Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Időutazás a Délmagyarral: Sztahanovisták, az új hírességek

Szeged - Hatvan hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenegyedik állomása: 1950.

„A sztahanovista munkásoknak és élmunkásoknak, az üzemek, a város, a falvak és tanyaközpontok minden dolgozójának", s persze párttagjainak kíván a Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Pártbizottsága „az ötéves terv első évében boldog újévet" – adja meg a „merre van előre?" ki nem mondott kérdésre a választ lapunk január 1-jei címlapján elhelyezett „hirdetés".

Dicsőségtabló

„Akikre büszkék vagyunk..." címmel január 11-én indított új rovatunkban rajzos portrékkal együtt mutatjuk be a kor „celebjeit", vagyis hírességeit: a sztahanovistákat. „Horváth Ede a Győri Vagongyár országos hírű sztahanovistája. Teljesítménye 4122 százalék. (…) Ezek között a becsületes és öntudatos dolgozók között van Faragó Sz. Mihályné elvtársnő, a DÉMA cipőgyár talpcsiszolója. A felszabadulás óta különösen jól végzi munkáját. A sztálini műszakban 353 százalékot ért el. (…) De nemcsak a termelésben, hanem a pártmunkában is kommunistához illően kiveszi részét. Tizesbizalmi és népnevelő, szabadidejében ideológiailag neveli társát..."

Tablóra kerül másnap „Németh Istvánné elvtársnő, a Dohánygyár munkásnője", aki 28 éve dolgozik ott, illetve „Király József elvtárs, a Szegedi Kender gerebenezője", január 13-án „Orosz Teréz, a Gyufagyár ifjúmunkása" portréja, de 18-án „László Pál elvtárs, a szegedi Gázgyár dolgozója" is, aki „magas kora dacára" sem marad el a többi, fiatalabb lakatostól. A korabeli „celebek" népszerűsítésével teli a lap január 20., a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) a munkaverseny bevezetéséről szóló határozata után.

Szovjet dolgozók

A példaképállítás új módszereként lapunkban megjelenik a fotó, de csakis a Szovjetunió életének idealizált pillanatfölvételeit közöljük – január 18-tól. Így például „Szórakoznak, sportolnak, művelődnek – A szovjet dolgozók" című „képriport" propagandaszövegei: „Krasznodár vidéken az Uszt-Labinszkaja telepen a kolhoz olvasóterme", „Az Orehohó-Zujevi gyapotszövő kombinát kultúrpalotájának olvasóterme", „A moszkvai 'Szovjetek szárnya' munkásklubban tornagyakorlaton vesznek részt a dolgozók".

Rámosolyog olvasóinkra „A Martin-műhely hőse", „Sz. Kartarek, az egyik legkiválóbb olvasztó, az egyik sztálinszki kohó mellett".

Hasonlóképpen képekkel, pontosabban rajzokkal gazdagon illusztrált összeállítást kapnak a Délmagyarország olvasóink Leninről. „Lenin él" címmel Pósa Péter ismeretterjesztője a január 21-i címlapra kerül. Az ötödik oldal egésze Leniné – öt rajz és öt szöveg: „Az Auróra sortüze – új történelmi korszak kezdete, A bolsevik sajtó, Lenin elvtárs tömegekbe vetett hite, Sztálin elvtárs Lenin elvtárs harcostársa és tanítványa, Jubimov: Lenin 'Az ifjúsági szövetségek feladatai' című beszédéről". De azt is közöljük: „A világ proletáriusának halhatatlan vezéréről", „Lenin elvtársról emlékeznek meg Szeged dolgozói a nemzeti színházban".
A személyesen meggyőzés eszközét választja a szegedi egyetemre látogató „Szapozskov elvtárs", akinek a klinikakertben tett sétájáról fotót is közlünk, s eláruljuk: „legszebb és legértékesebb ajándék, amelyet Szegedről magammal viszek – a dolgozók szeretete Sztálin elvtárs iránt". A sebészprofesszor öt napos látogatásról szóló február 5-i tudósítás szerint „a falu és város dolgozóinak boldogabb, egészségesebb életéről" szónokolt, magyarázta „a burzsoá tudomány" és a „szovjet tudomány" különbségét – szerinte ez utóbbinak „nem érdeke a valóság elpalástolása – de célja a valóság minél alaposabb föltárása…"

Példaképek

Rákosi Mátyás perének évfordulójára is emlékeztetünk január 21-én: „tíz év nehéz börtönélet után is hősies bátorsággal védet meg a Horthy-fasiszta bíróság előtt igazát, amely a világ minden dolgozójának igazát jelentette".

Sztahanovista szövőnő, „a Szovjetunió országos hírű" Dubjaga elvtársnője tart előadást Szegeden – adjuk hírül február 16-án. „A magyar Sztahanov-mozgalom – amely szocializmusunk építését jelentősen gyorsítja meg – néhány hónapja lendült fel a Szovjetunió segítségével". „Dubjaga elvtársnő a Szovjetunió országos hírű sztahanovistája, aki 16 jacquard-gépen dolgozik egyedül, kisegítő nélkül." A példaképül állított asszony „meglátogatja a szegedi textilkombinát dolgozóit és értékes szakmai előadást tart számukra".
„Rákosi elvtárs megvilágította az utat a Ruházati Nemzeti Vállalat ifjúmunkásainak is. Így válnak a termelés és tanulás igazi rohamcsapatává. (...) Megalakították az üzem első ifjúmunkásokból álló 200-as brigádját. Széll Ferenc, terhes Aranka és Szécsi Anna most elhatározták, hogy e hét végére napi teljesítményüket 300 százalékra emelik" – folytatódik a hurráoptimista tudósítás. „Balogh Jenő, az üzem másik kiváló sztahanovista ifjúmunkása már nemcsak állandósította a sztálini műszakban elért eredményét, hanem túl is haladta. A sztálini műszak óta átlagos teljesítménye mindig megközelítette a 250 százalékot, de voltak olyan munkások is, amikor még a 270-es is jóval túlhaladta". Legújabb újításától, a „gomblyukjegyző" készüléktől azt reméli, hogy „néhány hét múlva már 600 százalékot, de még ennél is többet akarok teljesíteni".

Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály
Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály

„Ki a sztahanovista?" Nem mindig egyértelmű. Ezért születik az MDP központi vezetőségi határozata, mely rögzíti: sztahanovista az, „aki a többi munkásokkal azonos munkafeltételek mellett normáját, vagy egyéni tervét nem csupán egy-egy alkalommal, hanem rendszeresen, vagy meghatározott időn át legalább 200 százalékban teljesíti, vagy aki bizonyos szakmákban, szakmánként megállapítható mértékben a normát rendszeresen túlteljesíti és a ki a termelés és a termelékenység fokozására ésszerűsítést, újítást valósít meg, aki anyag – szerszám – és energiafogyasztásnál jelentős megtakarítást ér el, aki a megengedettnél lényegesen kisebb selejttel, illetve selejtmentesen termel, aki kiváló minőségű munkát végez, aki magasabb termelékenységet biztosító munkamódszerét munkatársainak átadja." Azt is tudatjuk február 24-én, hogy „az arra érdemes dolgozókat ki kell tüntetni 'sztahanovista' megtisztelő elnevezéssel". A sztahanovisták körüli kavar csúcspontja február 25-26., amikor Budapesten megrendezik a sztahanovisták első országos találkozóját.

Ellenségük, a kulák

„A novo-jegorevszkájai gép- és traktorállomáson vizsgálják, javítják a kolhozparaszt nagy segítőtársait: a gépeket" – olvassuk február 2-án a „Készülnek a szovjet kolhozok a tavaszi munkára" című, forrás nélküli, de feltehetően központi propagandaanyaghoz csatolt kép alatt. Mert hogy a mezőgazdaság sem marad példakép nélkül.

„Várostanyán is letűnik a régi világ. A 'Vörös Csillag' termelőcsoport a Párt vezetésével visszaveri a kulákok támadásait" – hangsúlyozza „a jugoszláv határ közelében" folyó ideológiai harcról szóló riportjában Koloszár Béla, aki szerint a kulákok „a munka kerékkötői", ő „a szövetkezet ádáz ellensége", aki ráadásul „csalni sem szégyell".
Külpolitika is keveredik az új tanításba: „a gyilkos lengyelkápolnai kulákszervezet csütörtöki statáriális tárgyalásán" jegyzetelő tudósító február 4-én azt közli: „Mi, lengyelkápolnaiak a titóista gyilkos kulákszervezet cselekedetéből leszűrtük a tanulságot" – „Munkások, dolgozó parasztok, diákok fokozott éberséggel és jobb munkával harcolnak az osztályellenséggel". Ennek eredményességét hivatott szolgálni „a szegedi dolgozóknak" a Korzó Moziban kezdődő előadássorozat, melynek címe: „A Bolsevik Párt útja".

*

Kronológia

1950. január 1.: Budapesthez csatolnak számos környékbeli települést.

Január 2.: Megindul az első ötéves terv.

Április 4.: Nemzeti ünnep - az Elnöki Tanács (ET) törvényerejű rendelete miatt.

Április 24.: Szakasits Árpád, az ET elnöke „egészségi állapota miatt" lemond, valójában letartóztatják, majd életfogytiglani börtönre ítélik.

Május 7.: Minisztertanácsi rendelet az önálló termelőszövetkezetek alakításáról.

Május 8-12.: Az Országgyűlés ülésén Rónai Sándort választják az ET elnökének; törvény a helyi tanácsok szervezéséről.

Május: az MDP a nagyszegedi bizottság elnöke (1948-tól) ifj. Komócsin Mihály, júniustól (1954. április 20-ig) Zombori János titkár.

Június 1.: Először osztják ki a József Attila irodalmi díjakat.

Június 13.: A belügyminiszter Kádár János feloszlatja a szabadkőműves páholyokat.

Június 15.: Budapesten és 19 megyeszékhelyen megalakulnak a tanácsok – tanácsrendszer kialakítása, a megyerendszer módosítása. Szeged Rákosi ellenszenve miatt – itt volt a Csillag-börtönben – fejlődésében rendkívüli mértékben visszaszorított város, így Csongrád megye székhelye: Hódmezővásárhely. Szeged határában 9 önálló tanyaközséget szerveztek – az ottani lakosság számával csökkent Szeged népessége.

Június 16-18.: A Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ) alakuló kongresszusa.

Július 29.: Államosítják a közforgalmú gyógyszertárakat. Augusztus 20.: Az alkotmány és innentől a Népköztársaság ünnepe – mondja ki az ET január 25-i törvényerejű rendelete.

Augusztus 30.: A kormány és a katolikus püspöki kar megállapodása – 4 hittudományi főiskolát, 8 középiskolát tarthat fenn, 4 szerzetesrend kap működési jogot, a többit megszüntetik.

Szeptember 26.: A katolikus Papok Országos Békebizottságának felhívása – minden pap és hívő kötelessége a tanácsválasztás és a békéért folyó harc.

Október 3.: Mezőgazdasági kísérleti intézet alakítása Szegeden.

Október 22.: Tanácsválasztások. A szociáldemokrata Valentiny Ágostont, Szeged 1945 októbere és 1946 júniusa közötti polgármesterét koholt vádak alapján letartóztatják (1955-ben szabadul).

November 7.: Állami ünnep – az ET törvényerejű rendelete alapján.

*

Balogh István
Balogh István
Arcél: Balogh István (1894-1976)


Stájerlakon született 1894. március 30-án Balogh István, aki „Temesvárott teológiát végzett, majd 1918-ban pappá szentelték. A budapesti és a szegedi tudományegyetemen 1925–29-ben filozófiát hallgatott; káplán, majd Szeged-alsóközponti plébános volt" – olvassuk a Magyar Életrajzi Lexikonban. „A Szegedi Katolikus Tudósító (1927–35) alapító szerkesztője, a szegedi Tanyai Újság szerkesztője (1936–38)." „Az első zsidótörvény és a sajtórendészeti törvény alapján a zsidó származású Pásztor Józsefnek – a Délmagyarország Hírlap és Nyomdavállalat főrészvényesének – el kellett adnia a lapot. A vevő formailag Balogh János volt, de valójában bátyja, Balogh István kezébe került az újság. Balogh páter 1939. január 6-án rányomtatta a lap fejlécére – hasonlóan a korszak helyi jobboldali hírlapjához, a Szegedi Új Nemzedékhez –, hogy 'keresztény politikai napilap', de igyekezett megőrizni a Délmagyarország liberális és demokrata jellegét" – írja A páter és a hírlap című tanulmányában Miklós Péter. A történész úgy tudja, „Pásztor József följelentette a papot Glattferdernél, aki 'leparancsolta Balogh pátert a közélet színteréről', és fölszólította, hogy adja el a Délmagyarországot". Válaszlevelében Balogh páter azt írja: „Amikor 1938. év végén más érdekcsoportokkal szemben sikerült a Délmagyarországot megszerezni és azt az egyház és a katolikus magyarság szolgálatába állítani, azt hittem, helyes dolgot cselekszem. A papság egy része oda is állt a Délmagyarország mellé, a legintelligensebb katolikus rétegek pedig örömüknek adtak kifejezést, hogy végre van politikumtól nem befolyásolt s kizárólag katolikus közérdek szolgálatba álló lap is Szegeden." Berey Géza (felesége, Csányi Piroska családjának támogatásával) vette meg a Délmagyarországot, és 1940. június 12-től főszerkesztőként, felelős kiadóként, a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat ügyvezetőjeként jegyezte a lapot. Balogh 1944. március 22-én lemondott a részvénytársasági elnökségről és az igazgatói tagságról. Berey letartóztatása, a lap betiltása után, 1944 novemberétől azonban Balogh páter – Erdei Ferenccel és Révai Józseffel együtt – az első koalíciós demokratikus lap, a szegedi Délmagyarország társszerkesztője (1945 májusáig) lett. A szeged-alsóközponti plébánost mint a német megszállás után betiltott liberális-demokrata Délmagyarország kiadóját vonták be az újrainduló magyar politikai életbe. Ő szervezte meg az FKgP szegedi szervezetét, tagja lett a debreceni ideiglenes nemzetgyűlésnek, majd a miniszterelnökség államtitkáraként (1944. december 23-tól 1947. május 31-ig) tűnt föl. Sőt: mint bizottsági titkár ő adta elő a fegyverszünetet kérő Németországnak hadat üzenő javaslatot, s egyik aláírója volt a moszkvai fegyverszüneti szerződésnek. Balogh aktív politikai tevékenysége részeként gyakran jelentek meg cikkei, beszédei a Délmagyarországban, egészen 1945. április 8-ig, amikor neve kikerült a szerkesztőbizottság tagjainak névsorából. Ezt követően Balogh ellen is jelentek meg lejárató cikkek lapunkban – például 1945 októberében, amikor (augusztus 20-tól) a FKgP intéző bizottságának tagja. Lapunknak 1946. januárjában mint kisgazda vezető nyilatkozott. Pártjának 1947 februárjától főtitkára, de 1947. június 4-én kilépett. Megalakította az ellenzéki, polgári, liberális Független Magyar Demokrata Pártot, mellyel 1949 tavaszán csatlakozott a Függetlenségi Népfronthoz. Részt vett a papi békemozgalom megalakításában (1950). Visszatért az egyházi szolgálatba, az 1950-es években vidéki plébános, majd a budapesti belvárosi Szent Mihály-templom lelkészeként, címzetes apátjaként hunyt el 1976. július 20-án. Másik arcát Pelle János villantja fel 2006 márciusában megjelent cikkében, melyben állítja: „Balogh páter több volt egyszerű ügynöknél, Rákosi mellett asszisztált az ellenzéki pártokat felszámoló szalámi-politikához".

*

Népnevelők az 5 éves tervről

„Január elsejével indul az első 5 éves népgazdasági tervünk. A terv beindításával kapcsolatban komoly feladat hárul a pártszervezeteink népnevelőire, pártmunkásaira, de komoly feladat hárul a szakszervezeti bizalmikra is. Széleskörű agitációs felvilágosító munkával kell tudatosítani a 3 éves terv eddig elért eredményeit, hogy aztán az elért eredmények felhasználásával alá tudjuk támasztani agitációnkban az új 5 éves tervünk sikeres beindítását" – rögzíti a január 1-jei cikk. – „Mint ahogy Gerő elvtárs mondotta, az 5 éves terv folyamán iparosítjuk országunk iparban szegény vidékeit és iparosodó várossá fogjuk változtatni egész sor vidéki várost, köztük Szegedet is. (...) Mezőgazdaságunk elmaradottságának a felszámolását is célul tűzte ki az új 5 éves tervünk, (...) hogy a falu és város közti különbséget el tudjuk tüntetni. (...)" A lapunkban közölt fotón munka közben látható „népnevelőink egyéni agitációjukban foglalkozzanak a könyv terjesztésével..."

Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály
Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály

Külpolitikai karikatúra

Tömény politika türemkedik a lapokba. Az egyik külpolitikai slágertéma: a Szovjetunió dicsőítése, a másik: a szomszédos Jugoszlávia kigúnyolása.

Az ötvenes évek elejének újítása: a politikai karikatúra, de csakis a titoista Jugoszláviáról vagy az imperialistákról. „Az Export-Import Bank, amely az Egyesült Államok kormányának ügynöksége 1949 szeptemberében 20 millió dolláros hitelt nyújtott Titonak" – olvasható a február 24-i karikatúra fölött. „A jugoszláv kormány a kölcsön ellenében kötelezte magát, hogy az amerikaiaknak stratégiai nyersanyagokat szállít, a kölcsönt pedig stratégiai nyersanyagokat termelő bányák – mint például vörösréz, ólom, cink, stb. – kiaknázására fordítja, és emeli ezeknek a nyersanyagoknak az exportját. (...) A kölcsönök fejében az angol–amerikai imperialisták, akik különben az egész jugoszláv nemzetgazdaságot ellenőrzésük alatt tartják, megkaparintották Jugoszlávia természeti kincseit."



*

Sztálin-szobor

„Készül a Sztálin-szobor. Szeged dolgozói nagy lelkesedéssel járulnak hozzá az előállítás anyagi költségeihez" – írjuk június 16-án. „Április 4-én, a felszabadulás emlékünnepélye alkalmával már meg is történt a szobor alapkőletétele" a Tisza-parton. „Tápai János elvtárs, szobrászművész, az egykori vasmunkás elkészült a szobor agyagmodelljével, amely már várja az ércbeöntését.

Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály
Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály

A modell Picsuk és Taurit Sztálin-díjat nyert szoborműve után készült. (...) Nemsokára áll majd a Tisza-parton, hogy kifejezze Szeged dolgozóinak háláját és hűségét a nagy Sztálin iránt és hirdesse későbbi nemzedékeknek is, hogy kinek köszönhetik elsősorban gondtalan, biztos életüket ebben az országban." „Szeged dolgozói ma, pénteken avatják fel a tanítómestereink iránti hála kifejezéseképpen emelt Lenin-Sztálin-szobrot", mely a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteménye fotóján látható. „Az avatóünnepség délután 2 órakor kezdődik a szobornál a Sztálin-parkban" – írjuk december 29-én, pénteken. A budapesti szoborállítást megelőző szegedi ünnepségen, az ország első Lenin-Sztálin szobránál Révai József elvtárs, népművelési miniszter mond ünnepi" beszédet.

Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály
Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1950-ből.

Disznókopasztó
„Kertész János, a szegeid vágóhíd főgépésze újrendszerű sertéskopasztó teknőt készített. Az újítás alkalmazása lehetővé teszi, hogy a sertésekről teljesen sértetlen állapotban kerüljön le a bőr. Ez igen figyelemreméltó és jelentős megtakarítást jelent nemzetgazdaságunknak" (január 1., vasárnap).

Házasság
„Strack János elvtárs, az OTI ügyintézője és Góth Margit elvtársnő, az Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat dolgozója szombaton délben házasságot kötöttek" (január 15., vasárnap).

Új irodalom
 „356 pályamű – regény és három felvonásos színdarab érkezett a Szakszervezeti Tanács József Attila irodalmi pályázatára. A művek jelentős része az ipari munkásság harcait, a dolgozó parasztság felszabadulás utáni életét tükrözi. (...) Itt most sok embernek van története" (január 17., kedd).

Fáklya Filmszínház
„A szegedi dolgozók kívánsága teljesül február 9-én, csütörtökön. Ezen a napon kezdi meg működését a Széchenyi Mozi helyiségében a Fáklya Filmszínház. (...) A szegedi dolgozók tudják, hogy a film segítségével jobban elmélyítik kapcsolatukat, hűségüket a Szovjetunióhoz" (február 4., szombat).

Nyári téliszalámi
„Több szegedi üzem, így a Pick Szalámigyár korszerűsítésére egymillió forintot szavazott meg a Népgazdasági Tanács. (...) Ha üzembe helyezik az új transzformátort, már nyári időszakban is gyárthatnak majd téliszalámit, kellőképpen ki tudják elégíteni majd a megnövekedett exportot" (február 9., csütörtök).

Árubőség
„A SZÖVOSZ vidéki vándor árubemutatója öt karavánból áll. Jelenleg Kiskundorozsma, Algyő, Újszentiván, Szőreg és Mórahalom községben tartózkodnak. Valamennyi községben ünnepélyes keretek között nyitották meg az árubemutatókat. (...) A Vegyianyag Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalat anyagából valósággal elkapkodták a pipereszappant, a kölnivizet és babaápolási szereket. (...) Legnagyobb látogatottsága a kiállításnak Dorozsmán van. Itt az első nap 900 dolgozó paraszt látogatta meg és vásárolt a kiállítás anyagából (február 12., vasárnap).

Súlyemelők
„Szegeden szerepelnek a világ legjobb súlyemelői. Vasárnap délelőtt Szegeden tartanak bemutatót a szovjet súlyemelők, a Magyar–Szovjet Barátsági Hónap keretében. A Szovjetunió súlyemelőcsoportja az első helyen áll a világon." Lopatin pehelysúlyú, Szvitilko könnyűsúlyú, Gugánov középsúlyú, Vorobjev félnehézsúlyú, Medvegyev nehézsúlyú versenyzőben „pompásan kiegészíti egymást az erő és a technika" (március 8., szerda).

Párttagsági könyv
„Ma mutatják be a Belvárosi moziban a 'Párttagsági könyv' című szovjet filmet, amelyet igen nagy érdeklődéssel várnak a szegedi dolgozók. A film a harmincas évek közepén játszódik le, akkor, amikor a Szovjetunióban a második ötéves terv során elért sikerek a szocializmus fölényét bizonyították be az egész emberiségnek" (március 30., csütörtök).

MHK
„A szegedi próbáztató bizottságok területén a legújabban befutott jelentések szerint tizenkétezren neveztek be a Munkára, Harcra Kész (MHK) sportmozgalomra. Sándorfalva és Szőreg mellett Alsóközponton is eredményes munka folyt. Félegyházi Emil tanító vezetésével a dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel csatlakoztak a mozgalomhoz" (április 9., vasárnap).

Élmunkásból igazgató
„Varga Lajos elvtárs, Szeged első gázgyári élmunkása lett a Gázgyár új vállalatvezetője" (április 20., csütörtök).

Szabadtéri színpad
„A hároméves terv keretében az újszegedi ligetben gyönyörű szabadtéri színpad épült. Ezt a színpadot az idén még jobban a szocialista kultúra szolgálatába állítják, mint a múlt évben. Fokozatosan bekapcsolják a népi szervek, üzemek kultúrcsoportjait, a város énekkarait" (április 20., csütörtök).

Új községházák
„Három Szeged környéki községben, Ruzsajáráson, Szatymazon és Lengyelkápolnán fejeződött be az új községháza építése. Mindhárom községháza egyenként 200 ezer forintba került, s 80 ezer forintos költséggel jegyzői lakásokat is építettek melléjük." Rövidesen Domaszéken kezdődik az építkezés (május 4., csütörtök).

Mezőgazdasági vándorkiállítás
„Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel ünnepélyes keretek között nyitják meg Hódmezővásárhelyen a mezőgazdasági vándorkiállítást. A földművelésügyi minisztérium ezen a közelmúltban megtartott országos mezőgazdasági kiállítás sűrített anyagát mutatja be" (május 26., péntek).

Lókupecek ellen
„A kupecek meggátlására egy újabb rendelkezést bocsátott a MEZIG. A rendelet szerint lovat venni, vagy eladni csak községi elöljáróság igazolásával lehet. Csak olyan egyén adhat el lovat, illetve vehet, aki igazolja, hogy mezőgazdasági munkából él és nincs semmiféle mellékfoglalkozása" (június 2., péntek).

Élettani vándorgyűlés
„A Magyar Élettani Társaság Szegeden rendezi meg 16. vándorgyűlését. A vándorgyűlést ünnepélyes keretek között nyitják meg ma, szerdán délután fél 7 órakor az Ady téri egyetem nagy előadótermében." Megjelenik – többek között – a Tudományos Akadémia részéről Straub F. Brunó elvtárs, Kossuth-díjas professzor. „A bevezető előadást Jancsó Miklós elvtárs, Kossuth-díjas professzor, a Szegedi Gyógyszertani Intézet vezetője" tartja (június 21., szerda).

Koreáról
„Szeged dolgozói elítélik, Hamvas püspök támogatja az imperialisták koreai támadását. Minden erőnkkel részt veszünk a békéért folyó küzdelemben: a koreai nép ügye a mi ügyünk is. Hamvas püspök a háború papja – elutasította és nem engedte be a küldöttségeket" (július 11., kedd).

Kenyércsata
„Még 20 napja sincs, hogy Csongrád megye dolgozó parasztsága egész évi fáradságos munkájának gyümölcsét learatta." „A kenyércsata újabb állomásán a cséplés, terménybegyűjtés sikeréért küzd Csongrád megye minden öntudatos dolgozója" (július 23., vasárnap).

Mintabolt
„Megyénk területén ez ideig már több földművesszövetkezeti mintabolt alakult, hogy a dolgozó nép vásárlóképességét kielégítse. Hétfőn Alsóközponton, Röszkén, Szatymazon, Pitvaroson, Mindszenten, Deszken, Kistemplomtanyán, Üllésen és Dorozsmán nyílnak új mintaboltok. Ezek összesen mintegy 8-900.000 forint árufeltöltési pénzösszeget kapnak a megalakulásukkor" (augusztus 6., vasárnap).

Ellenséges ügynök
„Az ellenséges ügynökök közé tartozik Kocsis Antal, Juhász Gyula utcai háztulajdonos, közismert jobboldali szociáldemokrata, akinek a lakásán a rendőrség 50 kiló kenyeret talált, amelyet a disznókkal akart megetetni. De 35 kiló cukrot is találtak nála. A dolgozó nép bírósága példás büntetéssel sújtotta: a bíróság másfél évi börtönre, ötévi hivatali és politikai jogvesztésre, kétezer forint vagyoni elégtételre, 500 forint mellékbüntetésre és Szeged területéről hat hónapi kitiltásra ítélte" (augusztus 22., kedd).

Öt hónap bére
„Kotogán András DISz-fiatal, a csoport szőlészeti brigádvezetője" meséli: „1950 márciusában léptem be a ruzsajárási Kiss Imre termelőszövetkezetbe. Társaim segítségével, jó munkával elértük, hogy őszibarackból 100, almából pedig 300 mázsás termést takarítottunk be. Öt hónap alatt négy öltöny ruhát és kerékpárt vettem magamnak" (szeptember 2., szombat).

Komócsin képviselő
„Az újszegediek ifj. Komócsin Mihály elvtárs képviselői beszámolója alkalmával több kérdést felvetettek, melyek közül Komócsin elvtárs számosat átbeszélt a Városi tanáccsal, mindjárt a képviselői beszámoló után. A Tanács a felvetett kérdéseket a lehetőségek határain belül elintézte" (szeptember 14., csütörtök).

Színházi évad
 „Csütörtök este a nyári szünet után ismét megkezdte előadásait a Szegedi Állami nemzeti Színház. Az idei műsort Shakespeare ismert regényes színjátékával, a Szentivánéji álommal nyitották meg" (október 6., péntek).

Tanácsválasztás
„A helyi tanácsok választásának eredménye: 97.8 százalékos eredménnyel elsöprő győzelmet aratott a népfront." Csongrád megye választásra jogosult 286.153 szavazója közül 277.566 voksolt; a népfrontra 270.353, ellene 2.427 voks érkezett, az érvénytelen szavazatok száma: 4.786" (október 25., szerda).

Orvosi szobák
„A Vöröskereszt 19 orvosi szobát létesített a Csongrád megyei termelőcsoportokban." „A múlt rendszerben a tanyák világában orvosi rendelőről nem is álmodtak a kisparasztok" (november 7., kedd).

Mélyszántás
„Szeged befejezte a mélyszántást. A szegedi járásban Ószentiván vezet a mélyszántásban, Röszke a terménybegyűjtésben, Algyő a termelési szerződéskötésben. Az elmaradt községekben fokozott felvilágosító, népnevelő munkára van szükség. Súlyos hibák várnak kijavításra Kisteleken, Kübekházán és Öttömösön" (november 29., szerda).

Négy kútkifolyó Algyő-Újtelepen
„Algyő-Újtelep lakosainak még a fasiszta Horthy-rendszer bűneként közel három kilométert kellett sokszor féllábszárig érő sárban is megtenniük, hogy megfelelő ivóvízhez jussanak." „Négy kútkifolyó épült Algyő-Újtelepen. A tanács teljesítette az újtelepi dolgozók régi kívánságát" (december 12., kedd).

Dorozsmai villamos
„Régi vágy teljesül a mai napon: villamos köti össze Dorozsmát Szegeddel. A régi rendszer évtizedeken keresztül ígérgette ennek a vonalnak is a megépítését. (...) Az átadáson Zombori János elvtárs, a Szegedi pártbizottság titkára mond megnyitó beszédet" (december 20., szerda).

Gyermekklinika
„Pártunk minden támogatást megad, hogy jövő reménységünk: a gyermek egészséges és boldog legyen. Sztálin elvtárs 71. születésnapján ünnepélyesen felavatták az újjáépült, korszerűsített gyermekklinikát". „Dr. Kalmár László elvtárs, a Szegedi Tudományegyetem Kossuth-díjas rektora nyitotta meg az avatóünnepséget" (december 22., péntek).

Olvasóink írták

  • 11. Mignon 2009. március 29. 21:53
    „10. "PEPE"

    A Youtube -n van sok Kadar foto, meg beszedei is!

    En is egy "nosztalgia"-tipus vagyok.

    De, ennyire---nem!

    Szia”
  • 10. PEPE 2009. március 29. 21:31
    „Az úgy nevezett átkosba legalább volt becsülete, és jövöje, a melósnak is, nem volt ekora rétegbeli külömbség. KÁDÁR JÁNOS bácsiról is egykét fotót, biztos sokan örülnének neki”
  • 9. Mignon 2009. március 29. 20:44
    „8-nak:
    Amikor en eljöttem, meg 3,60 Ft. volt egy kilo kenyer.

    Ma "külföldön elö magyar" vagyok, akkor rothadt disszidens voltam!

    Ne adj Isten!

    Lesz meg 500,- Ft. is........??”
  • 8. emigrans 2009. március 29. 20:16
    „Lehet nosztalgiázni,elvtársak !Hamarosan újra 360 lesz a kenyér :D:D:D”
  • 7. Túróvarázs 2009. március 29. 20:03
    „Ez nagyon jó kis cikk. Még több fotót, ha lehetne.”
  • 6. Mignon 2009. március 29. 19:40
    „Eltavolitottak, utana jatszoter, homokozoval lett ott!
    Joapam meselte, ö nem sztahanovista, hanem "Ujito" volt!
    Az azt jelentette, hogy beadott a vallalatnak egy "ujitast", hogy termelekenyebb legyen.

    Igen, de a tervet elötte be kellett mutatni a parttitkarnak!
    A dij 500,- Forint vot! (Egy vagyon akkor).

    Nos, a parttitkar mondta apamnak:
    -Jo, jo! De itt, meg ott lehetne igy,meg ugy valtoztatni rajta, ugye?
    Apam, beleegyezett. (Mit is csinalhatott volna?).

    Beadtak, mint kettejük ötletet!
    Nyertek is!

    250,-/250,- Forintot fejenkent!

    Szocializmus...........................................”
  • 5. TELSTAR 2009. március 29. 19:09
    „"A Stefánián felállított Sztálin szoborról nem tudtam. Mi lett vele?"

    Lenin-Sztálin szobor volt. Még az 56-os forradalom legelején eltávolították.”
  • 4. N.P. 2009. március 29. 19:06
    „Ha lehetne választanom, akkor én inkább Király elvtit választanán példaadó hírességnek nem Fekete Pákót.”
  • 3. flexsnake 2009. március 29. 18:44
    „Még több neszkvik :D”
  • 2. maci52 2009. március 29. 17:36
    „Az a kép ma is aktuális,csak Gyurcsány és Lendvai képével.”
  • 1. Logaritmus 2009. március 29. 17:20
    „De komoly ez az összeállítás!

    ,,Király József elvtárs, a Szegedi Kender gerebenezője". Ma a szegedi kenderből a SING és a Number 1 környékén vadkendert áruló dealerek maradtak. :D

    A Stefánián felállított Sztálin szoborról nem tudtam. Mi lett vele?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ömlik a Tisza vize a Maty-érbe

Szeged - Megnyitották a zsilipet a Maty-érnél, folyik befelé a Tiszáról idáig vezetett víz a… Tovább olvasom