Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Ingatlanadó: bizonyíték lehet a szomszéd hirdetése

Sokan reménykednek abban, hogy a jövő évi parlamenti választások után az új kormány eltörli a vagyonadót. Akár így lesz, akár nem: az első 6 hónapra mindenképpen ki kell fizetni a közterhet. Az ingatlanadót nehéz kiszámítani, ezért nem árt aprólékosan átbogarászni a törvényt.
Sokan tartottak önvizsgálatot az új vagyonadó parlamenti végszavazása után, és hátradőlve elégedetten állapították meg: „minket ez nem érint". Úgy voltak vele, laknak egy legfeljebb 12 millió forintot érő 60 négyzetméteres társasházi lakásban, és mivel a magánszemély tulajdonában lévő első ingatlan után 30 millió forintos értékhatár alatt nem kell fizetni, nem is olvassák tovább a paragrafusokat.

Holott érdemes lenne. Induljunk ki abból, hogy a 2 gyermekes házaspár tulajdonában lévő szegedi lakás valóban 12 millió forintot ér. Van ugyanakkor egy kis nyaralójuk a Balatonon is, amelyről úgy vélik, legfeljebb 14 millióért tudnák eladni. Emellett az édesanya – a testvérével együtt – a szülei házába van bejelentve Szőregen, a 20 millió forintos ingatlant pár éve egyforma tulajdoni hányaddal közösen örökölték meg.

Rosszul gondolja azonban a család, ha azt hiszi, ilyenkor a 12 millió forintos lakást veszik alapul az ingatlanadó kiszámításánál, ezért nem terheli őket kötelezettség. Valójában egyedül az édesapa mentesül a fizetés alól, neki bevallást sem kell készítenie. Első, bejelentett lakása ugyanis alatta van a 30, nyaralója pedig a 15 millió forintos értékhatárnak – ez az általános szabály. Valamint az, hogy a 3. ingatlan már mindenképpen adóköteles. Adófizetés alól egyetlen olyan 15 milliónál kevesebbet érő ingatlan lehet még mentes, ahol a tulajdonos nem él életvitelszerűen.


Az édesanya választhat: vagy még 2010. január 1. előtt lakcímet változtat, átjelentkezik Szőregről a szegedi lakásba, így a ház után fizet ki 50 ezer forint adót évente. Vagy marad minden a régiben: a ház után ugyan nem adózik, de vagy az üdülő után fizet mintegy 35 ezer forintot, vagy a szegedi lakás után 30 ezret, attól függően, melyik számít 2., illetve 3. ingatlannak. A szőregi ház adóját természetesen elfelezheti a testvérével.

Az ingatlan értékét mindenki maga állapítja meg a bevallásában. Az adóalap a ház, lakás január 1-jei forgalmi értéke. A sávos adó mértéke 30 milliós értékhatárig 0,25 százalék, majd 30–50 millió forint között plusz 0,35, 50 millió felett pedig a 0,5 százalék. Érdemes igazunk bizonyítására eltenni a környék lakáshirdetéseit. 31 milliós háznál csak 1 millió forint adózik 0,35 százalékkal, 30 millióig 0,25 százalék az adó.

Ezerféle szempont

A törvény külön négyzetméterárat határoz meg a társasházakra, a családi házakra és az üdülőkre. Budapesten kerületenként, vidéken aszerint, hogy megyei jogú városban, városban avagy faluban található-e az ingatlan. Ezután különböző szorzókkal korrigálják az összeget: számít, hogy mikor, milyen anyagból építették, van-e benne lift, garázs, úszómedence. Még az is számít, hová néznek a lakószobák ablakai. Vannak kedvezmények is: például 3. és minden további kiskorú gyermek esetében gyermekenként 15 százalékot lehet levonni, de csak a lakhelyül szolgáló ingatlannál. A nyugdíjasok is találhatnak kedvezményre jogosító paragrafust a törvényben – érdemes megkeresniük.

Olvasóink írták

  • 5. hazaffy 2009. július 17. 08:41
    „Még egy dolog. Fontos tárgyi tévedés a cikkben, hogy az üdülő után nem kellene fizetni. Tessék elolvasni a törvényt! Kell.
    A második ingatlan és annak 15 milliós határa csak lakóingatlanokra vonatkozik. Az üdülő pedig nem az.”
  • 4. hazaffy 2009. július 17. 06:07
    „És természetesen a szomszéd hirdetése semmire sem bizonyíték.”
  • 3. hazaffy 2009. július 17. 05:52
    „Ráadásul a cikk példája kicsit erőltetett is.
    Ha a testvérével örökölt egy házat, akkor az bizony azt jelenti, hogy van egy második lakáscélú ingatlana is, azaz természetes, hogy adózik. Ha viszont ebben a lakásban még valamelyik szülő él, akkor az az életszerű, hogy a szülőnek haszonélvezeti joga van a házon, viszont ez esetben nem a tulajdonos, hanem a haszonélvező az ingatlannál az adó alanya.

    Az is fontos elem, hogy több tulajdonos esetén bármelyik nyilatkozhat, hogy a bevallási és adózási kötelezettséget ő teljesíti. Ennek ugye akkor a szőregi ház példáján van jelentősége.

    A törvény m2 ár meghatározása rész pedig nettó butaság. Miért ír cikket olyan, aki nem képes felfogni a törvényt? Az az "ár" a "számított érték"-re vonatkozik és csak abban van jelentősége, hogy kell-e bevallást benyújtani. Az adó alapja ettől függetlenül, minden esetben az ingatlan értéke.

    Kedvezményeknél még érdemes megemlíteni azt az apróságot, hogy a fentieken túl a 2010. jan. 1-et követően megkezdett felújítás, korszerűsítés számlával igazolt költségének ÁFA tartalmával (legfeljebb a fizetendő adó erejéig) csökkenthető az adó összege.”
  • 2. persona 2009. július 16. 17:54
    „nem kell! a cikkben szereplő példa arról szólt, hogy a saját lakásukon felül van még egy nyaraló és egy ház, amit örököltek. ezek adódnak össze. Olvasd el újra :D”
  • 1. csutka 2009. július 16. 17:21
    „Én nem értem az egészet.Tehát ha van egy 14 millás családi házunk,de nincs más ingatlanunk akkor is kell adózni?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nehéz most a hazai bútorgyártóknak

Szeged - A gazdasági válság lépésre kényszeríti a bútorboltokat is. Ajándékutalványokkal, egyedi ajánlatokkal és törzsvásárlói borkóstolóval kedveskednek vevőiknek. Tovább olvasom