. (...) A kiszolgálás gyorsabbá tétele érdekében csúcsforgalom idején az utcán is folyik az árusítás a Lenin-utcai Népbolt áruda előtt."

„Ajándékozz!" „Hirdeti a szép, díszes, nagykeretes dekoráció a Napsugár Áruház előtt a Lenin utcában" – december 14-én.

Ködmön a piacon

„Szeged híres város, nemcsak paprikájáról, papucsáról, meg a halpaprikásáról, hanem piacáról is" – írja a december 16-án címlapra tett, „Mi újság a szegedi piacokon?" című összeállítás egyik szerzője. Például a Körúton ócskapiac, de a Marx téren, a Párizsi körúton és a Szent István téren is virágzik a piac. Kínálnak takarmányt, papucsot, ott vannak a tápai gyékényesek és szatyrosok, de forgalmas a disznópiac is.

„A gazdák először nagyon rátartják. 24-25, sőt volt, aki még 26 forintot is elkért a hízott sertés kilójáért. De azok a vevők, akik nem kapkodták el a vásárt, 23.50-ért, sőt 23 forintért is jó hízót vásárolhattak."

„Hónapok, talán évek teltek el, de ködmön mégsem volt a szegedi piacokon – emlékszik a másik tudósító. – Most már van. Igaz, hogy kevés, mindössze kettő. De az se nagyon kelendő. Három szűcs árul hétről-hétre a Marx téren, bundasapkát és közöttük egy ködmönt is."

„Annyi most is a kötél, kötőfék, lószerszám, hogy negyede sem kel el belőle. Így vagyunk a kosarakkal is. (...) Rózsával díszített szegedi hírességek a garabolyok. Zsibong a piac, folyik az alku. (...) Színes egy szegedi hetipiac. Nem hiányzik a vidámság, a jókedv és ez a legfőbb, mert ez a bizakodást jelzi."

Feketebárányok

Baj forrása a túlzó mennyiség: például ha valaki fölönt a garatra. Élettel telik meg az újságoldal – véli az olvasó –, mikor több év kihagyás után ismét helyet kap a verekedő részegekről, jampecekről szóló tudósítás – például december 13-án. Markovits Tibor Csendháborítók című írásából kiderül: „A Búza-vendéglőben és kinn az utcán, a Török-utcai vendéglő környékén, a Hungária és más szórakozóhelyek körül, bizony többször előfordultak utcai verekedések, botrányok. Ezeket részeg, magukról megfeledkezett emberek okozták." „Az elmúlt másfél hónapban jelentős változás történt. A rendőrség a Néphadsereg tagjaival együtt ellenőrzi azokat a helyeket, ahol ilyen botrányos verekedések szoktak történni. Már őrizetbe is vették és megbüntettek több notórius verekedőt, részegeskedőt. Kiss Lajos fuvarost, Fodor Dezső gyári munkást, Kántor József volt péksegédet."

Egy csepp lélegzet: korzózók a szegedi Kárász utcán - Fotók: Somogyi-Könyvtár helyismereti gyűjtemény
Egy csepp lélegzet: korzózók a szegedi Kárász utcán - Fotók: Somogyi-Könyvtár helyismereti gyűjtemény

A jampec – a feltűnően viselkedő és divatozó fiatal – a legújabb feketebárány. „Van Szegeden néhány fiatal suhanc és jampec, akiknek bizony sokszor nem ér a jó szó. Részegeskednek, kisebb lopásokat, betöréseket követnek el. (...) A Szegedi Édesség Bolt kirakatának 'megdézsmálását', az újszegedi partfürdő kabinjainak fosztogatását fiatalkorúak követték el. Ezeket javító-nevelő intézetbe küldik, beszélnek szüleikkel, vagy megbüntetik őket. Mindez azonban még kevés. Ezeknek a fiataloknak a megváltoztatásában részt kell venni Szeged minden dolgozójának."

Karácsonyfa és narancs

„Húsz forint métere" a karácsonyfának. „Az elmúlt években bizony elég nehezen lehetett hozzájutni a karácsonyfához, de hát most már a lehetőség szerint elegendő" – állítjuk december 19-i címlapos összeállításunkban. „A MEZŐKER vezetője, Kádár Sándor elvtárs" elmondja: „Rövidesen megérkezik 6 ezer darab műkarácsonyfa Gyöngyösről." „De van rendes lucfenyő is." „A citrom már megérkezett. A Városi Tanács javaslatára a citrom jórészét a terhes és a szoptatós anyáknak és az egy éven aluli gyermekek részére juttatjuk, úgy hogy már hétfőn, amikor tejért mennek a családok, kapnak az üzletekben 2-2 citromot. Természetesen a citrom mennyiség egy bizonyos részét szabadon is árusítjuk. Minden bizonnyal örülni fognak a szegedi dolgozók annak a 30 mázsa narancsnak is, amely a jövő héten érkezik városunkba. Lehet majd narancs a karácsonyfák alatt, hisz egy tételben ilyen mennyiséget régen kapott Szeged."

„– Nézd ródli! Honnan hozták bácsi? – A Finommechanikából – hangzik a válasz és a tricikliről a Lenin utcai játékbolt raktárába kerülnek az egyszemélyes, pirosra festett vasródlik" – kezdődik a Gyermekörömről szóló miniriport. – „El is kel mindjárt kettő – a 80 forintos szánkóból – habár még nem esik a hó, de karácsonyi ajándéknak kedves dolog."

Kronológia

Január 12.: John Foster Dulles amerikai külügyminiszter bejelenti a tömeges megtorlás doktrínáját, azaz bármely szovjet agresszióra atomcsapás a válasz.

Január 30.: Magyar-jugoszláv megállapodás Szabadkán a határjelek helyreállításáról.

Február 28.: Rendelet a magánerős lakóházépítés, bővítés és helyreállítás előmozdításáról.

Március 10.: Kormányhatározat a rögtönbíráskodás megszüntetéséről.

Május 7.:
Az észak-vietnami Dien Bien Phu kapitulációjával véget ért Indokínában a franciák gyarmati uralma. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok visszautasítja a Szovjetunió belépési ajánlatát az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.

Július 4.: Az V. labdarugó-világbajnokság genfi döntőjében 3:2-re kikap a magyar csapat a Német Szövetségi Köztársaságtól – nyílt utcai tüntetés Budapesten.

Július 13–30.: Árvízveszély a Duna egész hazai szakaszán. Szeptember 1.: Hadrendbe állították az első amerikai atom-tengeralattjárót, a Nautilust.

Arcél: Osváth Béla (1926–1965)

„Irodalomtörténész, dramaturg. Hódmezővásárhelyen született. A Református Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. 1946-ban a város engedélyt kapott állandó, önálló színház működtetésére, és még abban az évben színigazgatónak nevezték ki. Az úgynevezett Osváth-színház 1947-ig működött" – olvassuk a vásárhelyi Emlékpont honlapján. A Szegedi Tudományegyetem magyar–történelem szakos tanári diplomájával a Bethlenben tanító Osváth lapunkban több színházi kritikát is publikál. (Például 1954. június 3-án a Szegedi Nemzeti Színház Csiky Gergely: Mákvirágok című bemutatójáról egy kolumnán át értekezik. Mondandóját a darab szereplőiről készült 7 fotó „hitelesíti".) 1958-tól 1961-ig a Tornyai János Múzeum igazgatója, de irodalomszervezőként, kritikusként tagja a Tiszatáj szerkesztőbizottságának. 1961 és 1963 között a TIT Országos Irodalmi Választmányát vezeti, 1961-től az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa, a Kortárs kritikai rovatának a vezetője, valamint 1963-tól a Nemzeti Színház fődramaturgja. „Mély barátság fűzte Németh Lászlóhoz, aki őt az Égető Eszter című regényében Hantai néven emlegette."

Kodály Zoltán Szegeden

„Psalmus Hungaricus. Holnap mutatják be Szegeden Kodály világhírű művét" – adjuk hírül június 5-én.

Szeghy Endre azt is megírja: „Művésznek életében az elképzelt társadalmi igazságot és a reménytelennek látszó valóságot még aligha sikerült szembeállítania úgy, mint Kodálynak a Psalmus Hungaricusban." „A Pedagógia Főiskola Énekkara, Gyermekkara, a Szegedi Kodály-kórussal karöltve, s a Nemzeti Színház Filharmonikus Zenekarával összefogva harminc évi kényszerű várakozás és vágyakozás után június 6-án vasárnap a Főiskolai napon mutatja be a magyar géniusz e hatalmas alkotását (...) A nagy mű – Kodály kívánságára – Ferencsik János Kossuth-díjas, kiváló művészünk (...) tolmácsolásában csendül majd fel városunkban."


A bemutatóról június 8-án azt írja Szatmári Géza: a Nemzeti Színházban „a lenyűgöző hatású előadás után hosszú percekig ünnepelték Kodály Zoltánt, a vezénylő karmestert és a kitűnő előadó-együttest."

Szegedi Szép Szó és Tanács Híradó

Példamutató tanácstagok – e címmel indult útjára a Délmagyarország új melléklete, a Tanács Híradó. Célját úgy fogalmazta meg a nevét titkoló szerkesztő, hogy „most a nagy évforduló, Szeged 10 éves felszabadulása alkalmával bemutassuk fejlődésünket számokban, tettekben". Néhány cím és téma: „Szívekből épült ház – A gyálaiak építették az üzemek segítségével", „Az akta sorsa", „Javítják az utakat Szegeden, Szóvá kell tenni..."

Szegedi Szép Szó címmel október 10-én megjelenik a Délmagyarország irodalmi melléklete. A két kolumnás, egyedi tördelésű összeállításban közöljük – többek között Dér Endre aláírással az Írószövetség szegedi közgyűlésén elhangzott beszámoló részletet. Öreg Szögi fölszabadul címmel Szabolcsi Gábor írását. Péter László arról ír, hogy „Új Móra-relikviákkal gazdagodott az Egyetemi Könyvtár kézirattára". De itt olvashatjuk Lődi Ferenc: Hazám – József Attila emlékére című költeményét.

Szovjet hősök vásárhelyi emlékműve

„Hódmezővásárhelyen vasárnap délelőtt a város felszabadulása 10. évfordulójának ünnepén avatták fel a szovjet hősök gyönyörű emlékművét. Képünkön: a szobor" – mutatjuk és írjuk a megyeszékhelyről október 13-án. „Kamotsay István vásárhelyi származású Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása."


Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1954-ből.

Vándordiák
„A Vándordiák című operettet nagy sikerrel játsszák a Szegedi Nemzeti Színház művészei Csongrád megye községeiben, minden alkalommal zsúfolt házak előtt. A tájelőadások sikere és a szegedi közönség érdeklődésére való tekintettel előadássorozatban Szegeden is bemutatják" ezt a Lehár operettet (január 5., kedd).

Hangszergyár
 A szegedi „Hétvezér utcában már egy éves országunk első hangszerkészítő vállalata. (...) Az üzemben egyelőre két hangszerkészítő mester dolgozik. A munkások nagy része ezelőtt műbútorasztalos volt, vagy faszobrász, mint Kovács István, akinek a munkaasztala felett ott pirosodik az üzem legjobb dolgozóját illető versenyzászló" (január 13., szerda).

Árdrágítók
„Az utóbbi időben a lakosság körében panasz merült fel, hogy egyes állami és szövetkezeti kereskedelmi boltok, illetőleg magánkereskedők különböző árukat a jóváhagyott állami áraknál drágábban hoznak forgalomba. Az illetékes szervek a panaszokat kivizsgálták és a bűnösöket bíróság elé állították" (február 5., péntek).

Marx téri lakóház
„Három utcát övez körül a Marx téri új lakóház. Az Attila utcát hatalmas boltíves kapu öleli majd át. (...) Az óriás daru, mint egy hatalmas kar nyúlik előre: látszatra minden csendes, de az építőmunkások nem ülnek tétlenül. A Dabis női- és a Borbola férfi-brigád födémelemeket gyárt a tetőrészhez (...) Sok munkáscsalád várja, hogy beköltözhessen az új, szép lakásba" (február 13., szombat).

Az „illetékes"
 „Válaszolnak az illetékesek" – „A Délmagyarország január 22-i számában 'Elmaradt jutalom' címmel bíráló levelet közölt. A cikkre a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium I. vasúti Főosztálya válaszolt, többi között az alábbiakban: A mérési metodikának 1953. év folyamán fennálló tisztázatlansága lehetetlenné tette azt, hogy a forgóeszköz csökkentés eredményeit konkrét módon lemérhessük..." (március 4., csütörtök).

Haltemető
„A szegedi és Szeged környéki holt-Tisza ágakban, amint a vízről eltűnt a jégpáncél, itt is, ott is elpusztult halak bukkantak fel. Az arra járók nem kis megrökönyödéssel nézték a 'haltemetőt'. (...) A vizek gondozása a szegedi Kossuth halászati Szövetkezeté. Károsodtak a halászszövetkezet tagjai is, mert a holtágakból jórészt kiveszett a hal. (...) A halászat nem könnyű mesterség. (...) Két mázsa halat fogott kilenc ember három nap kemény munkája nyomán" (március 17., szerda).

Levél Vietnamból
„Kövesdi Pál, a Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének vezető tanára nemrég levelet írt Ta Quang Buu vietnami harcoshoz." A válasz: „... Mindannyiunkat meghatott a messziről jött békeüzenet, amelynek a melegségét csak fokozta a hosszú út..." (április 15., csütörtök).

Harmadik emelet
„Egy hete leng már a zászló a Gutenberg-utcai lakásépítkezés harmadik emeletén: hirdeti, hogy ott a falazás befejeződött. Az egész épület falazási munkáinál a Terhes-kőművesbrigád dolgozott – a szovjet Makszimenko falazási módszert alkalmazva, kéthetes előnyt szereztek az ütemterv szerinti idővel szemben. Előirányzatukat átlagosan most is 133 százalékra teljesítik. Ahol a kőműves brigád már befejezte a munkáját az épületen, ott megjelenik a makra-segédmunkásbrigád, hogy a gerendázatot, a födémlemezeket elhelyezze. Ez a brigád 200 százalékos teljesítménnyel dolgozik az utóbbi hetekben" (április 20., kedd).

Szerkesztőbizottság
A korábbi lapszámok impresszumában az olvasható: „Délmagyarország politikai napilap. Felelős szerkesztő és kiadó: Zombori János. Szerkeszti a szerkesztőbizottság." Mától: „Délmagyarország a Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei napilapja. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MDP Csongrád Megyei Bizottsága..." (április 21., szerda).

Kapálás
„Eső után a kapákon a sor! A szegedi Táncsics tsz-ben minden erőt a növényápolás időbeni elvégzésére összpontosítanak. (...) A munkában a férfiakkal egy sorban ott lesznek az asszonyok, a családtagok is. Mintegy negyven asszony dolgozik majd a földeken, köztük Erdei Mátyásné és Papp Sándorné is. (...)A növényápolással, kapálással porhanyóssá és gyommentessé" teszik a földet" (május 11., kedd).

Skupa-bábkabaré
„A hazánkban tartózkodó csehszlovák bábművészek forrósikerű budapesti szereplésük után" szombaton Szegeden, a Szabadság Filmszínházban vendégszerepelnek. „A világhírű Csehszlovák Állami Bábegyüttes, Speibl és Hurvinek színházának bemutatkozó előadását" úgy válogatta össze, hogy „nyelvismeret nélkül is megértsék a magyar nézők" (május 14., péntek).

Nagy napok után
„Nincs drága hazánkban olyan munkaterület, amelynek eddigi tevékenységét, elkövetkezendő feladatait ne tárgyalták volna meg pártunk nagy tanácskozásán. Egy hétig az ország szeme, figyelme, érdeklődése pártunk III. kongresszusa felé fordult..." „A kongresszus határozatainak megvalósításáért tovább csökkentjük az önköltséget. Fokozzuk jó eredményeinek. Az első félévi terv határidőre történő teljesítéséért folytatjuk a harcot..." (június 2., szerda).

Rizstermelő Dózsa
„Szegeden először a Dózsa tsz tagjai termesztenek rizst. (...) Víz alatt áll már a rizs és szépen fejlődik" (június 5., szombat).

Elfekvő készletek
„Az elfekvő készletek kiállítását ezen a héten nyitották meg. (...) Háromezer különböző nyersanyag mintája volt látható, de ezenkívül számos szerszám és nyersanyag műszaki leírását is megtekinthettük. Rövid egy hét alatt többszázan látogatták meg a kiállítást és sok értékes anyag cserélt gazdát" (július 3., szombat).

Úttörőtáborban
„Az újjávarázsolt újszegedi úttörőtáborban vidám életet él reggeltől estig háromszáz gyerek. A táborvezető, Borsos László – Szécsi József és Páger Lajos pedagógus elvtársak irányítják gondoskodó szeretettel. Rajtuk kívül még minden raj élén külön egy-egy rajvezető egyetemi hallgató vigyáz a pajtásokra és törődik azzal, hogy örömteli legyen számukra a nyár" (július 24., szombat).

Koppantó
„Miért nincs szemétgyűjtő kosár a Széchenyi téren?" Holott „naponta többezer ember megfordul, s jónéhányan vannak, akik cukrot szopogatnak, kukoricát, gyümölcsöt eszegetnek, sőt uzsonnáznak is, felvágottat zöld paprikával. Mit csinálnak ezek az üres papírzacskóval, a paprikacsutkával, vagy az éppen kiürült cigarettás-dobozzal? A jóízlésű és türelmes ember (...) röpke félórás nyomozás után a villamosmegállónál felfedez egy hulladékgyűjtő ládát" (augusztus 7., szombat).

Kezdődik a tanév a Radnótiban
„A szegedi Radnóti gimnáziumban (...) az állami költségvetésből 35.000 forint állt„ rendelkezésre a tatarozásra. „Az iskola igazgatója, Gallé László elkészítette munkatervét." „Babiczky Ede és Tihanyi Nándor tanár elvtársak a nyár folyamán mintaszerűen átrendezték a fizika szertárt." „Az új iskolai tanévben a Radnóti gimnázium fejlődése új szakaszához is elérkezett: az iskola tanári karának létszáma 39-re emelkedett, a tanulók száma pedig az idén – a tavalyi 440 helyett – elérte az ötszázat, ami által öt új első osztály nyitása vált lehetővé" (augusztus 28., szombat).

Új rektor „A minisztertanács dr. Fodor Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát a rektori megbízatás alól 1954. augusztus hó 15-i hatállyal felmentette és egyidejűleg dr. Kiss Árpádot, a Szegedi Tudományegyetem általános fizikai kémiai tanszékvezető egyetemi tanárát, a természettudományi kar dékánját a Szegedi Tudományegyetem rektorává 1954. augusztus 15-i hatállyal kinevezte" (szeptember 1., szerda).

Elkészült a víztorony
„Még néhány nap és üzembe helyezik ötéves tervünk Szeged viszonylatában igen jelentős alkotását, az újszegedi víztornyot. A víztorony megjavítja Újszeged vízellátását. Újszegednek eddig csak alacsonynyomású vize volt. (...) A víztornyot eredetileg 25 méter magasra tervezték, majd később, a megnövekedett igényekkel számolva 36 méterre emelték" (szeptember 8., szerda).

Népi dráma „Kiskundorozsma pedagógusai a nyári szünet alatt több mint negyven régi népdalt, számos, lassan már feledésbe merülő táncot és népmesét gyűjtöttek. Késő Vince – aki nemcsak a község kicsinyeit oktatja, hanem mint a kultúrotthon igazgatója, a kulturális élet tevékeny irányítója is – 'A rabasszony, meg a fia" című mese témájára a környék jellegzetes nyelvén háromfelvonásos népi drámát írt" (október 3., vasárnap).

Kisiparosok
„Ötszázegy iparosengedélyt adtak ki magánkisiparosoknak a kormányprogram óta a szegedi járásban. Az iparengedély kiadása előtt csak 269 kisiparos volt a járás területén és most pedig 770. (...) Nemrégen például 14 hentesipart és 6 szikvízipart váltottak ki" (október 6., szerda).

Háromnapos ünnep
„Ma megkezdődnek szerte a városban azok az ünnepségek, melyeken Szeged dolgozói egy évtized munkássságáról emlékeznek. Hálatelt szívvel gondolnak azokra a hős szovjet katonákra, akik felszabadították városunkat, a baráti segítséget adtak új életünk megteremtéséhez." Szeged fejlődését tükrözi „a Felszabadulási kiállítás, melyet ma délután nyitnak meg a Móra Ferenc Múzeumban" (október 9., szombat).

Női sakk
„Szeged város női sakkbajnokságáért 15 női versenyző küzd. Először fordult elő, hogy ilyen nagyszámú résztvevő indult a városbajnokságban. A versenyben a hetedik forduló után Kovács Emília vezet veretlenül. Utána következnek: Gyöngyösiné, Schmidtné, Dusnokiné és Nemessányiné. A versenyt a Haladás klubhelyiségében rendezi kedden és pénteken 6 órától" (október 31., vasárnap).

Radnóti emlékünnepség
„Szeged népe vasárnap kegyeletes ünnepségekkel emlékezik meg Radnóti Miklós halálának tizedik évfordulójáról. Radnóti Miklós Szegeden járt iskolába, a szegedi egyetemen szerzett tanári oklevelet, egyik vezető tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának a két világháború közötti egyik igen jelentős haladó, baloldali, németellenes csoportnak. Radnótit az újabb dokumentumok szerint 1944. november 10-én végezték ki a fasiszták" (november 13., szombat).

Választások
„Választott a magyar nép. Szeged és a szegedi járás tömör sorokban sorakozott fel a Hazafia Népfront jelöltjei mellett. A november 28-i vasárnapi helyi tanácsok„ választásán Csongrád megyében" 54.249 szavazásra jogosult közül 53.088 voksolt, így megválasztott összesen 1.025 tanácstagot, 7 személy viszont „nincs megválasztva" (november 30., kedd).

Szegedi papucs
„Gyönyörű még látni is, milyen remekműveket készítenek a szegedi Papucsos KSZ tagjai. Az exportrészleg a Széchenyi téren lelhető meg. Négy jókedélyű mester: Nagy Ferenc, Boksán János, Gubina József és Miklós József keze alól lágy és csillogó fényű, fekete és piros selyem borítású papucsok is kikerülnek" (december 12., vasárnap).

Kié a nagybőgő?
„December 8-án az orvostudományi Egyetem kibérelte a Fáklya filmszínházat. A kitűnően sikerült hangverseny után, legnagyobb meglepetésre egy nagybőgőt találtunk a moziban, vonóval együtt. Azóta már jó pár nap telt el, de úgy látszik, a nagybőgő nem hiányzott senkinek. Azóta is keresi a gazdáját" (december 23., csütörtök).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bombariadó miatt késnek a Nyugatiból induló vonatok

Nem sokkal este fél hét előtt megnyitották a forgalom előtt a Nyugati pályaudvart, amelyet… Tovább olvasom