Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Írástudatlanok a szegedi Csillag börtönben

Szeged - Még ma is vannak analfabéták Magyarországon. Közülük többen is a szegedi Csillag börtönben kötnek ki, ahol büntetésük letöltése közben megtanulhatják a betűvetést. Kíváncsiak voltunk, milyenek az analfabéták és tanáraik – a rácsokon túl.
Még ma is vannak analfabéták Magyarországon. Közülük többen is a szegedi Csillag börtönben kötnek ki, ahol büntetésük letöltése közben megtanulhatják a betűvetést. A mostani börtöniskolások között van, akinek százmilliók folytak át a kezén, több céget is vezetett, pedig még a nevét se tudta lefirkantani. Kíváncsiak voltunk, milyenek az analfabéták és tanáraik – a rácsokon túl.

– A kulcsszó: a forint. Legalábbis ami a matematikaoktatást illeti – jegyzi meg tréfálkozva a Csillag börtön tanítónője, aki nem járult hozzá neve közléséhez. Azt magyarázza, hogy azzal csupán értetlenséget vált ki tanítványaiból, ha olyan kérdést tesz föl: mennyi 100-ból 80? Ehelyett ha a kérdést úgy fogalmazza meg, hogy ha 10 ezer forintból elveszünk 7 ezer forintot, mennyit kapunk, arra rögtön rávágják az apányi-nagyapányi „nebulók" a helyes választ: 3 ezer forint.

Azt tanulják, mint az unokáik

A szegedi Csillag börtön alsó tagozatos iskolájába jelenleg huszonketten járnak. Nagy részük írni-olvasni sem tudott, amikor belépett a rácsos kapun. Most ugyanazt tanulják, mint gyerekeik vagy unokáik az általános iskolában: olvasni, írni és számolni.

Elkezdődik az óra. Tetovált elítéltek virágos és pillangós olvasókönyveket lapozgatnak. Némelyikük füzetéből gyöngybetűkkel írt sorok virítanak. A tanárnő szerint az elítéltek soha nem voltak tiszteletlenek vele. Úgy véli: a csoportból 3-4 ember biztosan megmenthető, ami azt jelenti, hogy ennyien nem kerülnek vissza a rács mögé.

– Ha elfáradnak, énekelünk – mondja a tanárnő. Cigány dalokat is tanítunk interkulturális tantervünk alapján. Egyik diákja, akit mindenki Kobrának becéz, például sehogy sem érti meg a szinkópa lényegét, ugyanakkor kitűnő zenéket szerez.

Osztályterem, tanulók – börtönfalak között. Fotók: Schmidt Andrea

Analfabéták, de nem buták

– Amikor muzsikát hallok, csodálatos érzés járja át a testemet – mondja Lakatos István, alias Kobra. A 42 éves férfi – állítása szerint – Bódi Guszti sógora. Kobrát azért csukták le 2 év 8 hónapra, mert cigány folkegyüttesek pénzét nyúlta le. A zene a mindene: ha bánatos, nótát ír, ha örül, akkor énekel. Kobra nem buta. Bár a betűk és a hangjegyek leírása-olvasása kihívást jelent számára, mégis: egy pillanat alatt fölméri beszélgetőpartnerét.

– Már a gimnáziumot is elvégeztem, csak most ismételek, ezért járok a második osztályba – közli rezzenéstelen arccal. Azt mondja: a lövöldözős filmeket nem szereti, inkább a klasszikusokat nézi. A könyvekben pedig a pszichológiai témájúakat preferálja. Senki nem szól közbe, csak összemosolygunk a tanítónővel.

– Az emberek nagyon buták, így gyorsan meg lehet gazdagodni – magyarázza Bodóczki János. Szerinte a megjelenésre kell adni: tekintély kell, jó ruha, szép kocsi, no meg arany a nyakba. A megjelenéssel mindent meg lehet szerezni – vallja. De még mielőtt bárki félreértené, nem egy sikeres topmenedzser osztja jó tanácsait, hanem a Dél-Alföld egyik legszórakoztatóbb csalója, aki jelenleg a Csillagban tölti 11 éves börtönbüntetését. Volt néhány cége, és több százmillió forint ment át a kezén úgy, hogy még a nevét sem tudta leírni – Bodóczki úr ugyanis analfabéta volt.

– Ezt olvassa el – firkant egy papírra egy krikszkrakszot. Hát ilyen volt az aláírásom, és ezt mindenki bevette – teszi hozzá a 60 éves férfi. Azért nem tanult meg olvasni, mert tizenketten voltak gyerekek, és legidősebb fiúként dolgoznia kellett: apjával együtt falat tapasztottak.

Bánfi Vida Adrienn szigorú tanító. Kobra nótát ír, pedig a betűk és a hangjegyek leírása-olvasása neki nehezen megy

– Most már szoktam könyvtárba járni. A legjobban a meséskönyveket szeretem. A kedvencem Petőfi Sándor: Anyám tyúkja – mondja mosolygó szemekkel a tetovált kezű férfi.

Hatvanéves nebulók

– Azt nem lehet tudni, hogy a Csillag börtönben hány olyan ember van, aki egyáltalán nem tud olvasni. A börtönoktatás ugyanis nem kötelező – tájékoztat Bánfi Vida Adrienn. A Pannon Oktatási Központ Általános és Szakképző Iskola oktatási koordinátora szerint arra sincs adatuk, hogy hány embernek nincs meg a nyolc osztálya. Ennek az az oka, hogy amikor a nevelő a végzettségéről kérdezi az újonnan érkező elítéltet, akkor az bármit mondhat. Ha nem áll rendelkezésre az elítélt bizonyítványa, a tanuló szintfelmérőt ír a közismereti tárgyakból. Ennek alapján sorolják be valamelyik osztályba. Egyébként huszonketten járnak az alsó tagozatra, ahol 8-9 tanuló egyáltalán nem ismeri a Gutenberg-galaxist.

Börtönmatek

Jelenleg 736 jogerősen elítélt lakója van a Csillag börtönnek. Ebből 164-en életfogytiglani büntetésüket töltik. A Csillag egyik harmadik emeleti szárnyában 8 olyan elítélt van, aki soha nem fog szabadulni. Az intézetben 55 külföldi állampolgár tölti büntetését.

– Nem fordult elő velünk, hogy létszámhiány miatt nem tudtunk volna elindítani egy osztályt – 2003 óta az alsó tagozatos osztály egyfolytában működik. Minden évben akad néhány olyan jelentkező, aki gyakorlatilag soha nem járt iskolába – teszi hozzá.

Az alsós osztályból ugyancsak 8-9 olyan elítélt van, aki bár ismeri a betűket, azonban nem érti azt, amiről olvas, vagyis funkcionális analfabéta.

A nemrég megváltoztatott közoktatási törvény szerint nemcsak a hat-hét éves nebulókat nem lehet megbuktatni, hanem hatvanéveseket sem. A tanár szerint többen vannak, akik eljutnak a negyedik osztályig úgy, hogy soha nem fogják megtanulni az írás-olvasást – még alapfokon sem. Majd hozzáteszi: – De bízom abban, hogy ez idő alatt legalább ragad rájuk valami.

A hegy megy Mohamedhez

A szegedi Csillag börtönben jelenleg 116-an járnak általános iskolába, 9 elítélt végzi a gimnáziumot. Többen szeretnének tovább is tanulni – börtönön belül vagy már szabadulásuk után. A Csillag vezetése lehetővé teszi, hogy elítéltjeik közül néhányan főiskolai képzésre jelentkezzenek. Jelenleg négyen végzik a szegedi egyetem pedagógusképző karán az informatika–könyvtár szakot, és egy elítélt nyert felvételt egy budapesti teológiai főiskolára. A börtönoktatásnál – legyen alap- vagy felsőfokú képzés – mindig a hegy megy Mohamedhez, vagyis az oktatók járnak be a börtönbe.

Olvasóink írták

23 hozzászólás
12
  • 23. simonadri 2010. február 15. 12:37
    „ha a dutyiban tanulhatnak, szakmát szerezhetnek az elítéltek, az közvetve, miután kikerülnek, nekünk is jó.”
  • 22. Nádházi János 2008. szeptember 23. 07:14
    „nagyon tetszett a cikk,de én azért olvastam végig mert érdekelne ott munka lehetőség mint börtön őr.Ha megküldenék,hogy hol lehet jelentkezni, nagyon hálás lennék.Válaszukat előre is köszönöm.Tisztelettel :Nádházi János.”
  • 21. naca 2008. február 21. 08:43
    „Nézzék meg a miniszterelnök aláírását! Inkább hasonlít egy ekg görbéhez, mint egy normális aláíráshoz. Pedig állítólag tanult ember. Akkor mit várunk a Csillagban?”
  • 20. "Majdénmegmondom" 2008. február 18. 18:21
    „Tisztelt VCrash bámulatos dolgokat ír arról, ami a börtönökben ma folyik. Egyrészt a tájékozottság tűnik ki belőle, másrészt pedig az, hogy nem pedagógus az illető. Volt szerencsém nekem is tanítanom e műintézményben, és merem állítani, hogy az emberek 99%-a még csak el sem tudja képzelni, hogy milyen az élet a rácsokon belül. Nagy kihívás volt őket oktatni, sok esetben hálásabb feladat, mint a civil életben. A laikusoknak pedig azt ajánlom, még mielőtt további humánus jótanácsokkal és meglátásokkal bombáznák a fórumot, vegyék a fáradtságot és látogassanak el egy börtönbe, illetve mazsolázzanak a börtönéletről szóló szakirodalomból. Kicsit árnyaltabb képet fognak kapni.”
  • 19. sanguine 2008. február 18. 10:45
    „Ha gyerekkorukban nem törődtek szüleik az iskoláztatásukkal, sőt egyáltalán velük, hogy életvitelükkel börtönbe kerültek :-(, akkor legalább ekkor tanuljanak és képezzék magukat, hogy esélyük lehessen szabadulásukat követően a társadalomba történő beilleszkedésre.....”
  • 18. VCrash 2008. február 17. 13:33
    „Egy elítélt egy 4 m2-es cellában, Újság, rádió és TV nélkül...munka után úgyis édes a pihenés, és nem kellene rettegniük egymás ´megismerésétől´ !”
  • 17. lohere 2008. február 17. 12:09
    „Milyen úttörő táborról beszéltek? Voltatok már a Csillagban? Egyrészt a rabok nagyrésze dolgozik, a másik, ez a hely nem szanatórium. Csak töltsetek el egy éjszakát egy cellában egy hústoronnyal, aki szeretne közelebbről megismerni! Nem az az igazi büntetés, hogy rácsok vannak az ablakon, hanem az emberek, akikkel össze vannak zárva.”
  • 16. VCrash 2008. február 17. 08:32
    „Először is, nem csak írástudatlanokvannak börtönben. Sőt, szerintem töredéke a raboknak az aki, nem járt iskolába. A börtön(ök) ´bűnügyi egyetemek´. Ott tanulják meg azokat a módszereket - egymástól -, hogyan lehet a ´bűnelkövetést´ magasabb szinten művelni. Ehhez biztosítva van a ´testépítés´, mint a fizikai erőnlét megtartása, fejlesztése. A napi rendszeres/megfelelő étkeztetés, az orvosi-, kórházi ellátás, a tiszta ruha a pihenő idő, a tanulás (írás-olvasás-számolás) és minden más, amely a tisztelt elítéltek testi/lelki fejlődéséhez feltétlenül szükséges - az állam pénzén! Megtanulják azt ´erőszakos´ magatartást, amellyel a rabtársak közötti hierarhiában a ´hovatartozást´ megtanulják, ill. kiharcolják (kierőszakolják) maguknak. Az az érzésem, hogy akinek pénzén (adóforintján) tartják az elítélteket, tudnánk javaslatot tenni, hogyan kellene ´visszatartó´ hatást elérni a szándékos, erőszakos bűncselekmények elkövetőei részére a börtönökben, de már a fiatalkorúak börtönében is!”
  • 15. ÉN 2008. február 16. 22:30
    „igaza van MIL-nek szerintem is dolgozniuk kellene,mert mi akik dolgozunk nekünk kell a sok csibészt eltartani,ők meg tanulnak olvasnak ,kondiznak??Tiszta üttörőtábor.Megvan a kaja szállás és a fűtés is.Lassan már jobb dolguk lesz mint itt kint nekünk akik gürizünk adózunk számlákat fizetünk. . . .stb”
  • 14. ukuku 2008. február 16. 22:01
    „Én senkit sem akarok elkeseríteni,de nemcsak a kisebbség körében vannak írástudatlanok. Ez nem kisebbségi kérdés, és azt gondolom, hogy nem is kellene ebből azt csinálni.”
  • 13. Tata 2008. február 16. 20:43
    „Tata vagyok!
    péter g. és többiek, lehet cigányozni, csak ... Csak emlékezni is kell. Például a DM is megírta, hogy a Makkosházi iskolában négyen vertek meg egy fiút, mert nem táncolt vagy énekelt. Nem cigányok voltak. Mint ahogy azok a gyerekek sem, akik valamelyik nap agyonvertek egy férfit.
    Szóval?”
  • 12. nvl 2008. február 16. 19:26
    „Amúgy remélem olvastad a cikket mert én arról irtam véleményt, ami nem fiktív. Azonban amiről te irsz az nem tartozik ide.”
  • 11. péter g. 2008. február 16. 16:38
    „"Még ma is vannak..." kezdi az ujságíró, holott arról kéne írnia, hogy amíg ha a cigány nem íratja be a purgyét, egy ejnye-bejnye a retorzió, ha ez a tisztelt etnikum ifjú sarja csak lopni-rabolni és tanárt verni jár be, (esetleg a neki alanyi jogon járó ingyen ebédért) akkor az iskolát marasztalják el 1m Ft-tal ha megpróbálja megvédeni a tanulni képes és akaró gyerekeket, ne csodálkozzunk ha az analfabéták száma négyzetesen szaporodik, ahogy a kisebbség létszáma is! Erre tett még rá az SZDSZ egy lapáttal, amikor bevezette érdekükben az I-IV.-ig tartó buktatási tilalmat. A miattuk hátrányt szenvedő "többség" őket láthatólag nem izgatja!
    nvl-nek csak annyit: örülünk, hogy ő már belülről ismeri a Csillagot!”
  • 10. nvl 2008. február 16. 15:45
    „Teljesen mindegy,hogy van-e iskola vagy bármi más, azért nem kell azt hinni olyan király az élet odabent. Persze vannak tanfolyamok és iskolák ésatöbbi de ezeket azért szervezik,hogy ne marhaságokon járjon az eszük. Ne felejtsétek el,hogy 900 ember raboskodik összezárva és az erőfölény a raboké ergo le kell foglalni a figyelmüket. Persze a sok nagyszájú pontosan tudná mit kellene velük csinálni, de ha egy pár órára bekerülne bármelyikőtök bokáig fosná magát.”
  • 9. Mil 2008. február 16. 13:44
    „Én azt nem értem, miért nem dolgoztatják őket. Lehetne gátat építeni, követ törni csak úgy stb. Egy börtön legyen önnfentartó, nek erüljön pénzbe az adófizetőknek.
    A legelvetemültebbekkel pedig fűtőelemeket cseréltetnék Pakson, persze puszta kézzel, sima munkaruhában..”
  • 8. Cc 2008. február 16. 13:37
    „A Kobrának kell tartani a tanfolyamokat, megvalósította a szegregációmenes világot.”
  • 7. lohere 2008. február 16. 13:19
    „Jobb később, mint soha. Itt legalább van idejük tanulni. Azt nem gondoltam volna, hogy az országban ilyen sötét van!”
  • 6. Carlo 2008. február 16. 13:15
    „még egyetemi végzettséget is lehet szerezni, koszt kvártély adva, csak a szorgalom , mit a kedves tanulónak hozzá kell adnia,
    s jogot végezvén kiokosodva, már akár milliárdos tétekben tenni azt mit analfabétán filléres dolgokat rabolva , élni , s nem tengődni...
    Mint Marci....”
  • 5. Rozi 2008. február 16. 09:06
    „A mai kint lévő analfabétákat is vigyük börtönbe, hogy megtanuljanak írni, olvasni! És mi van az iskolában tanulni nem akaró gyerekekkel, ők is analfabétán fogják elhagyni az intézményt. Talán csukjuk őket börtönbe, hogy megtanuljonak valamit?”
  • 4. skorpio21 2008. február 16. 08:01
    „Lényeg,hogy mind szőke(vagy kopasz)....és tudatlanul is elég kárt okoztak,mi lessz,ha kitaníttatjuk őket???
    Nagy bajok vannak itt a törvényekkel! A tisztességes polgár malyd belegebed,hogy teljesítse állampolgári kötelességeit,míg a "szerencsétlen" börtönlakónak (ha életfogytos is ) vannak személyiségi és emberi jogai,nekik ez jár!?
    A törvényhozók helyében én jobban megbecsülném a dolgos,adófizető polgárokat,mert,ha idekint nem fizetnénk adót,odabent sem élhetnének ,mint "Marci"....”
23 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismerkednek és flörtölnek a neten – tinik és nagyik

Szeged - Ismerkedni akárhol lehet: autóbuszon, diszkóban, munkahelyen. De sokan érzik úgy, nincs egy hely, ahol párkapcsolatot lehetne kialakítani. Tovább olvasom