Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Távolról, közelről a hírös város

Hetvenegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincadik állomása: 1939.

Amerikai látószögből mutatta be a "hírös Szögedet" Kemény György, a neves amerikai újságíró. Az Amerikai Magyar Népszavában megjelent cikksorozathoz a muníciót Tonelli Sándor kereskedelmi és iparkamarai főtitkár szállította. Őt látogatta meg az esztendő közepén a neves amerikai-magyar újságíró - úgy is, mint a Vas András című regény szerzője. Erről a művéről a Dugonics Társaságban tartott előadást.

"Szögedében" járva Kemény észreveszi a fényeket és árnyékokat. Terjedelmes, A paprika hazájában című cikkében kifejti: "Szöged városát az egész világ ismeri paprikájáról, meg azután az első eddig egyedül magyarországi Nobel-díjasáról, a tudós Szent-Györgyi Albertről, aki a vitaminok terén jeleskedik elsősorban, és aki rájött arra, hogy az egyszerű paprikában az emberi szervezetre nagyon fontos vitaminok vannak. Azóta még híresebb lett a szegedi paprika..." - ismertetjük az amerikaiak rólunk szóló olvasmányát lapunk október 10-i számában. Azt is eláruljuk: Keménynek "itt kellett rádöbbennie arra is, hogy a paprikát a XVII-ik század közepe táján hozták be Magyarországba a törökök Indiából".

Földet túró magyarok

A tanyavilágról is megemlékezik cikkében Kemény: a földet túró és állattenyésztő tanyai magyarokról, akiknek bizony nagyon nehéz a sorsa. Ezt írja: a tanyaiak megélhetési forrásai nagyon szegényesek, s bizony a szegedi munkapiacokon sokszor a legsilányabb munkabérekért hiába kínálkoznak a falvak és a tanyák kenyértelen lakói.

- Miután pedig nincs kereset, nincs pénz és így nem lehet vásárlókedv - írja a szociális érzékű magyar író. - Magyarországon valahogy még mindig nem ismerték meg azt az igazságot, hogy forgalom csak úgy lehet, ha van kereslet. Szegény nép nem vásárol és a szegény nép országa szegény marad.

Szegedről valóságos elragadtatás hangján emlékezik meg:
- Maga Szeged nagyon szép és modern város. A régi várost lerombolta 1879-ben a Tisza áradása és újjáépült az egész város. nagyon szép parkjai vannak a Tisza túlsó oldalán fekvő Újszeged valóságos kis paradicsom. legszebb és legkiválóbb épülete a fogadalmi templom, amely Klebelsberg gróf volt kultuszminiszternek köszönheti megépülését.

A Szegedi Szabadtéri Játékokról is ír Kemény György riportsorozatában, mégpedig, hogy a szegedi ünnepi játékok már világhíresek. A szegedi egyetemről is megírja, hogy Kolozsvárról került ide és mindenkinek ajánlja, aki átrándul az óhazába, hogy nézze meg az egyetemi épületek árkádjai alatt a nemzeti arcképcsarnokot, nos meg az egész 'nagyon szép és nagyon kedves várost, amelyben nem csalódik'.

A gyönyörű nők

"A Szegedről elindult magyar föltámadás történeti leírása után tipikus amerikai módra és egy kis tősgyökeres lovagiassággal a szögedi szép
asszonyok dicsőítésével zárja cikksorozatát Kemény György, aki értékes és jó szándékú cikkével mindenesetre sokat használhat a szülőhazájának a távoli Amerikában" - összegez a "délmagyaros kolléga".

A tápai gyékényszövők szomorú sorsát is megemlíti Kemény. "Ha nagyon sokat dolgoznak, látástól vakulásig, akkor megkeresnek naponta 60 fillért." Úgy fogalmaz: "Hát bizony szegénység, meg panasz van elég bőven Tápén. Takaros gyékényszatyort vettem az egyik helyen, és el is hoztam magammal. Megfelelő módon nagy piacot lehetne itt Amerikában ezeknek az igazán helyes szatyroknak, és akkor talán jobb napok virradnának Tápéra."

Szeged-Felsőközpont főutcája
 Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Tanyásvárosnak nevezi Szegedet dr. Csekey István. A szegedi egyetemi tanár Szeged társadalomrajza címmel tartott előadást Budapesten, "a negyedik közigazgatási továbbképző tanfolyamon" - adjuk hírül március 14-én.

A tanyás Szeged

"Három nagy kataklizma, amely fejlődésében megakasztotta Szegedet: a török uralom, a hatvan év előtti nagy árvíz és a trianoni határmegállapítás" - így az előadó. "Szegedből hiányzik az a légkör, amely a városiasság patináját adja, s mint város, nemcsak külsőségeiben új, hanem polgárai összetételében is". A települési viszonyok, vagy a lakosság foglalkozási megoszlása alapján
"a szó igazi értelmében" alig beszélhetünk városról Szeged esetében. Csekey szerint "Szeged az ország legnagyobb tanyásvárosa, a lakosságnak több mint egyharmada kint él a tanyán".

Kettős lelkiségű e város: az egyik oldalon az egyetem - a másikon az írni nem tudók sokasága, aztán: a klinikák - illetve a tüdővészesek ezrei, vagy: a nagyműveltségű tisztviselői kar - szemben a szellemi proletáriátussal. A professzor összegzése mégis pozitív: "Szeged a polgári erények gazdagságából lett Magyarország első és legnagyobb vidéki városa".

*

Kronológia

1939. február 24.: Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.

Március 29.: Dr. Tukats Sándor főispán beiktatása a leváltott dr. Imecs György helyére.

Április 18.: Dr. Glattfelder Gyula tiltakozó levelet írt a miniszterelnökhöz, mert az alsóház nem fogadta el a felsőháznak a második zsidótörvényhez fűzött enyhítő javaslatát.

Május 28-29.: Országgyűlési képviselő-választás - Szeged két kormánypárti képviselője: Teleki Pál miniszterelnök és Varga József műegyetemi tanár, iparügyi miniszter; a nyilasok egy képviselői helyén Szögi Géza helyi ügyvéd.

Június 29.: Makón megalakul a Nemzeti Parasztpárt.

Augusztus 9.: A szabadtéri játékok Aida előadását Ferencsik János vezényli.

Augusztus 6.: A rendszer hatalomra jutásának 20. évfordulós országos ünnepségén Szegeden tartják, a rendezvényen Horthy Miklós és Teleki Pál is megjelenik.

Augusztus 15.: A szabadtéri évad utolsó előadása (Puccini Turandotja) lezárja a játékok történetének első szakaszát. Szeptember 1.: Németország megtámadja Lengyelországot; a magyar kormány kiáltványban jelenti be a kivételes hatalom életbe léptetését.

Október 3.: Szegeden német konzulátus nyílik.

Október 15.: A második zsidótörvény nyomán kizárnak 20 tagot a szegedi közgyűlésből; Dr. Löw Imánuel és Back Bernát felsőházi tagok maradnak.
Október 31.: Utoljára jelenik meg a Pesti Napló, a legrégebbi magyar napilap.

December 29.: Kormányrendelet heti 2 hústalan nap bevezetéséről a vendéglőkben.

*

Arcél: Cs. Sebestyén Károly (1876–1956)

Cs. Sebestyén Károly
A Délmagyarország „külsős munkatársi gárdájába" tartozott a karánsebesi születésű Cs. Sebestyén Károly etnográfus is. 1901-től Szegeden tanított. Horger Antallal tett háromszéki nyelvjárásgyűjtőútja terelte munkásságát a néprajz irányába. 1919-ben a szegedi múzeumba osztották be, régészeti, őstörténeti tanulmányokkal kezdett foglalkozni. Szeged középkori művészettörténete is foglalkoztatta. Fölkutatta Szeged múltjának fehér foltjait, föltárta középkori kultúrájának bizonyító emlékeit: nevéhez kötődik – többek között – a Dömötör-torony feltárása. Tudományos munkássága alapján 1929-ben a szegedi egyetemen bölcsészdoktorrá avatták, majd magántanárrá képesítették. Kortársai írták róla: „olyan csendes szerénységben munkálkodik Szegeden, hogy csak a tudományos körök értékelik igazán etnográfiai tudását". Ugyanakkor a szegedi múzeumban Móra Ferencnek 20 éven keresztül bizalmas munkatársa, 1934 és 1936 között a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum megbízott igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagja, a szegedi egyetem tanára. Ha valamely művészeti vagy építészeti kérdéshez hozzá akart szólni, gyakran használta a Kőműves Kelemen írói álnevet. 1938-ban nyugdíjba vonult, 1939-ben pedig feleségével Budapestre költözött.

*

Sziráky halbicskái

Gyöngyházkagylók a műhelyben – írja Vér György nagyszerű december 24-i riportjában, mellyel Sziráky mester szegedi halbicskáiról ír – „Mikszáth novellától egy 120 éves bolt halálig címmel.

„Mikszáth tárcakarcolatot szentelt Sziráky Józsefnek, a világhíres szegedi halbicskásnak. Ám eltűnt a szegedi életből a 120 éves Sziráky-bolt. Gyászjelentés" olvasható az öreg Sziráky házon. „A bolt 120 éve alatt három helyre vándorolt. Az öreg Sziráky Mátyás még az öreg Iskola utcában alapította, a nehezebb időkben az Oroszlán utcába költözött, majd a leghíresebb időkben és mindvégig a Kelemen utca 4. alatt működött, a kiskapu melletti sötét és szűk helyiségben, amelyre most kikerült a gyászjelentés." „Tisza Lajos gróf, Mikszáth Kálmán, Pósa Lajos és a többi szegedi író valóságos kultuszt csinált a Sziráky-bicskákból. (...) Gyár sosem lett a halbicskás műhelyéből, Angliába sosem került 10.000 bicska, a kis bolt mindvégig megelégedett 30-40 pengével, 20-30 gyöngyháznyéllel." Sziráky „mindvégig megmaradt a kisbicskák magyar művészének".

*

Varga iparügyi miniszter gyárlátogatása

 „Varga József dr. iparügyi miniszter hétfőn délelőtt Szegedre érkezett" – jelentjük október 3-án. „Meglátogatta az újszegedi kenderfonógyárat (képünkön), az Orion bőrgyárat, az Angol-Magyar Jutafonógyárat, a szegedi kendergyárat, a Pick szalámigyárat, a felsővárosi cipőgyárat, a Szabóiparosok Szövetkezetét, valamint a villanytelepet, a közvágóhidat és a Horváth-féle szeszfőzdét." A főispáni hivatalban tartott fogadáson azt nyilatkozta: „A kormány mindent elkövet a termelői munka folytonosságának fenntartása érdekében. Az árakat a munkás, a gazda, a tisztviselő élelmiszerére és ruházatára a kormány minden körülmények között fenntartja."

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1939-ből.

Kié a kiszáradt Fehér-tó földje
„Hatvannégy esztendő távlatába nyúlnak vissza annak az évek óta folyó pernek a szálai, amelyet Boda Imre és társa, tömörkényi kisbirtokosok indítottak a Károlyi-család és Csongrád városa ellen. (…) A grófi család tagjai és a telepesek egyaránt igényt tartottak a mintegy 200 holdnyi területre, amellyel azelőtt senki sem törődött, legfeljebb halászat, vagy kenderáztatás céljára használták a parti birtokosok, de mások is. (…) A felperesek azt is kérték, az alperesek fizessenek meg nekik elmaradt haszon címén 31.780 pengőt". „Táblai ítélet előtt áll a tömörkényi telepes-utódoknak a Károlyi-örökösök és Csongrád város ellen indított pere" (január 8., vasárnap).

Megfagyott ember
„A rókusi tó mellett lévő Gergely utca végénél, az egyik szalmakazalban középkorú férfi holttestét találták. A holttestre egy kisfiú akadt rá. A fiúcska, Szabó János szalmát akart vinni a szalmakazalból, ekkor vette észre, hogy a szalmából két láb mered elő." A rendőrök „kiderítették, hogy a szalmakazal halottja Farkas Illés 46 éves volt cipészsegéd, aki évekkel ezelőtt munkaképtelenné vált és akkor a szegényház ápoltja lett. November elején Szabó elhagyta a szegényházat és azóta gondviselő nélkül kóborolt a városban. (…) A vékony, rongyos ruházatú ember megfagyott a nagy hidegben" (január 11., szerda).

Sík Sándor köszöntése
„Sík Sándort, a keresztény, magyar líra újjáteremtőjét, a szegedi egyetem kiváló tanárát, az ifjúság lelki nevelőjét ünnepelte vasárnap bensőséges szeretettel Szeged társadalma. Sík Sándor most töltötte be ötvenedik életévét és harminc éve annak, hogy elhivatott művésze a magyar irodalomnak" (február 7., kedd).

Ignácz Rózsa Szegeden
„A székely kultúrest forró sikere után kissé fáradtan ült a kávéházban Ignácz Rózsa, az Anyanyelve magyar és a Rézpénz című, immár népszerűvé vált regények bájos és nagyon tehetséges szerzője, akit a szegedi közönség még mint színésznőt fogadott szívébe." „Szegedi emlékeiről, legújabb regényének tervéről és kisfiáról beszélt" (február 21., kedd).

Egyetemleépítési terv
„Szeged tiltakozik az egyetem újabb leépítése, a matematikai kar elhelyezésének terve ellen." A futótűzkén terjedő rémhír szerint e részleget elvinnék „Kassára, ahol műegyetemet szándékoznak felállítani". Szily Kálmán államtitkár szegedi tárgyalásainak eredménye egy közlemény: „ebben az évben megkezdik az elmeklinika építését" (március 3., péntek).

Szentesi „mérges" burgonya
„A szentesi rendőrség jelentette, hogy az ottani közkórházban meghalt Góg József 14 éves kisbéres, akit súlyos mérgezési tünetekkel szállítottak az egyik tanyáról." A fiú halála előtt elmondta: „gazdasszonya burgonyalevest főzött ebédre", amitől többen is rosszul lettek. Ezután a fiú „elvesztette eszméletét és nemsoká meghalt". (március 28., kedd).
Telt ház. „Máris biztosítottnak látszik, hogy telt ház közönsége nézi meg a Grófkisasszony nagyszerű előadásait Tolnay Klári és Perényi László, a Vígszínház kitűnő művészeinek vendégjátékával kedden este és szerda délután" (április 13., szombat).

Ötszáz tudós Szegedre
„Július 10. és 20-a között tartják Budapesten a mezőgazdasági iparok nemzetközi kongresszusát, amelyen Szent-Györgyi Albert dr., a Nobel-díjas professzor is előadást tart. Amerikai útja után ez lesz az első előadása a világhírű tudósnak Magyarországon. (…) A vitamindús növényekre vonatkozó tárgynál a szegedi paprikával egész előadássorozat keretében fognak majd foglalkozni. (…) Az 500 vendéget egy napra lehozzák Szegedre és itt elsősorban bemutatják előttük Szent-Györgyi professzor ma már világhírű tudományos intézetét, amelyben a C-vitaminra vonatkozó kutatásait végezte" (április 23., vasárnap).

Költözködési láz
„Szállítási vállalatok egybehangzó véleménye szerint évek óta nem volt május elején ilyen nagy forgalom." „Sokan költöztek el Szegedről a Felvidékre és a tanyákra. Nagy a kereslet a kislakások után." „Szerdán délig közel háromszázötven bejelentés futott be a bejelentő hivatalhoz" (május 4., csütörtök).

Horthy-emlékmű
„Pálfy György dr. kulturtanácsnok terjesztette a közgyűlés elé az ünnepi program első javaslatát. Kérte, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy 1940 tavaszán, nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó országlásának 20 esztendős jubileumán országos ünnepséggel egybekötve emlékművet állít föl, illetve leplez le a Széchenyi téren. Ez az emlékmű a kormányzó alakjának méltó megőrzése legyen az utókor számára és kifejezze egyben a győzedelmes szegedi gondolatot is. Az emlékművet abból a márványtömbből készítenék, amelyet Mussolini küldött Szegedre." Erre „a város 100.000 pengőt irányoz elő" (május 7., vasárnap).

Gyümölcscsomagoló
„Alsóközponton azonnal kezdjenek hozzá a gyümölcscsomagoló felépítéséhez. Azután Felsőközponton kell felépíteni a gyümölcs csomagolót. Itt azonban könnyebb a helyzet Szatymaz közelsége miatt" (június 6., kedd).

Ökölvívók a rókusi tornacsarnokban
„A szegedi közönség nagy érdeklődéssel várja az idei sikeres ökölvívó szezon befejező aktusát, a nagyszabású kerületi bajnoki küzdelmeket. Eddig is mindig érdekes és izgalmas volt a bajnoki küzdelem, most azonban, a jelekből ítélve, mindegyiket fölülmúlja. Ezt a megállapítást arra lehet alapozni, hogy nem kevesebb, mint 60 versenyző nevezett be a bajnoki címért folyó küzdelmekbe, és indul a bajnokságért valamennyi számottevő déli versenyző" (június 11., vasárnap).

Lengyel menekültek
„Élénk érdeklődést keltett szerdán délután a szegedi utcákon az az autósor, amely a nemzetközi úton a rókusi vasútállomás felől érkezett a városba. A húsz személygépkocsiból és tíz teherautóból álló karaván lengyel menekülteket szállított. Már hétfőn is keresztülhaladt Szegeden egy ilyen autósor, ez összesen 27 kocsiból állott. Az autók utasai a lengyel menekültek számára kijelölt tartózkodási helyre igyekeztek" (október 5., csütörtök).

Légvédelmi gyakorlat
„Csütörtök reggel véget ért a negyvennyolc órás légvédelmi készültség. (…) A közönség fegyelmezetten vett részt a gyakorlatban, de az oktalan és ártalmas kíváncsiskodást meg kell szüntetni, mert a kíváncsiskodás és az ebből eredő csoportosulás sok bajnak lehet okozója" (október 27., péntek).

Fél liter pálinka
„Szelevényről jelentik: A községben Gyertyámos János 33 éves fuvaros fogadásból megivott együltő helyzetben fél liter pálinkát. Meghalt" (november 15., szerda).

Két tanító
A szegedi „városi iskolaszék (…) a beérkezett 32 pályázat közül Szőke Máriát és Németh Istvánt választotta meg a megüresedett két tanítói állásra" (december 5., kedd).

Árverési csarnok
„Állandó otthona lesz az aukciós és egyéb rendes árveréseknek. (…) Az aukciókban állandó helyet kapnak a szegedi festők, szobrászok és iparművészek, akiknek érdemes és törekvő munkásságát bőven lesz alkalma a műértő és művészetpártoló közönségnek megismerni" (december 24., vasárnap).

Motorospilóta-kiképzés
„A Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap fedezetéből a Magyar Aero-Szövetség 1940 nyarán ismét jelentős számú ifjút díjtalanul elsőfokú pilótaképzésben részesít" (december 24., vasárnap).

Olvasóink írták

  • 3. Piki 2009. január 11. 11:26
    „Ismét szívesen olvastam a szombati DM-ben a fenti cikket. Köszönöm.”
  • 2. Antiszeged 2009. január 11. 00:11
    „Tudomásom szerint a "Hírös város" nem Szeged... De miattam 39´ben az is lehetett.”
  • 1. SP 2009. január 10. 20:21
    „A mozgó, kikapcsolhatatlan reklámok zavarják az olvashatóságot.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már kétórás a várakozás Röszkénél

Röszke - Két órára nőtt a várakozási idő szombat délutánra a röszkei határátkelő belépő oldalán -… Tovább olvasom