Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Irodalmunk római nagykövete

A szegedi bölcsészkaron végzett, Rómában élő magyartanár, Kérész Éva olaszra fordította, és saját költségén kiadta Móra Ferenc ifjúsági regényét, a Kincskereső kisködmönt.
– Először gyermekeim kedvenc könyvét, Fekete István Vukját fordítottam olaszra. Tíz éven át kilincseltem vele Rómában, amíg találtam egy kiadót, amely azzal a feltétellel, hogy a férjem kifizeti a költségek felét, hajlandó volt megjelentetni. Rettenetesen felbőszít, hogy folyton azt írják: a mai fiatalok nem szeretnek olvasni, de nem kérdezik meg, miért van ez. Szerintem azért, mert ostobábbnál ostobább könyveket adunk nekik. Ezért is határoztam el: lefordítom az én kedvenc könyvemet, Móra Ferenc csodálatos ifjúsági regényét, a Kincskereső kisködmönt is. Kezembe akadt egy magyar–olasz irodalmi lap, amelyben megjelentették az első fejezetét, de az olasz fordító átültette tökéletes irodalmi nyelvre a gyereknyelvet, ezzel teljesen eltorzította Móra szövegét.

Meggyőződésem: a gyermeknyelvet nem szabad irodalmiasítani. Mivel mi is csak Kincskeresőként emlegetjük, az olasz címéül is ezt választottam, hiszen a kisködmön szinte lefordíthatatlan, vagy csak nagyon hosszan és erőltetetten – hangsúlyozza a negyedszázada Rómában élő Kérész Éva, aki angolul is kiválóan beszél, franciául, spanyolul is olvas, mégis – ahogy fogalmaz – nyelvünk nagy rajongója maradt.

Egy orvoskongresszuson Floridában 2006-ban. Balról Dr. Benedek György (Szeged), Dr. Baffi Judit (Bethesda), Dr. Bitó László (New York), Dr. Holló Gábor (Budapest), Kérész Éva és Dr. Fehér János (Róma)
Egy orvoskongresszuson Floridában 2006-ban. Balról Dr. Benedek György (Szeged), Dr. Baffi Judit (Bethesda), Dr. Bitó László (New York), Dr. Holló Gábor (Budapest), Kérész Éva és Dr. Fehér János (Róma)

Szegedtől az örök városig

– Szegeden végeztem a bölcsészkart, Ilia Mihály tanár úr kedvenc hallgatója voltam, és Bálint Sándortól tanultam a néprajzot. Juhász Gyula újságírói munkásságából írtam a szakdolgozatomat, amit az évfolyam legjobbjának ítéltek 1964-ben. Az egyetem mellett ének szakon elvégeztem a konzervatóriumot is Kutrucz Éva növendékeként, majd a Budapesti Madrigálkórus oszlopos tagjaként bejártam Európát. Gyermekeink 12 és 14 évesek voltak, amikor két évvel a berlini fal leomlása előtt, 1987-ben férjemet, Fehér János szemészprofesszort meghívták a római egyetemre vendégtanárnak, és mi is vele mentünk. Gyermekeink azóta családot alapítottak, a fiunk Amerikában, a lányunk Budapesten él, de mi Rómában maradtunk. Nem vagyunk gazdagok, a férjemmel – akinek titkárnőként segítek – 73 évesen is dolgozunk, mert a nyugdíjunkból éhen halnánk – fogalmaz Kérész Éva, aki karácsonyra a Tüskevár olasz nyelvű kiadását tervezi.

– Annak idején a Kincskeresőt is magunkkal hoztuk Rómába; magyartanár lévén én tanítottam a gyerekeimet magyar irodalomra. Egyszer felkeresett bennünket egy doktornő, aki 1956-ban disszidált, Rómában alapított családot; meglátta a polcunkon a Móra-kötetet, és kölcsönkérte. Ő is igazolta a véleményemet: ez a könyv nemcsak a gyerekeknek, a felnőtteknek is nagy élmény. Évekig győzködtem az olasz kiadókat, hogy ez egy gyönyörű regény Dickens színvonalán, senki nem hitte el. Követem a világ gyermek- és ifjúsági irodalmát; nekünk nemcsak a felnőtt, hanem az ifjúsági irodalmunk is világszínvonalú. Valóságos aranybánya, mert a legnagyobbjaink írtak a gyerekeknek. Petőfi János vitézétől Móricz Légy jó mindhalálig című regényén át Weöres Sándor Bóbitájáig hosszan lehet sorolni a jó példákat. Mégis csak egyetlen gyerekkönyvet ismernek világszerte: A Pál utcai fiúkat, ami azért lett világhírű, mert Molnár Ferenc az Egyesült Államokban kiadatta, és angolból az összes világnyelvre lefordították. Ha arra várunk, hogy mások fedezzék fel a magyar irodalmat, akkor sohasem nyeri el méltó rangját – véli Kérész Éva, aki nem talált vállalkozó kedvű olasz kiadót, ezért anyanyelvi szerkesztő közreműködése nélkül, saját költségen adta ki a Kincskeresőt az általa elindított Bibliotheca Tricolore-sorozat első köteteként. 527 példányban jelent meg, a Dabasi Nyomda kitűnő munkát végzett.

– Reich Károly annak idején két változatot is készített a regényt illusztráló bűbájos rajzsorozatából, az első jobban tetszett, így ez szerepel az olasz nyelvű kiadásban. Sok gyerekbetegünk is akad, amíg várakoznak a rendelőben, gyakran felolvasok nekik egy-egy érdekes részt. 20–30 példányt már kéziratban terjesztettem, hogy teszteljem. Egy trieszti kislány azt írta: ez élete legszebb könyve. Egy Amerikában élő olasz kisfiú pedig azt üzente: hazafelé, a repülőúton a mennyekben érezte magát, annyira élvezte a Kincskeresőt.

Kérész Eva a római szemészeti rendelőben Elisabett nővérrel, az Orsolyás rend főnökevel és férjével, Dr. Fehér János szemészprofesszorral
Kérész Éva a római szemészeti rendelőben Elisabett nővérrel, az Orsolyás rend főnökével és férjével, Dr. Fehér János szemészprofesszorral
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sok még az üres hely a szakiskolákban: a munka és az ösztöndíj is befolyásol

Az iskolák a szakmatanulás fontosságát hangsúlyozzák, ennek ellenére nem teltek meg a megye most induló szakképző osztályai. Tovább olvasom