Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

Írástudatlanok őrizték meg az ősi imádságokat

Szeged - Istenes énekek gyűjtésével Erdélyi Zsuzsanna tette teljessé Kálmány Lajos és Bálint Sándor kutatásait. Szeged környékén a szóbeli költészet egyedülálló kincsei maradtak fenn.
 Apátfalvi imádság

Ánafa (örökzöld fa – a szerk.) letelepedett, / ánafa szülte ágát, / ága szülte bimbóját, / bimbója szülte virágját, / virágja szülte Szent Annát, / Szent Anna szülte Máriát, / Mária szülte Jézusát. / Kakasok szólának, / Máriát kiáltának: / kelj föl, szép Szűz Mária, / Szent Fiadat itt viszik, / Golgotára kísértik, / útközben korbáccsal verik, / a kereszthez szögelik, / Krisztusunknak vére folyik, / körénk gyűlnek az angyalok, / ezt tintázóba fölszedik, / és Mária elé viszik. / Szűz Mária ezt ha látja, / azt mondja ő, azt vallja, / aki ezt napjában elmondja, / a hét halálos bűntől megmenekszik. Ámen.

Az apátfalvi Vargáné Antal Ilona mindennap elmondja a nagyszüleitől tanult régi imákat. A szeged-alsóvárosi ferences templomban az Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) néprajzkutató emlékére rendezett esten idézte fel az imádságokat. A tudós szegedi folkloristák kutatásait tette teljessé azzal, hogy összegyűjtötte az archaikus imádságok utolsó emlékeit. Ezek az istenes versek és énekek a 20. századi magyar néprajz talán legnagyobb felfedezései.

Az első archaikus imádságokat a szegedi nagytájon jegyezték le, mégpedig Kálmány Lajos (1852–1919), aki Szegedről, csongrádi, torontáli és Csanád megyei településekről rögzített számos szép példát. Néhány évtizeddel később Bálint Sándor (1904–1980) is felfigyelt rájuk Szeged-Alsóváro-
son, majd halála előtt a Szögedi Nemzet című könyvében kis imádságantológiát tett közzé. Ezek az imádságok máig élnek. Apátfalván az archaikus imádságok hagyománya különösen gazdag. Ez nyilván összefügg a község ragaszkodó és sajátos katolicizmusával, erős hagyományőrzésével.

Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című összeállítása, Ünnepi kalendáriuma és Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék, lőtöt lépék című könyve nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a magyar néprajz és egyáltalán, a magyar művelődéstörténet – mondta az emlékesten Barna Gábor néprajzkutató, a szegedi egyetem néprajz tanszékének professzora.

Erdélyi Zsuzsanna 1968-ban kezdett hozzá a szóbeli költészet utolsó nyomainak feltérképezéséhez. Előadásaival és írásaival Szegeden is követők sorát indította le. A hetvenes és nyolcvanas években nem volt minden kockázat nélküli a vallás kultúra kutatása. Abban az időben még a folkloristák is úgy gondolták, hogy a magyar szóbeli költészetben nincs vallásos tematika. És akkor jött egy megszállott kutató, aki azt állította, hogy az első magyar nyelvemlékek, a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom töredékes szövegelemei bukkannak elő százával és ezrével a szebbnél szebb szövegekben az emlékezet mélyrétegeiből.

Vargáné Antal Ilona istenes énekeket ad elő a szegedi ferences templomban. Fotó: Karnok Csaba
Vargáné Antal Ilona istenes énekeket ad elő a szegedi ferences templomban. Fotó: Karnok Csaba

Erdélyi Zsuzsanna járta a templomokat, hogy az archaikus szövegek és énekek jelentőségéről beszéljen. Sok éneket gyűjtött a szeged-alsóvárosi havi búcsú zarándokai között. Hangsúlyozta, hogy az egyszerű emberek, az írástudatlanok felelősségének köszönhetően maradtak fenn ezek az emlékek. A szövegek olykor meghökkentő szürrealista látomások, máskor nyers realizmust tükröznek, vagy éppen szívet szorító és szemet homályosító érzelmeket mutatnak a szenvedő Jézusról és fia szenvedését fájlaló Máriáról.

A fennmaradt hangfelvételeken hallani, amint az imádkozó asszonyok belezokognak a szövegmondásba. Némely szent versekben a kereszténység előtti pogány szakralitás elemeit is ki lehet mutatni, amelyre később keresztény, biblikus vonások és a keresztény színjátszás nyomai rakódtak. Szóról szóra kellett mondani a sorokat, még ha értelmetlen szavak kerültek is néha bele. Az imádságok olyan lelkes nyelvművészek feldolgozásában élnek tovább, mint Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Gergely Ágnes és Tandori Dezső.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Italosztás: csak a várakozási időt nézik a rendőrök a kánikulában

A hétvégi nagy hőségben még nem okozott gondot a forgalom átengedése a röszkei határátkelőhelyen. Tovább olvasom