Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Idus Csongrád megyében: ˝Van biz itt baj; de hiába˝

Csongrád megye – Gyimesi László „a magyar emberek idegenek általi elnyomatásáról", Botka László pedig arról beszélt 1848 kapcsán, hogy nem szeretne olyan országban élni, ahol falak épülnek a gátlástalan sikerpropaganda tégláiból. Ott voltunk a szegedi ünnepségeken, Makón, Szentesen, Csongrádon, Vásárhelyen és Ópusztaszeren is.
Lázár Vásárhelyen: Jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől

A következő hónapok és évek tétje, hogy Magyarország képes lesz-e az elmúlt években visszaszerzett nemzeti szuverenitását, önállóságát megőrizni, megvédeni - jelentette ki Lázár János szombaton, Hódmezővásárhelyen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a Kossuth téren. Párhuzamot vonva a '48-as eseményekkel a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hangsúlyozta: „nem vagyunk erőtlenek, nem hagyjuk magunkat, jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől és megtanulja, hogy a szabadságszerető magyaroknak senki nem diktálhat". A magyarok túl sokáig éltek nagy birodalmak alattvalóiként, hol a török, hol a Habsburg, hol a szovjetek alattvalójaként, így „nem volt nehéz dolga annak, aki a rendszerváltozás idején arra próbált rávenni bennünket, hogy új gazdát keressünk, immáron Brüsszelben vagy Washingtonban" - fogalmazott. És bár a kormányt sokat támadják, mert a magyar ügyért hajlandó bárkivel szembeszállni, úgy gondolja, „jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől".

Március 15-i ünnepség Hódmezővásárhelyen. Fotó: MTI/Rosta Tubor (galéria)

A politikus felidézte: alkotmányos forradalom zajlott le 2010-ben, melyet - ahogy ez a történelemben szokás - megint szabadságharc követett. Ez azonban talán a magyar történelemben először nem fegyverletétellel ér véget és nem egy passzív ellenállás követi majd, hanem egy nagyon aktív, csöndes és közös cselekvés. Magyarországon a fegyverletétel politikája uralkodott évtizedeken keresztül és arra nevelte az embereket, hogy az előttük álló kihívások legyőzése csak megszorításokkal, magas adókkal, elvett juttatásokkal és drága árakkal megy. 2010-re végül elege lett a magyaroknak, és négy éve új korszak kezdődött a rendszerváltás utáni történelemben, olyan, ami méltó 1848 és 1849 szellemiségéhez. „Egyetlen négyéves ciklus alatt végrehajtottunk egy polgári forradalmat, megvívtunk egy európai szabadságharcot és megalapoztunk egy új, boldog békeidőszakot" - jelentette ki. Hangsúlyozta: a most lezáruló kormányzati ciklus reményt adott az embereknek, mert hosszú évek, emberöltők után „végre ízelítőt kaptunk abból, hogy eljöhet egy új békeidő, a gyarapodás, az ország, és a nemzet épülésének a következő nagy korszaka következhet, méghozzá még a mi életünkben".

Március 15-i ünnepség Hódmezővásárhelyen. Fotó: MTI/Rosta Tibor (galéria)

Lázár János beszédében a nemzeti együttműködés kormányának és politikai erőinek felelősségét, történelmi küldetését hangsúlyozta a félbehagyott rendszerváltás befejezésében. A két évtizeddel ezelőtti tervekből már megvalósult, hogy az ország visszaszerezte a szabadságát, és a saját lábán áll, „most pedig annak is ideje van, hogy azt, amit elértünk a szabadság terén, a magunk hasznára fordítsuk. Folytassuk a munkát, virágoztassuk fel Magyarországot, szabadságot és jólétet mindenkinek" - zárta beszédét az emlékező mintegy négyszáz egybegyűlt előtt. Az eseményen ezt követően mintegy kétszáz határon túli magyar tette le az állampolgársági esküt.

A Hungarikumokat népszerűsítették Ópusztaszeren

A Magyarországra jellemző, egyedi, hagyományos nemzeti értékeinket ismertették meg a kilátogatókkal a hétvégén az Ópuszataszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Hungarikum falujában. A megnyitón Farkas Sándor országgyűlési képviselő elmondta: ez a kis falu a múltunk, a jelenünk és a jövőnk, megmaradásunk záloga. Ezek azok a termékek, amik a világ minden táján kaphatóak, amikről megismernek bennünket. Ezekkel a termékekkel jelezzük, hogy magyarok voltunk, vagyunk és leszünk. Az Uniót nem tekintjük ellenségnek, de ragaszkodunk ahhoz, hogy egyenrangú partnereknek tekintsenek minket. Winston Churchill volt angol miniszterelnököt idézte:"Angliának nincsenek barátai, nincsenek ellenségei, Angliának érdekei vannak." - Hazánkat azért állították az Unióban a vádlottak padjára, mert érdekeket sértette: a bankok és a külföldi multik érdekeit - mondta a képviselő. Felszólalt Glattfelder Béla EP-képviselő is, aki kijelentette: megbuktatták a nem őshonosnak számító magyar akác kiirtására tett Uniós törekvéseket, a magyar Akác-koalícióhoz számos külföldi támogatót is találtak, ami meghátrálásra késztette az Uniót. A gazdák ezután egy közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amiben idei mezőgazdasági célkitűzéseiket rögzítették. A Hungarikum faluban számos hazai manufaktúra bemutatkozott: lehetett kóstolni gyulai és csabai kolbászt, karcagi birkapörköltet, aminek különlegessége, hogy a birka minden "alkatrészét" beleteszik, viharsarki lekvárt és a híres szegedi Bánfi szikvizet is. Bánfi István standján számos, az 1900-as évek elejéről készített fotókat lehetett látni: az emberek közös családi fotóiról sehol sem maradt le a szóda. - Ez is bizonyítja, hogy a szikvíz mennyire hozzátartozik magyarságunkhoz - mondta a vállalkozó.

Így ünnepelték március 15-ét Ópusztaszeren. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Délután a Móra múzeumnál

Szabadság nélkül nem lehet élni - mondta a Móra múzeumnál tartott délutáni ünnepségen Deutsch Tamás. A fideszes EP képviselő szerint bár máshogyan keressük a boldogulás ösvényeit, összeköt bennünket a múlt és a nyelv.

Körülbelül 3-400 hallgatták délután a szónokokat a Móra múzeumnál rendezett ünnepségen.

B. Nagy: 1986-ban még gumibot járt

– A magyarság legnagyobb ünnepe 1848. március 15-e, mert ez a szabadság ünnepe – kezdte beszédét B. Nagy László. A megyei kormánymegbízott, fideszes országgyűlési képviselő elmondta, többször is el akarták venni ezt az ünnepet a magyaroktól, 1986-ban például még gumibot járt az ünneplőknek. Hangsúlyozta, most is védelemre szorul az ország, hiszen komoly külső nyomás van Magyarországon, de "ne engedjünk a negyvennyolcból." B. Nagy szerint tetterős kormányzással sikerült kihúzni az ország szekerét a gödörből.

Csongrád megye március 15-i ünnepsége a Móra-múzeumnál. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Bohács: Csörte a bankokkal

Bohács Zsolt fideszes országgyűlési képviselő felidézte, milyen volt Szeged 1848 márciusában. Elmondta, 166 éve 53 ezren éltek Szegeden, mindössze három út volt kikövezve és nem volt híd a Tiszán. 1848 márciusában a fellobogózott Pannónia gőzös utasai hozták Szegedre a forradalom hírét, amit kitörő lelkesedéssel fogadtak a szegediek. A jelenre térve Bohács Zsolt előbb arról beszélt, hogy most a bankokkal és a közműszolgáltató cégekkel vívnak csörtét, majd elmondta, különös jelentőséggel bír az április 6-i országgyűlési választás.

Deutsch: Haladnunk és boldogulnunk kell

"A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki" – idézte Márai Sándort beszédében Deutsch Tamás. A fideszes EP képviselő hangsúlyozta, szabadság nélkül nem lehet élni. Lehet létezni – tette hozzá –, de nem lehet élni. Elmondta, mindig voltak, vannak olyan hatalmak, amelyek megpróbálták, megpróbálják rabszolgasorban tartani az embereket. – 1848. március 15-én egy nemzet talált magára a pesti utcákon – hangsúlyozta a szónok, majd Jókait idézte, aki azt írta "Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk és boldogulnunk kell nekünk is." – Sokfélék vagyunk, máshol és máshogyan keressük a boldogulás ösvényeit, de összeköt bennünket a közös múlt, a nyelv és a kultúra – mondta Deutsch Tamás, aki szerint a jelent csak a múltból lehet megérteni, a jövőt pedig csak a múlt alapján lehet felépíteni. Hangsúlyozta, az ünnep erősítsen meg bennünket abban a tudatban, hogy összetartozunk.

Csongrád megye március 15-i ünnepsége a Móra-múzeumnál. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Korábbi ünnepségek:

A mórahalmi fúvószenekar és egy népdalénekes lány után Gyimesi László mondott beszédet ma délelőtt 10 órakor a Móra múzeum melletti Klauzál Gábor szobornál.

Gyimesi: Hazudtak reggel, éjjel meg este

A Fidesz szegedi elnöke a forradalom és szabadságharc kapcsán "a magyar emberek idegenek általi elnyomatásáról" beszélt. Hangsúlyozta, 1848-ban kimondták a magyar emberek, hogy nem kívánnak másodrendű állampolgárként élni a hazájukban. - 166 éve nem tűrték tovább a magyar emberek, hogy a sajtó az arcukba hazudozzon. 1848-ban néhány óra alatt egységbe forrt a nemzet szándéka, és testet öltött az új Magyarország. Néhány esztendővel ezelőtt, a magyar nemzet újra egységbe forrt - folytatta a szónok, hozzátéve, a magyaroknak elege lett abból, hogy reggel, éjjel meg este hazudoznak nekik. A választásokra utalva arról is beszélt Gyimesi László, hogy Szegeden különösen fontos, milyen eredmény születik. "Mindenki tudja, hogy hátszélben jó hajózni! Bolond az a kapitány, aki folyton a széllel szemben navigál" - mondta a szónok.

Mit csinálnak Magyarhonban? Semmi baj sincs?

„Mit csinálnak Magyarhonban?/ Esznek, isznak és danolnak./ Semmi baj sincs? semmi gondrém,/ Hogy majd érte meglakolnak?/ Van biz itt baj; de hiába/ Enni csak kell az embernek" – szavalta Vörösmarty Mihály Mit csinálunk? című versét a Klauzál téren, a város központi ünnepségén Pataki Ferenc színész. Fekete Gizi Petőfi Sándor A XIX. század költői, Barnák László pedig Ady Endre A tűz márciusa című versét mondta el a téren több száz embernek.

Városi március 15-i ünnepség Szegeden. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Botka: Nem az a hazafi, aki sokat lengeti a zászlót

– Olyan országot szeretnénk, ahol a himnusz és a lobogó nemzeti, nem pedig a dohánybolt és az adóhivatal – mondta ünnepi beszédében Botka László polgármester a Klauzál téren. Hangsúlyozta: Magyarországnak egyetlen természetes, nagyobb szövetsége van – Európa. Ez az a közösség, amelyhez Szent István óta tartozunk. A küzdelem ma szelídebb formában érkezik, mint 166 éve. Nem kell sem kardot, sem lőfegyvert ragadnunk, de még nyergelnünk és kürtöket fújnunk sem, mint azt nemrégiben ajánlották – mondta a polgármester. – Olyan országban szeretnénk élni – hangsúlyozta Botka László –, ahol a hatalom szolgál és nem kiszolgáltatottá tesz; olyan országban akarunk élni, ahol nem kell – mint 166 éve – kívánni a sajtó szabadságát, mert az természetes; olyan országban szeretnénk élni, ahol soha többé nem épülhetnek falak a félelem és megfélemlítés, az erőnek hívott erőszak, a demokráciának hazudott önkény és a gátlástalan sikerpropaganda tégláiból. A polgármester szerint nem az a hazafi, aki sokat lengeti a zászlót, hanem aki megérti, hogy minden magyarnak be kell férnie a zászló alá.

Városi március 15-i ünnepség Szegeden. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Kettős ünnep Makón

- Március 15-e 166 évvel ezelőtt aktuálpolitikai esemény volt, ezért amikor 1848 hőseire emlékezünk, beszélnünk kell a máról is – vélekedett Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a forradalom ünnepének előestéjén Makón. A Jobb Makóért Egyesület Petőfi parkban tartott ünnepségén ennek jegyében többek között arról szólt, 2010 és 1848 hasonlít. A kormányváltást követően az ország ismét öntudatra ébredt, saját lábára állt. Hozzátette ugyanakkor, hogy még meg kell védeni a bankokra, multicégekre is kiterjesztett közteherviselést, a mohó közszolgáltatók megregulázását a rezsicsökkentéssel, a családok támogatását. A rebellis hagyományaira büszke Makó ebben számíthat a rebellis kormányra – hangsúlyozta.

Március 15-i megemlékezések Makón. Fotó: Szabó Imre (galéria)
A rendezvényen több makói iskola diákjai adtak közös műsort, s két-háromszázan nézték-hallgatták végig.

Nagyjából ugyanekkora volt az érdeklődés másnap délelőtt a város központi ünnepségén, a Kossuth-szobornál. Buzás Péter rövid köszöntőjében az előző napi ünnepségre célozva azt mondta, „mi, makóiak másként ünneplünk": minden évben egy itt tanuló diák mondja el gondolatait, aktuálpolitikától mentesen. Idén a feladat a Keriben tanuló Luncz Lilinek jutott, aki többek között arról beszélt: ’48 ifjú hősei izzó szeretettel szerették hazájukat és egymást. A jövőnk azon múlik, képesek leszünk-e mi is ugyanígy szeretni egymást és a hazánkat, s tudunk-e otthont teremteni a következő nemzedékeknek.

A műsort a Maros táncegyüttes műsora, majd a hagyományos koszorúzás zárta.

Szentesen két helyen koszorúztak

A forradalom gátakat tört át – jelentette ki ünnepi beszédében Szirbik Imre polgármester. A város díszpolgára, Berkes János operaénekes és Borovics Tamás színművész, a város fúvószenekara, valamint a szegvári Dobbantó néptáncegyüttes közreműködött az ünnepi műsorban. A megjelentek a Kossuth-, illetve a Horváth Mihály szobornál helyezték el koszorúikat.

Március 15-i megemlékezések Szentesen. Fotó: Králik Emese (galéria)


Táncolt az Alföld

Csongrádon a városi ünnepség – a fúvószenekar közreműködésével – huszárok felvonulásával kezdődött. A Kossuth téren Kőrösi Tibor polgármester ünnepi beszédében a pákozdi győzelemre és a forradalom jelentőségére is emlékeztette a megjelenteket. A színpadon csongrádi általános iskolások és az Alföld néptáncegyüttes tagjai léptek föl, a rendezvény a Kossuth szobornál koszorúzással ért véget.

Március 15-i megemlékezések Csongrádon. Fotó: Králik Emese (galéria)



hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Soma, a zöld vérű karakterszínész

Fradista, azt mondja, a vére is zöld. Soma, azaz Somló Gábor tavaly ünnepelte 60. születésnapját, 40 éve színész. Ő a hét embere. Tovább olvasom