Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Iphigénia Tauriszban – a Metropolitanből

Szeged - Világsztárokkal láthatja a közönség ma 19 órától a Belvárosi moziban Gluck egyik legnépszerűbb operáját, az Iphigénia Tauriszbant élő közvetítésben a New York-i Metropolitanből.
Magyarországon ritkán játsszák Gluck operáit, pedig a műfaj XVIII. századi megújítójaként tisztelt zeneszerző művei ma is világszerte népszerűek. A New York-i Metropolitan a Seattle Operával koprodukcióban Stephen Wadsworth briliáns rendezésében 2007-ben mutatta be a négy felvonásos Iphigénia Tauriszbant, amit sokan a komponista legjobb darabjának tartanak. A görög mitológia világát, a sejtelmes hangulatot világsztárok idézik fel: a címszerepet Susan Graham énekli, Oresztészt pedig az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tenoristája, Plácido Domingo kelti életre. Püladész szerepében Paul Groves, Thoászként Gordon Hawkins lép színpadra. A Met zenekarát Patrick Summers vezényli.

A görög királylány, Iphigénia Taurisz szigetén él száműzetésben a barbár szkűthák között. Meggyilkolt atyja és anyja emléke kísérti, és azt hiszi, ő felelős testvére, Oresztész haláláért. Mindeközben Thoász, a szkűtha zsarnok attól fél, hogy közeledik a vég. Oresztész és társa, Püladész hajótörést szenved Taurisz szigetén, és Thoasz zsoldosai elfogják, majd eleinte börtönben tartják őket. Iphigénia bár érdeklődik Oresztésztől családja sorsa iránt és vonzalmat érez iránta, a két testvér nem ismeri fel egymást. A foglyul ejtett idegen azt mondja Iphigéniának: Oresztészt megölték Mükénében. A hír hallatán Iphigénia bánkódik és gyászszertartást rendez, majd életjelet akar küldeni testvérének, Elektrának Görögországba, ezért elhatározza, hogy a rabok egyikét kiszabadítja. Oresztész és Püladész egymást ajánlja: mindkettő a szigeten akar maradni és meghalni a másikért. Bár eredetileg Iphigénia inkább Oresztészt szabadítaná ki, végül beleegyezik, hogy Püladészt küldje nővéréhez. Oresztészt fel kell áldozni – s ezt saját húgának kellene megtennie...

Paul Groves Püladész, Susan Graham Iphigénia és Plácido Domingo Oresztész szerepében. Fotó: Ken Howard/Met
Paul Groves Püladész, Susan Graham Iphigénia és Plácido Domingo Oresztész szerepében.
Fotó: Ken Howard/Met

„Azt mondják, hogy ez nem igazi ének. Ének-e vagy sem? Nem tudom. De talán sokkal több annál" – méltatta az Iphigénia Tauriszbant fél évszázaddal az ősbemutató után Jacob Grimm, a nagy német mesegyűjtő és nyelvtudós, Gluck operáinak lelkes híve.

Gluck, az operareformer

Christoph Willibald Gluck Bajorországban született 1714-ben. „Atyám főerdész volt Csehországban, és engem is erdésznek nevelt. Akkortájt a zene volt a legnépszerűbb őrület. Sajnos, e művészetbe én is beleszerettem, nagyon gyorsan fejlődtem és számos hangszeren tudtam játszani. Az egész lényemet a zene iránti szenvedély fűtötte és lemondtam az erdészeti karrierről" – írta visszaemlékezésében. A prágai egyetemen matematikát, logikát kezdett tanulni, közben megpróbált zenészként boldogulni. Bécsbe kerülése után, 1735-ben felfigyelt rá a lombard herceg, akivel Milánóba utazott, ahol folytatta zenei tanulmányait. Első operáját is ott mutatták be 1741-ben, majd Metastasio librettóira sorra írta az újabb darabokat. 1745-ben Londonban megismerkedett Händellel, és két operáját is bemutatták. 1748-ban karmesternek szerződött egy hamburgi társulathoz, 1752-ben Bécsben telepedett le, ahol 1774-ben kinevezték udvari zeneszerzővé. Első reformoperáját, az Orfeusz és Euridikét 1762-ben mutatta be. Úgy vélte: a zeneszerzőnek a drámai gondolatot kell szolgálnia, a muzsikának a külső történetet és belső lelki folyamatokat kell megjelenítenie. Kórusokat szerepeltetett, amelyek az antik dráma szellemét idézték. Franciára átdolgozott operáit csak fokozatosan fogadta el a párizsi közönség; az Iphigénia Tauriszban azonban – amelynek bemutatóját 1779-be n a párizsi operában tartották – rögtön nagy sikert aratott. 1787-ben halt meg Bécsben.

Olvasóink írták

  • 8. tol 2011. február 27. 19:28
    „nagy varázsló vagy kedves EAM! Úgy dicsekszel, hogy közben nyafogsz... :) Sebaj, élvezd! A kérdésemre sajna nem adtál választ, ám - egy életem, egy halálom - elmegyek legközelebb, megnézem, lesz, ami lesz...”
  • 7. EAM 2011. február 27. 11:46
    „Tol, a tegnapit nem lattam sajnos. (Nem Szegedröl irok.)

    De ha nem jön közbe semmi (most "lekopogtam" az asztalra), akkor
    a jövö heten szombaton (marc.5.) eredetiben lathatom NY-ban.
    Mivel nem vagyok egy operaszakertö vagy kritikus, igy annyi elönyöm van egy szakemberrel szemben, hogy
    nekem biztosan tetszeni fog!
    :)

    Üdv.
    EAM”
  • 6. tol 2011. február 27. 10:48
    „ne hisztizz EAM, inkább válaszolj a kérdésemre! :)”
  • 5. EAM 2011. február 26. 20:20
    „Csak arra gondoltam, hogy meg lett emlitve Grimm es Händel, talan
    Goethe is megerdemelt volna nehany szot.
    Ha mar a Fönök is örül hogy visszatertem, abbol nekem idaig mindeg csak bajom szarmazott.

    Talan jobb lesz valoban ha befejezem a kommenteleseket.

    Sajnalom a felreerteseket, es hogy nem tudtam "egy hullamhosszra" jutni veletek.
    Az en hibam.

    Sziasztok.”
  • 4. tol 2011. február 26. 15:17
    „roppant kíváncsi vagyok a Met előadására, ha legközelebb időm engedi, feltétlenül megnézem. Tényleg élmény? (aki látta)”
  • 3. gszlaszlo 2011. február 26. 15:06
    „kedves mignon,
    örülök, hogy visszatértél!
    gszl”
  • 2. EAM 2011. február 26. 11:44
    „Igen.

    Goethe: Iphigenie auf Tauris
    (1779)
    miert maradt ki a cikkböl...?”
  • 1. EAM 2011. február 26. 11:33
    „-"Ne lökdössetek es tolongjatok mar annyira...!
    Mindenki be fog jutni!

    Na."”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Font Sándor: Csongrád megye eddig túl sokat kapott

Megváltoztatták a regionális tanácsban az uniós fejlesztési pénzek elosztásának arányát: ezután Bács-Kiskun megyéé 45 százalék, Békésé 35, Csongrádé 20. Tovább olvasom