Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Ígért és vágyott hidak

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombati kampánybeszédében Tisza-hidat ígért Szegednek. A polgármester szerint ez az északi, az M43-as gyorsforgalmi út hídja lesz. Déli hidat 2002-ben már Orbán Viktor ígért, ez a város másik fontos fejlesztési terve. Közúti-vasúti hídként épülne meg.
Nagyításhoz klikk a képre!
Két híd építésére vár régóta Szeged. Északon az M43-as gyorsforgalmi út hídja vezetné el az M5-ösön érkező forgalmat Makó felé. Építése már jövőre elkezdődhet. – Szerepel a Nemzeti Autópálya Rt. költségvetésében az M43-as gyorsforgalmi út nyomvonalának feltárásához szükséges pénz – mondta Botka László. Szeged polgármestere szerint az északi híd a legfontosabb Szeged számára. Ezzel az M5-ös felől Románia felé haladó forgalom nem érintené a várost. – Nyilvánvaló, hogy két híd nem épül egyszerre Szegeden. A déli híd esetében a muníciót gyűjtjük, hiszen ki kell törni abból, hogy a déli egy városi híd – tette hozzá.

Délen közúti-vasúti híd épülhet a Bécsi körút folytatásaként. Erről folyamatosan egyeztet az önkormányzat, a közlekedési tárca és az állami vasúttársaság. Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester elmondta: közös pilléreken nyugvó külön vasút- és közúti hídpálya épülne. A közös pillérek az építési költség harmadát teszik ki, így a két híd egy helyen olcsóbb.

Körgyűrű-zárás

Az árvíz utáni újjáépítés során Szegedet sugaras-körgyűrűs szerkezetűre építették, de csak a sugarak összefutásánál épült híd. A Bertalan-híd azután 1979-re valóra váltotta a száz évvel korábbi körút-terveket. 2000-ben az átlagos napi forgalom a Bertalan hídon 30 ezer egységjármű körül, a Belvárosi hídon 20 ezer egységjármű körül alakult. Az északi híd megépülte után a forgalom jelentősen csökkenhet az átmenő forgalom: Nagylaknál 2004-ben átlagosan 4810 egységjármű lépte át az országhatárt. (A kamion, a busz két és fél egységjárműnek számít, a bicikli 0,3-nek.)  
A város nem saját érdekeit hangsúlyozza a híd szükségességének indoklásánál. – A legfontosabb érv az elővárosi vasúti közlekedés létrehozása – magyarázta Nagy Sándor. A város tervei szerint 2007-től uniós támogatással teljesen megújul a szegedi villamoshálózat. Ezt később a környező városok felé bővítik, a jelenlegi vasúti pályákon haladnának könnyű vasúti járművek. Szegedről Hódmezővásárhelyre és Makóra terveznek elővárosi vasúti forgalmat. A Makó felől érkező vonatok az új nagykörút íve mentén kanyarodnának a hídra. Mindez 300 méteres ívsugarak beépítésével megoldható, igaz, a vonatok emiatt csak viszonylag lassan – körülbelül 40 kilométeres óránkénti sebességgel – haladhatnának.

Nagy Sándor hozzátette: erről a MÁV-val már előzetesen megállapodtak, most a rendezési tervben kijelölik a pálya konkrét helyét, a vasút pedig pontos terveket készít.

A második legfontosabb érv a hídépítésre az Arad–Szeged–Szabadka–Baja vasúti kapcsolat újjáélesztése, elsősorban a személyszállítás céljára. Ez elvben Szeged és a Dél-Dunántúl között újra vasúti kapcsolatot hozna létre Dombóvár–Pécs és Kaposvár felé.

Harmadrészt a híd gazdaságfejlesztési célt szolgál: a biopolisz koncepcióhoz kapcsolódó területeket tár fel. Szegedi hídfőjénél épülne az egyetemi óriásklinika, az oda vezető út révén pedig elérhető a Tisza-parti teherpályaudvar területe, amerre az egyetem terjeszkedhet. Az egykori Heavytex területét eladták: ott bevásárlóközpont épülne. Az új körúton kívüli részen az alpolgármester szerint irodaházak állhatnának. Kicsit távolabb, mezőgazdasági területen jelölik ki a biopoliszhoz kapcsolódó kutatóintézetek helyét.

Végül a városi közlekedés szempontjából is fontos lenne a déli híd, a belváros mentesülne az átmenő forgalomtól.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szegedi kórházat hibáztatja a család

Szűcs Tamásnét háziorvosa tíz nap alatt kétszer utalta be kivizsgálásra a szegedi kórházba. A… Tovább olvasom