Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 22°C | 35°C Még több cikk.

Irodalom és média kapcsolata

Emléktáblát kap hamarosan a tragikus sorsú író, Csáth Géza, s a kezdeményezést Szajbély Mihály is támogatja. A neves szegedi irodalomtörténész szerint Csáth novellái szinte mindenkit megszólítanak, ez sikerének magyarázata. A Csáth-monográfiát publikáló kutató a szegedi média tanszék vezetője – új képzési szakirányt is ígért jövőre.
Szajbély Mihály: A kommunikációképzés az egyik legéletképesebb a bölcsészkaron. Fotó: Karnok Csaba
Emléktáblát helyeznek el, és tölgyfát ültetnek hamarosan Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József író, zenekritikus és idegorvos emlékére a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának kertjében. Ennek kapcsán megkerestük az íróról elsőként monográfiát publikáló neves szegedi irodalomtörténészt, Szajbély Mihályt: vajon igaz-e, hogy egyre népszerűbb a századelő tragikus sorsú zsenije, akinek Magyarországon most először készülnek emléktáblát állítani.

A többféle művészeti ágban és a természettudományban egyaránt járatos Csáth novellái szinte minden olvasójának nyújtanak valami sajátos élményt – állítja Szajbély Mihály. Sokarcú szerző, akinek írói világában remekül tükröződik modern, elborzasztó és egyben csodálatra méltó életsorsa. A polihisztor író szenvedélybetegségének és érvényesülési vágyának viszonya, majd életének kisiklása, tehetségének megtörése főként a fiatalabb generáció problémáihoz áll közel, akik újra és újra fölfedezik maguknak. A Csáth-életmű ezért nem csupán formálisan része az irodalmi köztudatnak, hanem tömegek olvassák is írásait – ezt mutatja a szegedi irodalomtörténész által sajtó alá rendezett Csáth-kötetek több tízezer eladott példánya.

Szajbély Mihály szerint a Csáth-életmű lassan teljesen feldolgozottá válik, így ő manapság mással foglalkozik: a hazai literatúra egyik legtermékenyebb írójáról, Jókai Mórról tervez könyvet írni, nemrégiben pedig megjelentette a 19. századi magyar irodalom és a korabeli nemzettudat összefüggéseit taglaló munkáját. Eddigi munkáinak elismeréseképpen októbertől a berlini egyetemen is tanít, amellett, hogy a szegedi médiatudományi tanszék vezetői feladatait ellátja.

Ez utóbbit szívesen teszi, hiszen irodalmi és médiatudományi kutatásai szervesen összefüggenek, de a kommunikációképzést egyébként is az egyik legéletképesebbnek látja a bölcsész szakok között. A sokoldalúan hasznosítható és a bolognai folymatnak megfelelő 3+2 éves – alap- és mesterfokú – képzést azon kevés humán tudományos szak közé sorolja, amit nem kellett kényszeredetten beletuszkolni az új struktúrába: az első három év erősen gyakorlatorientált, a második kettő pedig az elméletet helyezi előtérbe. 2006-tól a már bevett szakirányok mellett megjelenik majd a nemzetközi kommunikáció is, ahonnan turisztikai szakemberek, kultúrközi kapcsolatokat eredményesen ápoló és elemző szakemberek léphetnek majd a munkaerőpiacra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A nap még megcukrozhatja a szőlőt

Két hetet késik minden szőlőfajta beérése a megyében, a termés pedig csak harmada a tavalyinak. A… Tovább olvasom