Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Ismét kézműves termék lett az igényesebb cipő

Az országban mindössze öten készítenek kézzel varrott cipőket – köztük egy szegedi cipész. Mindannyian egy évtizedek óta kihalt mesterséget élesztettek újra, ezzel együtt pedig ismét presztízst szereztek a lábbeliknek.
Fotó: Gyenes Kálmán
A ruha- vagy az ékszerkészíttetés ma már sokak számára természetes. Aki nem szeretne tucatárut, egyedi elképzelése alapján rendelhet magának kosztümöt, gyűrűt egyaránt. Hasonlóan van ez a cipőkkel is, az egyedi lábbelik varratása azonban még csak nagyon keveseknek igénye. Igaz, nem is találni lépten-nyomon erre szakosodott mestert: az országban mindössze öten foglalkoznak saját tervezésű cipők készítésével. Egyikük Sallay Tibor, aki fiával közösen viszi szegedi vállalkozásukat.

– Egyszer szétment a cipőm, és úgy gondoltam, készítek magamnak egy másikat – mesélt különleges vállalkozásának kezdetéről a cipész, aki eredetileg férfiszabászatot tanult. – Olyan jól sikerült, hogy a barátaim is elkezdték kérni, csináljak nekik is valamit. Egyre többfelé ment a híre a munkáimnak, így kaptam újabb és újabb megrendeléseket.
Sallay Tibor elmondta, a hagyományos értelemben vett cipőkészítés már évtizedek óta nem létezik Magyarországon. A nagyüzemi gyártásban külön készülnek a talpak és a felsőrész, így 30-40 éve már nem is oktatják a teljes cipőkészítési folyamatot. A szegedi szakember is régi könyvekből és egy idős bácsitól tanulta meg a szakmát.

A kézzel készített cipők legnagyobb előnye, hogy pontosan akkorák, mint a láb, hiszen a megrendelő méreteire szabják. Szemben az ipari cipőkkel, melyeket standard méret után gyártanak. Ezekből azt vesszük meg, ami nem szorít, és nem lötyög, vagyis nagyjából jó. Aztán ha a talpunk vagy a sarkunk megfájdul benne, rá kell jönnünk, hogy mégsem volt megfelelő választás. Talán hihetetlen, de egy rossz cipő rengeteg baj forrása lehet, okozhat például fejfájást, sarokfájást vagy gerincbetegséget is.

Újrafelfedezés

Magyarországon nagyjából öt éve indult be az egyedi cipőkészítés. Még csak most kezdik felfedezni maguknak az emberek, holott Angliában például minden úriember kézzel varrott lábbelit hord. Nálunk egyelőre sokan csak státusszimbólumként veszik meg az egyedi cipőket, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy legtöbben visszajárnak és újabbakat rendelnek, hiszen rájönnek, mennyivel jobb viselet ez, mint a gyári.

– Egy kézzel varrott és egy gyári cipő között annyi a különbség, mint a Trabant és a Mercedes között. Igazán viszont csak akkor lehet érezni a különbséget, amikor hordja az ember – mondta Sallay Tibor. – Én csak természetes anyagokat használok, még a szintetikus ragasztó helyett is csirizzel dolgozok. Minden rész varrva van, ezáltal sokkal elasztikusabb lesz a cipő, a műanyag merevítő kiküszöbölésére pedig két hétig tartom kaptafán, hogy megtartsa eredeti formáját.

A tapasztalatok azt mutatják, több nő készíttet kézzel varrott cipőt, mint férfi – sokan elsősorban amiatt, hogy egyedi darabot tudhassanak magukénak. Báli szezonban elsősorban a ruha anyagából varrt lábbeli a sláger, tavasszal és nyáron pedig az esküvői cipő. És persze mindig vannak különleges kívánságok, most például egy dobos cipő készül – dobbal és dobverővel az orrán.

– Hatvan óra munka van egy pár lábbelivel, nagy türelem kell ehhez a munkához – mondta Sallay Tibor, aki azonban úgy gondolja, megérte ismét feléleszteni a szakma kézműves jellegét. Még akkor is, ha manapság sokan annyira nem igényesek arra, mit hordanak lábukon, hogy gondolkodás nélkül megveszik a pár ezer forintos kínai cipőt, mely egyébként fröccsöntött talpával és műbőr felsőrészével veszélyes hulladéknak számít.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szponzor nélkül nem megy

Szponzori támogatás hiányában elmarad az idei Dömötör-díjátadó gála Szegeden. A Májulás, a… Tovább olvasom