Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 23°C Még több cikk.

Indul a nyomozás múzeumügyben

Elküldte a rendőrségre a Csongrád Megyei Önkormányzat a múzeumigazgató fegyelmi ügyével kapcsolatos iratokat. A nyomozók megvizsgálják, történt-e bűncselekmény az autópálya nyomvonalán lezajlott ásatások elszámolása körül. A múzeummal szerződött kft.-nél állítják: el tudnak számolni.
Mint ismert, Vörös Gabriellát fegyelmi eljárás után július 27-én elbocsátották állásából. Amikor ez a döntés megszületett, elhangzott a megyei közgyűlésen, hogy a vizsgálat szerint szabálytalanul választotta ki a múzeum a kivitelezőt, amely irreálisan magas fizetésekről állított ki számlákat. Az igazgatónő – a közgyűlés szerint – nem tudta hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolni, milyen teljesítésekért cserébe fizetett ki a múzeum félmilliárd forintot. Mivel felmerült a vagyon elleni bűncselekmény gyanúja, ismeretlen tettes ellen most megtette följelentését a megye.

Az iratok megérkeztek a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályára, ahol büntetőeljárás indult hűtlen kezelés gyanúja miatt. A kapitányság közleménye szerint a nyomozás deríthet fényt arra, történt-e bűncselekmény, és ki vonható felelősségre. Várható, hogy a rendőrök felveszik a kapcsolatot az Arch-homo 2003 Kft.-vel is, amely szerződésben állt a múzeummal.

Dobosi Csaba Mihályt, az Arch-homo 2003 Kft. ügyvezetőjét megdöbbentette a fegyelmi ügy, és vitatja a cégét érintő vádakat. A kft. régészeti kézi földmunkákat, rajzolói és technikusi, restaurátori és őrzésvédelmi föladatokat vállalt az M5-ös ásatásokon.

– Mi megkötött szerződések alapján dolgoztunk, és mindig csak az aláírt számlák, teljesítési jegyzőkönyvek alapján kaptuk meg a pénzünket – mondta Dobosi. – E dokumentumokat mindig az épp illetékes ásatásvezetők szignózták, a múzeumi régészek.

A cég is foglalkoztatott régészeket, akik a múzeummal is megbízási jogviszonyban álltak. Az ügyvezető a sokszor emlegetett egymillió-kétszázezer forintos „fizetésről" azt mondta, kár azt hinni, hogy ez egy szakember havi bére volt. A számla tartalmazta a járulékokat, a tébét, a vállalkozói díjat és az áfát. Így egy-egy régész átlagosan 230 és 300 ezer forint körül keresett. Ez még mindig szép pénz – az ügyvezető szerint ehhez tudni kell, hogy ezért 6-8 gépet, teherautót, 20-25 munkást, és 4-6 technikust irányított az érintett, s felelt a feltárás szakszerűségéért. Az Arch-homo dolgozói közül ásatásonként ketten éjjel őrizték a helyszínt, a múzeumi felszerelést, a gépeket, leleteket. Előfordult, hogy a váltás nem érkezett meg időben. Ha másnap esőnap volt – azaz nem lehetett ásni –, az őrzés folytatódott. Így fordult elő, hogy egyhuzamban 24-nél több órája jött ki valakinek.

A felvetésre – nem volt szabályos, hogy egy idő után a bt. folytatta a munkát a kft. helyett – azt mondta az ügyvezető, hogy ez egy jogi kérdés. Sajnálja, hogy így történt, ugyanakkor leszögezte: ő maradt az ügyvezető, és a bt. által elvállalt munkákat ugyanazon az áron, ugyanazokkal a feltételekkel folytatták. A cég mindenesetre a számlák hátteréül szolgáló dokumentumokat, óranyilvántartásokat bevitte a múzeumba – bár ezt nem kérte tőlük a fegyelmi bizottság.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szurdi Zsolt: a szegedi Dugonics tér

Mi a kedvenc helye? – kérdezzük Szeged és Csongrád megye lakóitól, közszereplőktől, és nem… Tovább olvasom