Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 17°C Még több cikk.

Írástudatlanok őrizték meg az ősi imádságokat

Szeged - Istenes énekek gyűjtésével Erdélyi Zsuzsanna tette teljessé Kálmány Lajos és Bálint Sándor kutatásait. Szeged környékén a szóbeli költészet egyedülálló kincsei maradtak fenn.
 Apátfalvi imádság

Ánafa (örökzöld fa – a szerk.) letelepedett, / ánafa szülte ágát, / ága szülte bimbóját, / bimbója szülte virágját, / virágja szülte Szent Annát, / Szent Anna szülte Máriát, / Mária szülte Jézusát. / Kakasok szólának, / Máriát kiáltának: / kelj föl, szép Szűz Mária, / Szent Fiadat itt viszik, / Golgotára kísértik, / útközben korbáccsal verik, / a kereszthez szögelik, / Krisztusunknak vére folyik, / körénk gyűlnek az angyalok, / ezt tintázóba fölszedik, / és Mária elé viszik. / Szűz Mária ezt ha látja, / azt mondja ő, azt vallja, / aki ezt napjában elmondja, / a hét halálos bűntől megmenekszik. Ámen.

Az apátfalvi Vargáné Antal Ilona mindennap elmondja a nagyszüleitől tanult régi imákat. A szeged-alsóvárosi ferences templomban az Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) néprajzkutató emlékére rendezett esten idézte fel az imádságokat. A tudós szegedi folkloristák kutatásait tette teljessé azzal, hogy összegyűjtötte az archaikus imádságok utolsó emlékeit. Ezek az istenes versek és énekek a 20. századi magyar néprajz talán legnagyobb felfedezései.

Az első archaikus imádságokat a szegedi nagytájon jegyezték le, mégpedig Kálmány Lajos (1852–1919), aki Szegedről, csongrádi, torontáli és Csanád megyei településekről rögzített számos szép példát. Néhány évtizeddel később Bálint Sándor (1904–1980) is felfigyelt rájuk Szeged-Alsóváro-
son, majd halála előtt a Szögedi Nemzet című könyvében kis imádságantológiát tett közzé. Ezek az imádságok máig élnek. Apátfalván az archaikus imádságok hagyománya különösen gazdag. Ez nyilván összefügg a község ragaszkodó és sajátos katolicizmusával, erős hagyományőrzésével.

Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című összeállítása, Ünnepi kalendáriuma és Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék, lőtöt lépék című könyve nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a magyar néprajz és egyáltalán, a magyar művelődéstörténet – mondta az emlékesten Barna Gábor néprajzkutató, a szegedi egyetem néprajz tanszékének professzora.

Erdélyi Zsuzsanna 1968-ban kezdett hozzá a szóbeli költészet utolsó nyomainak feltérképezéséhez. Előadásaival és írásaival Szegeden is követők sorát indította le. A hetvenes és nyolcvanas években nem volt minden kockázat nélküli a vallás kultúra kutatása. Abban az időben még a folkloristák is úgy gondolták, hogy a magyar szóbeli költészetben nincs vallásos tematika. És akkor jött egy megszállott kutató, aki azt állította, hogy az első magyar nyelvemlékek, a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom töredékes szövegelemei bukkannak elő százával és ezrével a szebbnél szebb szövegekben az emlékezet mélyrétegeiből.

Vargáné Antal Ilona istenes énekeket ad elő a szegedi ferences templomban. Fotó: Karnok Csaba
Vargáné Antal Ilona istenes énekeket ad elő a szegedi ferences templomban. Fotó: Karnok Csaba

Erdélyi Zsuzsanna járta a templomokat, hogy az archaikus szövegek és énekek jelentőségéről beszéljen. Sok éneket gyűjtött a szeged-alsóvárosi havi búcsú zarándokai között. Hangsúlyozta, hogy az egyszerű emberek, az írástudatlanok felelősségének köszönhetően maradtak fenn ezek az emlékek. A szövegek olykor meghökkentő szürrealista látomások, máskor nyers realizmust tükröznek, vagy éppen szívet szorító és szemet homályosító érzelmeket mutatnak a szenvedő Jézusról és fia szenvedését fájlaló Máriáról.

A fennmaradt hangfelvételeken hallani, amint az imádkozó asszonyok belezokognak a szövegmondásba. Némely szent versekben a kereszténység előtti pogány szakralitás elemeit is ki lehet mutatni, amelyre később keresztény, biblikus vonások és a keresztény színjátszás nyomai rakódtak. Szóról szóra kellett mondani a sorokat, még ha értelmetlen szavak kerültek is néha bele. Az imádságok olyan lelkes nyelvművészek feldolgozásában élnek tovább, mint Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Gergely Ágnes és Tandori Dezső.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Italosztás: csak a várakozási időt nézik a rendőrök a kánikulában

A hétvégi nagy hőségben még nem okozott gondot a forgalom átengedése a röszkei határátkelőhelyen. Tovább olvasom