Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Isteni tévképzetek, olvasó emberek

A hétvégén zajlik Tatán a középiskolások Arany János irodalmi versenye, melyre Arany János, Szigligeti Ede, Móricz Zsigmond, Sánta Ferenc, Dumas, Vámos Miklós és Darvasi László műveit kellett elemezniük a versenyzőknek. Sajnos nincs Csongrád megyei tanuló a döntősök között.
Az alábbi szöveg Darvasi László írónak, lapunk munkatársának a versenyzőkhöz intézett köszöntője.

Tudjátok-e, hogy 1877-ben a Western Union nevű nagy cég elutasított egy bizonyos Bell nevű férfiút, aki valami telefon nevű szerkezettel próbált házalni náluk? Tudjátok-e, hogy 1939-ben azt írta a New York Times, a televízió soha nem lesz képes versenyezni a rádióval, mert a családok nem akarnak majd a képernyő előtt bambulni. Négy évvel később az akkori IBM főnöke úgy gondolta, hogy mindösszesen öt számítógépre lesz szükség a világon. 1977-ben aztán Ken Olsen, a Digital Equipment Corporation elnöke föltette a költői kérdést: Ugyan miért akarna bárki is az otthonába egy computert?! 2002-ben pedig Bill Gates tett ígéretet, hogy már csak két esztendőre van szükség, hogy a spamprobléma megoldódjon.

Kedves tévedések, ugye?

Csak azért is soroltam föl e néhány isteni tévképzetet, mert speciel ha valaki azt mondja, amint arra példa is van, és nem kevés, hogy a könyv is elvész, kipusztul, semmivé válik, a könyv kihal, mint a mamutok vagy mint a neandervölgyi hölgyek és urak, az könnyen hasonló kapitális tévedés büszke birtokosa lehet.

A számítógépet az irodalom, azon belül a könyv ellenségének tekintik nagymamáék vagy apáék, olykor joggal, máskor jog nélkül, de azért ti már nyilván tudjátok, hogy mindössze egy-két kattintásra fortyognak és pulzálnak tőlünk a már-már végtelen kiterjedésű digitális könyvtárak. Például egy igencsak sikeres, fiatal magyar író, Dragomán György, a kindle nevű kütyüjén olvassa a nagy, léleképítő, több száz oldalas regényeket. Ez nekem kissé idegen dolog, de azért nem sírom el magam Dragomán Gyuri olvasási szokásai miatt.

Semmi kétség, őrült dolgok zajlanak a kultúra virágoskertjében, ráadásul a számítógépek történetének a kezdetén vagyunk, tulajdonképpen bébikor ez még, mi lesz itt húsz, harminc, száz év múlva?!

Én nem féltem annyira a könyvet, mint egyesek. Nem kongatok vészharangot, de még csak a vészjelzőt se nyomkodom. Nem féltem a könyvet az iPhone-tól, a BlackBerrytől, az ördögi internettől, az egyre bonyolódó és táguló virtuális világtól, legfeljebb kevesebb könyv lesz, amire azonban egyelőre mégsem utalnak jelek. Mert bizony sok könyv van. Sőt egyre több könyv van, például Franciaországban csak egy év alatt ezer regény lát napvilágot.

Mindenesetre őrületes mértékű kulturális átalakulás zajlik, de a műveltségünknek, a kultúránknak, a lelki és a szellemi életünknek a része marad a keményfedeles, lapozható, összefirkálható, ellopható, visszaadható, kikölcsönözhető, zakózsebbe gyűrhető könyv. A könyv ugyanis érzéki képződmény, illata, súlya, térbeli kiterjedése, megkockáztatnám, lelke, személyisége van.

Az irodalom ellensége nem a net, hanem a butaság, a gonoszság, a tudatlanság, a restség, a cenzor, a könyvégető.

Nem tudom, ti hogyan és miként szerettek olvasni, neten, kindle segedelmével, vagy éppen azokat a régi könyveket bújjátok, amelyek miatt anyukátok vagy apukátok is ejtett olvasói könnyeket! A lényeg, hogy olvasó emberek vagytok, mert itt vagytok. Éljen, éljen!

Olvasóink írták

  • 1. fera2 2011. augusztus 24. 20:33
    „Van egy hely, ahol mindenki megszállott olvasó és nagyon sok a Darvasi rajongó is, olvassák, értékelik az írásokat, ez a hely a moly.hu, ha még nem találkozott vele ajánlom a figyelmébe.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Doppingolja, hogy José Curával énekel

Szeged - Két kivételes vendégénekest is hallhat a közönség kedden és csütörtökön a szegedi… Tovább olvasom