Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Importáljuk a szegedi paprikát

Szeged - Külföldi paprikát adnak a magyarhoz, mert kevés a hazai fűszernövény. A termelt mennyiség még a hazai szükségleteket sem elégíti ki. A Szegedi Paprika Zrt. vajdasági, dél-afrikai és dél-amerikai paprikát importál.
Importpaprikát tartalmaz a boltokban kapható őrölt paprika. Többek között a Szegedi Paprika Zrt. által forgalmazott fűszerpaprika-őrlemény is. Az általunk vásárolt termék csomagolásán ez olvasható: 62 százalék importpaprikával.

– Még sosem vettem észre, hogy rajta van a tasakon ez a felirat. Nem gondoltam volna, hogy több mint fele nem magyar paprika. Főleg a szegediről nem – csodálkozott a szegedi Szécsi Imre az egyik hipermarketben, amikor megmutattuk neki a feliratot.

Az üzlet polcain egymás mellett sorakoztak a paprikaőrlemények: egy-két kivétellel mindegyikben találtunk importált összetevőt. Például a Házi Aranyban 50 százalék kínai, a Kotányiban pedig 100 százalék – nem tudni, milyen eredetű – importpaprika van. Az árak is ezek szerint alakulnak: a szegedi csemege 249, a Házi Arany 269, a Kotányi pedig 239 forint.

A behozott paprika származási helyét nem kell feltüntetni a csomagoláson. Fotó: Schmidt Andrea
A behozott paprika származási helyét nem kell feltüntetni a csomagoláson.
Fotó: Schmidt Andrea

Bartos András, a Szegedi Paprika Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: valóban használnak importpaprikát, de azt itthon őrlik. Ezért nincs feltüntetve a csomagoláson a fűszernövény származási helye. A szabályozás szerint csak importőrlemény esetében kell a tasakra írni, honnan jött a fűszernövény. Ha Magyarországon őrlik, akkor csak az áruban található import mennyiségét kell feltüntetni százalékban.

A malomban

– Még nem őröltünk importpaprikát, de fogunk az idén. A minap néztünk szét Szerbiában – mondta Molnár Anita, a röszkei telephelyű Szegedi Paprika Malom Kft. ügyvezetője. – Kétféle minőséget forgalmazunk majd: a tiszta magyar paprikát tartalmazó termékünk drágább. Amihez importot keverünk (10-40 százalékban), az közepes minőségűnek számít, és ez az árában is érezhető lesz.

– A vajdasági Martonosról, Dél-Amerikából és Dél-Afrikából származó paprikát adunk a Vásárhely környéki paprikához. Kínait még nem vásároltunk, de majd fogunk, mert olcsó – mondta Bartos András.

Hozzátette: nincs elegendő magyar paprika, a termelés – a szabályozások miatt – drága. A 8-10 ezer tonna helyett már csak 1-2 ezer tonna magyar paprikát termelnek évente. Ezért van szükség a külföldi fűszernövény behozatalára. Mióta beléptünk az Európai Unióba, nagyobb lett a verseny: a spanyol paprika az egyik legnagyobb vetélytárs.

– A vajdasági paprika jó minőségű, a déli féltekéről származónak pedig erősebb a színe, több benne a festékanyag. Emellett arra törekszünk, hogy a termék megtartsa a megszokott, magyar ízeket – magyarázta a vezérigazgató.

Az importpaprika miatt olcsóbb a termék. A vajdasági fűszernövény hozzáadása 25-30, a dél-afrikai és dél-amerikai paprika pedig akár 50 százalékkal is csökkentheti a boltokban kapható fűszerpaprika-őrlemények árát.

Nincs elegendő magyar fűszernövény. Fotó: Schmidt Andrea
Nincs elegendő magyar fűszernövény.
Fotó: Schmidt Andrea

– Szerintem csak szóban ragaszkodnak az emberek a magyar termékekhez. Mindig az ár a döntő: azt a terméket veszik meg, amelyik olcsóbb – mondta Bartos András.

Január elsejétől várhatóan változik a szabályozás: a paprika termőhelyét és az őrlés helyét is fel kell tüntetni a csomagolásokon.

Olvasóink írták

58 hozzászólás
  • 58. ketparevezos 2008. október 17. 13:03
    „Amint nem szabad engedni, az a vajdasági paprika "összemosása" a más területekről származó importtal. Ugyanis a vajdasági - elsősorban horgosi, martonosi - paprika gyakorlatilag ugyanaz, mint a szegedi. A tájkörzet ugyanis 1920-ig ugyanaz volt, Trianon pedig sem klimatikus, sem a talajadottságokat nem változtatta meg, az ott termelt fajták egy része nagyon szoros rokonságot mutata a legtöbb szegedi nemesítésű konstans fajtával. A termesztés- és feldolgozástechnológia ugyanarra vezethető vissza, ami a XIX. század végén Szeged határában kialakult, azaz ha valamit lehet támogatni a paprika-vitában, az az, hogy ha már a szegedi feldolgozók úgy döntenek, hogy olcsóbb félterméket akarnak importálni, akkor az a Vajdaságból importálják.
    http://www.panon-paprika.ini.hu/
    http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2008/02/21/main.php?l=b9.htm”
  • 57. ketparevezos 2008. október 17. 12:54
    „Adalék2:A paprika szabad belföldi kereskedelmi forgalma 1920. öszén állt vissza, a külkereskedelmi ügyletek továbbra is engedélykötelesek maradtak 1923-ig. A bevezetett és fenntartott minősítési és ólomzárolási rendszernek viszont volt egy hatalmas előnye: visszaállította a magyar őrlemény becsületét és jó hírnevét bel- és külföldön egyaránt.
    Az állami szabályozás azonban rendeletekkel írta elő mindazon tanúsítványok beszerzését, ezek megőrzési kötelezettségét, amelyek a paprika eredetét és minőségét igazolták. A túltermelés elkerülése és az eredet védelme érdekében zárt termelési körzetté nyilvánították Szeged és Kalocsa vidékét. (A Felvidék déli részének visszacsatolásával harmadik zárt körzetként létrejött "Érsekújvár és vidéke" zárt termelési körzet, a horgosi és más délvidéki termelők pedig a szegedi körzetbe kerültek.) Mindezen intézkedések azt eredményezték, hogy a piac jól átlátható és szabályozott lett, a hamisítások gyakorlatilag megszűntek, a minőség pedig minden fogyasztó számára garantált volt, legyen az belföldi vagy külföldi.
    A második világháború utáni helyzet már gyökeresen más volt. A rövid ideig tartó szabad gazdálkodást rövidesen felváltotta a minden téren állami monopóliummal bíró "népgazdaság": kollektív és állami gazdaságok, monopolhelyzetben lévő feldolgozó és kereskedelmi - állami tulajdonú - vállalatok. Ez a berendezkedés törvényszerűen hozta magával mindazon törvények megszüntetését, amelyek útjában álltak a "nagy mennyiség - közepes (silány) minőség - nagy haszon" elvének. Ennek ellenére a paprika a magyar mezőgazdaság és kereskedelem meghatározó növénye maradt még sokáig. A problémák azonban a hetvenes évektől újra jelentkeztek: ezúttal az egyre gyengülő minőség okozta a piacvesztést külföldön, és segítette elő a spanyol, észak-afrikai, brazil paprika térhódítását. A paprikatermesztés és forgalmazás 1989-es liberalizálásával azonban "átestünk a ló másik oldalára". Tény, hogy a termesztési kedv megélénkült, de a szabályozatlan és átláthatatlan piac egyrészt elősegíti a minősítetlen, olykor minősíthetetlen őrlemények feketepiaci forgalmazását, másrészt olyan túltermelési hullámokat eredményez, amelyek lehetetlenné teszik a piaci igények pontos követését és a mindenkori költségeknek megfelelő, reális áron történő, minőségi őrlemény értékesítést.”
  • 56. ketparevezos 2008. október 17. 12:53
    „Adalék: A fűszerpaprika 1880. körül vette át a dohány helyét a szeged-alsóvárosi földművesek kertjeiben, és terjedt el az egész tájkörzetben, mint jelentős volumennel bíró kultúrnövény. Ez azt jelentette, hogy az addig szinte kizárólag saját fogyasztásra, kismértékben kereskedelmi értékesítésre szánt őrleményből már rendelkezésre állt akkora mennyiség, amellyel a világpiacon is megjelenhettünk. A spanyol őrlemény, amely a C. annuum L. convar. grossum fajtakörbe tartozó bólapaprikából készül, mindig is konkurrenciát jelentett, de árban a magyar paprika - jobb minőségű lévén - mindig fölülmúlta. A kereskedelmi manipulációk éppezért szinte mindennaposak voltak már a múlt század végén is. A helyzet 1903-04-ben durvult el, amikor a spanyol őrlemény behozatala igen felfutott, és a háború kitöréséig folyamatosan emelkedett (GRENCZER, B., et al. 1939), sőt 1912-13-ban meghaladta a kivitelt. Napirenden volt a magyar paprika spannyollal keverése és vámszabadterületről való reexportja mint magyar őrleményé, de nem voltak ismeretlenek a primitív hamisítások sem, mint a korpával, liszttel való keverés, a festékkel (báriumszulfátos kátrányfesték) való színezés, mesterséges olajozás a kifakult szín átmeneti élénkítésére tökmag- vagy napraforgóolajjal.
    Akár kényszerűségből, akár jól felfogott érdekből, 1917-ben bevezetik a hadigazdálkodást a paprikánál is: kötelező a minősítés és az ólomzárolás. 1918-ban ezt a gyakorlatot kormányrendelet (322/1918. M.E., 1918.01.23.) szentesíti. Ugyanez év október 26-án újabb rendelettel a kormány kifejezetten a szegedi és kalocsai vegykísérleti állomásokat jelöli meg, mint a paprikavertikum minőségi ellenőrző fórumait. Ebben az évben történt meg, hogy a III. osztályú őrleménynél megengedett lett a kocsány őrleménybe őrlése, de csak 1922-ig, akkortól a csésze és kocsány beőrlése újra hamisításnak számított!”
  • 55. ketparevezos 2008. október 17. 12:48
    „A helyzet sokkal bonyolultabb, mint első látásra tűnik. Akit komolyan érdekel a dolog, annak ajánlom Bálint Sándor paprikás monográfiáját, abból a "dicső múlt" gyönyörűen kiviláglik, ezt vesse össze mindenki a jelennel.
    Hogy van-e elég hazai paprika vagy sem és ennk mi az oka, azt nem lehet fél mondattal elintézni. Megítélésem szerint azért nincs elég paprika, mert az elmúlt jó másfél évtized történései oda vezettek, hogy a 90-es változások előtti "rendhez" szokott termelők képtelenek voltak - és talán nem is akartak - tudomást venni arról, hogy a világ elkezdett körülöttük változni, a változás pedig az elmúlt néhány évben hihettlenül fölgyorsult. A régi termlési és értékesítési szokások tarthatatlanná váltak, a kereskedelmi-feldolgozói oldal pedig amik érdeke úgy kívánta, profitált ebből, de semmiképpen sem ösztönözte a termelői oldalt a váltazásra és változtatásra. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói szokások változása, a rosszul értelmezett árérzékenység kitermelte az alacsony minőségű, olcsó termékek iránti kereslet felfutását, amit bizonyos körök ki is használtak-használnak. Ebben a szituációban a megkövesedett termelési szokások mellett tényleg nem lehet olyan áron paprikát termelni, amennyit az ipar hajlandó érte fizetni.
    A termelők számára egyetlen járható út maradt - a klasszikus paprikaszövetkezeti forma felélesztése, a hagyományos felsolgozási technológia és a modern élelmiszer-higiéniai előírások ötvözése, valamint az uniós földrajzi eredetvédelem bevezetése saját, szövetkezeti márkajel alatt forgalmazott termékkel. Erre a mai napig nem voltak a termelők kaphatók, elsősorban szerintem azért, mert nem hajlandók belátni, hogy csak egymás iránti bizalom és a közös felelősség képes őket a jelenlegi kilátástalan helyzetből kimozdítani. Látható, hogy volna igény valódi paprikára, sokan szerintem még 3000 forintot is hajlandóak lennének megadni érte, de sajnos nincs olyan, ami valahol érthető, aki élére állna egy ilyen kezdeményezésnek. A helyzet messze nem fekete-fehér, az elmúlt két évtized paprika-történetét közelről nézve pedig főleg nem az!”
  • 54. DBLaci 2008. október 16. 15:56
    „faszt nincs paprika, csak olcsóbb a szemét génkezelt délamerikai szar. ennyi. ennyit a szegedi paprikáról, ezt csinálták korábban is, csak nem nyilvánosan. akkor megbüntették őket, mert törvényt sértettek, úgyhogy most már nem kockáztatják, inkább megprüóbálják megmagyarázni.
    SENKI NE VEGYEN ILYEN SZART, CSAK MAGYAR PAPRIKÁT!”
  • 53. Paprikamolnár 2008. október 16. 11:31
    „Az importból származó paprikák mikrobiológiája rendre megfelel a magyar szabványnak - néhány kivételtől eltekintve, lsd. toxin-botrány. Az import (kínai, dél-amerikai) paprika íz- és zamatanyagai a termőhely különbözőségéből eredően a magyar fogyasztó számára idegenek. Az ez évi termés fele a magyarországi igénynek, így az import elkerülhetetlen. A lényeg: a fogyasztó tudja és saját maga döntse el, hogy mit vásárol, az olcsóbb, importtal kevertet, vagy a drágább, magyart. A fogyasztó ítélkezik a vásásrlásaival a magyar paprika jövőjéről és néhány ezer család megélhetéséről.”
  • 52. polgar2002 2008. október 15. 21:24
    „Paprikát csak termelőtől szabad venni!”
  • 51. janos bela 2008. október 15. 21:18
    „Az egyik paprikafeldolgozó tulajdonosa személyesen mondta, hogy éppen most jött egy kínai szállítmány, természetesen exportra megy. Ugyanott egy kamionos mesélte, hogy az általa Spanyolországból hozott paprikát, rakodás előtt dél-amerikai zsákokból csomagolták át, így lett belőle spanyo paprika. Globalizáció a javából!”
  • 50. joy 2008. október 15. 18:24
    „[47]chili007!!!!!!!
    Legalább ne hazudj ilyen ól_tárit!
    Ha tényleg a Paprikában dolgoznál, tudnád, hogy nem kerülhet forgalomba toxikus termék! Arra már alaposan ráfaragtak a magyar paprikás cégek!
    A TO szolgálat élvezettel cuppan a fertőzött termékekre!”
  • 49. joy 2008. október 15. 18:20
    „"...- Szerintem csak szóban ragaszkodnak az emberek a magyar termékekhez. Mindig az ár a döntő: azt a terméket veszik meg, amelyik olcsóbb - mondta Bartos András..."

    Nagy lófüttyöt!
    Óriásit téved, vagy hazudik a zúr!

    Évek óta nem veszek "Szegedi" paprikát, mert nem bízom a hazai gyár termékében.
    Én is és családom is a röszkei PaprikaMolnár termékét vásároljuk.
    Inkább fizetek többet, de ragaszkodom a valódi SZEGEDI PAPRIKÁhoz!
    Jónehányszor próbálkoztam mással, de mindig pórul jártam!
    Szerencsére, csak 10 dkg-jével vásároltam.
    Lehet, hogy megvásárláskor olcsóbb, színesebb a külföldi mocsokkal kevert sz.r, de nézzék meg, milyen színe lesz a gulyáslevesnek jövö tavasszal azzal a vacakkal!
    Szalmaízű, és hókadt-sárga.
    Csessze meg tudományát a főpaprikás!”
  • 48. Logaritmus 2008. október 15. 18:14
    „Mekkora butaság, hogy keverik a szegedit. Minek?! Adják tisztán, legfeljebb kerüljön többe de legyen minőségi. Aki meg az árat nézi, az úgyis a Lidl kínai paprikát veszi meg.”
  • 47. chili007 2008. október 15. 17:55
    „Én alkalmazott vagyok egy paprikafeldolgozóban és higgyétek el hogy a magyar paprikát pl. gorzsai-t meg sem
    KÖZELÍTI a rohadt penészes dohos (kínai, chilei, DAF paprika)...
    Nagyon nagy a különbség!!!

    Van pl 1 helység ahol magyar paprikát dolgozunk fel és van egy helység ahol pedig kínait, már a levegőben meg lehet állapítani a két termék közötti eltérést...

    Amit importálnak paprikát a magyarok az 100%-ig toxikus és persze szennyezett...
    EZ A HELYZET.”
  • 46. Rudolf, a rednóz réndír 2008. október 15. 17:38
    „madártej: tényleg, ezt én sem tudtam! :) Azt hittem, hogy a csemege, édesnemes, csípős és csípős csemege (amelyekkel naponta találkozom) ízbeli különbséget jelölnek, hasonlóképp mint a boroknál az édes, száraz, félédes stb.”
  • 45. MINEK KÜLFÖLDRŐL HOZNI, MAGYAR TÉGLAPOR KŐ BELE! 2008. október 15. 17:22
    „Oszt Jó Napot.”
  • 44. madártej 2008. október 15. 14:13
    „Rudolfnak: ma is pontosan meg van határozva, mi a paprika őrlemény minőségi foka:különleges, csemege, édesnemes és a rózsa. Fentről lefelé. Csak a kedves vevő nem tudja, mi mit jelent. Ezért lehet, hogy érdemes lenne egy mai vevőnek érthető jelzés, mint az AA,A, B, C, oszt. és az importból származó vagy a tisztán hazai eredetű megnevezés. De aki akarja, az eddigi jelzésből is felismert és nem félreismert ezt-azt. (az importot nem)”
  • 43. papipa 2008. október 15. 13:34
    „Ja és még valami.
    Hogyan van pofája beperelni a Szegedi Paprika ZRT-nek egy jó minőségű paprika gyártóját, aki ráadásul még szegedi is a Szegedi Paprika megnevezésért. Ráadásul még meg is nyeri a pert.
    Bírót vesznek itt kilóra nem paprikát.”
  • 42. Rudolf a rednóz réndír 2008. október 15. 13:20
    „Tényleg kétséges érv az, hogy "a vevők az olcsóbbat veszik".

    Természetesen azt veszik, ha
    1. nincsenek ellátva a döntéshez szükséges összes információval
    2. szinte semmi nem garantálja, hogy a közölt információk a valóságnak megfelelnek.

    Szerintem, ha törvényileg kötelezően FELTŰNŐ módon jelezni kellene a csomagoláson a termékek közti minőségi, származási stb. adatokat, akkor biztosan sokkal több tudatos vásárló akadna, aki a "Minőségileg ellenőrzött AA osztályú eredeti magyar paprika" nevű terméket vásárolná meg a "Határozatlan (R-Z) minőségű kínai paprika jellegű piros por" nevű termékkel szemben, még akkor is, ha az utóbbi fele annyiba kerül. Ahogyan meg tudjuk különböztetni a pálinkát is a kommersz szeszes italtól. (Bár az utóbbira egészen biztos, hogy nagyobb a kereslet, de az igazi pálinkának sem hal meg a hazai piaca.)

    Ehhez persze még az is kellene, hogy aki "Minőségi AA szegedi paprika" megnevezés alatt forgalomba hozna "Határozatlan kínai por"-t, akkor a teljes mennyiség kettő közötti összértékének háromszorosára büntetnék személy szerint, amit ha akar, le is ülhet.”
  • 41. Morgós 2008. október 15. 12:16
    „talán normális felvásárlási árral és pontos fizetéssel lehetne rábírni a termelőket arra hogy termeljenek fűszerpaprikát nem pedig olyanhűlye érvekkel jönni hogy a kínai paprika 50%-kal olcsobb ÉBRESZTŐ ebben az országban már minden kínai de nem csak nálunk hanem szerte a világban. Ezért nem érinti a válság Kínát mert Ő a termelő ország hihetetlen tartalékokkal. Könnyen előfordul hogy felvásárolja kilóra a világot....”
  • 40. egyszeru polgar 2008. október 15. 11:56
    „Szerintem meg nem keso, csak megoldast kell talalni. Ujraeleszteni a hazai es europai onellatast.Minden orszag legyen profi abban amit termel , s mint annak idejen a KGST hozzak szinkronba a termelest es a cserekereskedelmet. Ez nem primitiv modszer, meg ha annak tunik is.Minden orszag annyira eros, amennyire kepes onmagat eltartani. Akarhogy is nezzuk, az elelmiszer nagyon fontos.”
  • 39. papipa 2008. október 15. 11:20
    „Sajnos a paprika csak egy nagyon kis része a gondoknak. Már minden kínából jön, a fokhagymától kezdve a repülőig. Észre sem vettük és máris kínai gyarmattá váltunk. Nem csak mi, hanem az egész világ.Okosak ezek a sárgák! Kíváncsi lennék, hogy mi történne, ha hirtelen semmit nem hoznánk kínából! Megmondom, üresek lennének a boltok. Amíg pár világtalan, hazátlan kereskedő a nagy haszon tudtában tönkreteszi a világot, addig nem fog sajnos változni semmi. De addigra már késő lesz.”
58 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gázvezeték, közös fejlesztések, turisztika

Szeged - Közös villamosenergia-rendszer és gázhálózat, turisztikai, egészségügyi együttműködés,… Tovább olvasom