Szeged - delmagyar.hu

Szegény gyerekeket sajnálom ilyen mocsok szülei van,a gyámhatóság mért nem most intézkedik.

"182. Timarkriszta
Volt egy család, aki már hónapok óta egy alapítvány látókörében volt. "
Az alapítványok abból élnek, hogy a befolyt összeg elég nagy százalékát "leírják" működési költségként.
Az ő érdekük az, hogy felturbózzák a sztorikat a nagyobb adomány reményében.
Jelenleg is gyűjtik Alizkának a pénzt
http://matrix.zug.hu/cikk/segitsunk-egyutt-aliznak_97.php

A gyalázkodók a főbérlőtől mikor kérnek bocsánatot?

#182. "Két napig abban a hitben voltam, hogy a lehető legjobbat tettem: segítettem egy igazán rászoruló családon - elsősorban két gyereken."
és
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/gelleek_visszaeltek_az_emberek_joindulataval/2281165/

Köszönöm a helyreigazítást. A jó szándékához semmi kétség nem fért, azt egyikünk sem vitatta.

mindjárt fent lesz az új cikk

182. Timarkriszta 2012.05.24. 15:37

Azért egy kis kiigazítás, vagy ilyesmi nem is fog megtörténni? Mert itt most már gyakorlatilag tényként kezeli mindenki az átverés tényét, amit Ön is elismer a hozzászólásában. Ennek ellenére még mindig az apuka szipogására és örömkönnyeire kommentelünk. És ez így kissé groteszk.:)

182. Timarkriszta 2012.05.24. 15:37
sajnálom, de a mai világba igenis utána kell járni a dolgoknak, mert a nem valós dolgokból lesznek a "pletykák" stb.
Aki hazudik az csal, aki csal az lop, lopni, csalni csúnya dolog.
Lehet, hogy Ön részéről minden szó igaz és elterelés történt, akkor viszont minél hamarabb lépnie kellett volna.
Tudja mi jöhet ezután? Pl. megjelenik az összes, sajnos szerencsétlen sorsú család, mert így megoldódna gondjaik egy része, DE tuti lesz köztük olyan is aki nem tiszta jellem.
Az emberek bizalma megingott. Még mindig nincs semmi biztos pont, azonkívül, hogy ön is és sokan mások segítettek.
Vajon mernek-e ezután ugyanolyan tiszta szívvel?
Mi van, ha mégsem olyan tiszta az a történet, amit az apuka mesélt?
Mi van, ha megrágalmaztunk embereket, akik nem is érdemlik meg?
Mi történik a hitelességgel?

Én pl most sem tudom kinek higgyek.

182. Timarkriszta 2012.05.24. 15:37

Én tuti utánanéztem volna hogy valósak e a dolgok,ha mindenképp jól akarom végezni a munkám. először inkább el kellett volna számolni 10ig ahogy szokták mondani,ezalatt az utánajárást értem. ....

180: 3 és fél órája "elköszöntél". Azóta már hajóút, tőzsde és cégvásárlás is volt. Nem csodálkoznék, ha a következő verzió szerint a norvég miniszterelnökkel tárgyalnál, hogy a villach-i takarítócégednél, ahol Shelby-k és BMW M-ek a céges autók (:D) legyen tanácsadó, természetesen csak számlával. Ébresztő, a kezed a bilibe lóg! Vedd be szépen a gyógyszert, Zolika, aztán indulj dolgozni. Csak nehogy olyan kókány munkát végezz, mint a múltkor, mert a kaputelefon-szerelés hozzáértést kíván!

Tisztelt fórumozók!
Szomorúan olvasom az egyre elharapózó kommenteket, melyekben mind gyakrabban vagyok megemlítve, mint a személy, aki felelős ezért a félresiklott történetért. Szeretném, ha végiggondolná mindenki, aki most azzal vádol, hogy nem néztem utána alaposan a családnak, hogy mi is történt tulajdonképpen. Volt egy család, aki már hónapok óta egy alapítvány látókörében volt. Egy család, ahol két gyerek gyakorlatilag bármelyik órában utcára kerülhetett - és aztán ez meg is történt. Majd ezek után az vesse rám az első követ, aki ezen háttér után úgy döntött volna, hogy leinformálja több nap alatt őket. Ahelyett, hogy megbízna abban, hogy egy régóta ismert családról van szó és inkább azzal foglalkozna, hogy minél hamarabb fedél legyen a fejük fölött.
Két napig abban a hitben voltam, hogy a lehető legjobbat tettem: segítettem egy igazán rászoruló családon - elsősorban két gyereken. A munkámnak köszönhetően elértem, hogy vadidegenek pillanatok alatt megoldották minden… Tovább olvasom »

Tisztelt fórumozók!
Szomorúan olvasom az egyre elharapózó kommenteket, melyekben mind gyakrabban vagyok megemlítve, mint a személy, aki felelős ezért a félresiklott történetért. Szeretném, ha végiggondolná mindenki, aki most azzal vádol, hogy nem néztem utána alaposan a családnak, hogy mi is történt tulajdonképpen. Volt egy család, aki már hónapok óta egy alapítvány látókörében volt. Egy család, ahol két gyerek gyakorlatilag bármelyik órában utcára kerülhetett - és aztán ez meg is történt. Majd ezek után az vesse rám az első követ, aki ezen háttér után úgy döntött volna, hogy leinformálja több nap alatt őket. Ahelyett, hogy megbízna abban, hogy egy régóta ismert családról van szó és inkább azzal foglalkozna, hogy minél hamarabb fedél legyen a fejük fölött.
Két napig abban a hitben voltam, hogy a lehető legjobbat tettem: segítettem egy igazán rászoruló családon - elsősorban két gyereken. A munkámnak köszönhetően elértem, hogy vadidegenek pillanatok alatt megoldották minden problémájukat. És fel sem merült bennem, hogy az az ember, aki összetörve sírt, hogy vele még ennyi jót senki nem tett, átvert engem és rajtam keresztül sok más embert.
Elismerem, hogy a segíteni akarás erősebb volt bennem, mint a gyanakvás. Azért bízok benne, hogy nem vagyok egyedül, aki ebben az esetben hasonlóan járt volna el.