Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Inkább reklám, mint üzlet a svédasztal

Inkább reklám, mint üzlet a svédasztal Családi eseményeket ünnepeltek vasárnap a Szent István étteremben. Verik Roland és családja kislánya, Emma Bianka keresztelője után érkezett. A kislány a leveseket is szemügyre vette. Fotó: Frank YveA cikkhez tartozó galéria megnyitása
(Új ablakban)
A vendégek azért szeretik, mert viszonylag olcsó, változatos és bőséges, a vendéglátósok pedig azért, mert ha ügyesen csinálják, nem fizetnek rá. De mitől svéd a svédasztal?
– Úgy éri meg a svédasztal a vendéglátósnak, hogy ha bejön a nagybelű apuka és a cingár anyuka, akkor a fogyasztásuk a nagy számok törvénye alapján kiegyenlíti egymást. A nyersanyag mennyiségére odafigyelve, a svédasztal mindig pozitívra jön ki – válaszolta kérdésünkre egy ismert szegedi vendéglátós.

A kérdésünk az volt, miként lehetséges, hogy az éhes vendégek nem „eszik meg" a vendéglős hasznát a svédasztalon. Úgy, hogy a nagybelű apuka hiába eszi degeszre magát hússal, ha a cingár anyuka egy kis levessel és némi zöldséggel jóllakik. Abban azért több vendéglátós is egyetértett, hogy nagy haszon nincs a svédasztalon, inkább gesztus a vendég felé, valamint jó reklám: ha ízlett az étel, talán máskor is betér majd a vendég.
Tudta-e?

A svédasztalt illem szerint az óramutató járásával megegyező irányban járjuk körbe egy kiindulópontról, amit az ott tornyosuló tányérokról lehet felismerni. Fogunk egy tányért, és elindulunk a szimpatikus ételek felé. Mindenből csak keveset szabad a tányérra tenni, mivel a tányérról lefolyó, felhalmozott ételkupac illetlenségnek számít. Ne essenek abba a hibába, hogy mindenféle fogásokat összekevernek, hideget meleggel, halat hússal, mivel egy jó svédasztalos étkezésnél is megvan az ételek sorrendje.

Szeged első svédasztalos ételsorát 1988-ban az Olajbányász téri Kék Csillag Étteremben Frank Sándor mesterszakács, csárdagazda és csapata tálalta. Akkor 100 forintért degeszre ehette magát az éhes vendég. Frank azt javasolja, mindenből kóstoljunk egy keveset, és ami ízlik, abból együk tele magunkat.

A svéd smörgasbord szó a szendvics és az asztal szavakból áll össze. A skandináv országokban az ünnepi étkezések jellemző formája valószínűleg a 16. század környékéről származik a svéd arisztokrácia lakomáiról. Az 1912-es stockholmi olimpián az éttermek átálltak arra a gyakorlatra, hogy a smörgasbord ne csak előételeket, hanem főételeket szolgáljon fel. Világszerte akkor vált ismertté, amikor 1939-ben a New York-i világkiállításon a svéd pavilon éttermében forgó svédasztalok voltak.

A svédasztalnál a személyzetnek csak az edényeket, melegen tartókat kell feltöltenie. De másra is figyelniük kell a felszolgálóknak.
– Trükkösek az emberek. A szilveszteri svédasztalos buliknál előfordult, hogy a táskába csusszantak a töményes üvegek, ezért csak pohárban adjuk az alkoholt. A hideg libamáj szalvétába csomagolva is bevándorolhat a zsebbe – mondta vendéglátós forrásunk. Rendezvényszervezők szerint még egy protokoll állófogadáson is előfordul, hogy a vendég „csomagol" magának a svédasztal kínálatából.
 
Inkább reklám, mint üzlet a svédasztal. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Szegeden és környékén gazdag a svédasztalos kínálat. Vasárnaponként a kiskundorozsmai Vadliba vendéglőben 1990, a Sziki Vigadóban 2000 forintért válogathatunk 15-féle étel közül. A Kínai Nagy Fal étteremben 1690, az újszegedi Blues Kertben 2100, a Kastélykert fogadóban és a Szent István étteremben 2400, a Menü étteremben 1890 forintba kerül a korlátlan fogyasztás. Az utóbbi három vendéglátóhely azzal könnyíti meg a vendégek dolgát, hogy az interneten már hét közben elérhetővé teszi a vasárnapi ételkínálatot.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Ferroép Európa leginspirálóbb cégei között

Tíz magyar cég, köztük a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagja, a szegedi… Tovább olvasom