Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Jakab Béla: aki a nehezebb utat választotta

Ki Jakab Béla? Természet- vagy hittudós? Mind kettő. Legtöbben mint madártani szakembert ismerik, illetve mint könyvtárost: három évtizedet dolgozott a Somogyiban. Az idén nyolcvannyolcadik évébe lépő szegedi polihisztor élete arról szól, hogy mi minden ellenére lett az, aki. Sosem a könnyebb ellenállás irányába ment.
Hogy a magyar gólyakutatás szegedi központú, abban Jakab Bélának nagy szerepe volt. Fotó: Segesvári Csaba
Jakab Bélát egyaránt érdekelte a természet- és a hittudomány, s ilyen tárgyú ismereteit tovább is akarta adni. A szegedi tanárképző főiskolán kezdte tanulmányait földrajz–természetrajz szakon, emellett az egyetemen állattant tanult. Előtte a ciszterci rend gimnáziumába járt.

Hogy szerzetes-tanár legyen, annak terve az orosz fogságban alakult ki benne – a jelek szerint az agymosás épp az ellenkezőjét váltotta ki belőle, mint amit ki kellett volna váltania. Negyvenhétben nyert felvételt Zircen a ciszterci rendbe, ötvenegyben szentelték pappá, a szerzetesrendek szétszóratása következtében ötvenkettőtől világi papi szolgálatot látott el. Ennél jobban szembemenni az uralkodó folyamatokkal nem is lehetett volna. Az új nemzedéket szerette volna tanítani, természettudományra és teológiára egyszerre – van is ilyen tárgyú, kéziratban maradt kötete –, de ismereteinek egy ettől eltérő helyzetben is hasznát vette. – Be akart szervezni az ávó. Ideológiailag akartak meggyőzni, ám akár természettudományos irányból próbálkoztak, akár a hittudományéból, ki tudtam bújni a csapdából. „Maga ugye idealista?", kérdezték. „Nem. " „Tán materialista?" „Az sem." „Hát mi maga?" „Keresztény realista vagyok..."

Madarász annak ellenére lett, hogy eredetileg talajélettannal akart foglalkozni; diplomamunkáját a folyami angolnából írta. De mert az élet minden megjelenési formája vonzotta, elvállalta a nemzetközi gólyakutatás magyarországi részlegének vezetését. Több nyugat-európai nemzetközi gólyakonferencián képviselte Magyarországot. Elnöke volt a TIT Madártani és Természetvédelmi Szakkörének, s a Madártani Egyesület szegedi csoportján belül működő Beretzk Péter Munkacsoportnak; a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja. Készített egy kulcsrendszeren alapuló madártojás-, illetve madárfészek-határozót.

Kidolgozott egy tojáshéjgörbület-mérő szerkezetet, ennek segítségével a szemre tökéletesen azonos madártojásokat is el lehet különíteni, faj szerint. Ezt szabadalmaztatta is, miután kiderült: a készülék a baromfitenyésztés területén, a kelési eredmény növelését szolgáló tojásalak kiválasztásában is hasznos. S abban is, hogy megállapítsák: a tojásból föltehetőleg tyúk, vagy kakas kel-e ki majd. Ha húscélú baromfitermelés folyik, azokat a tojásokat érdemes kikeltetni, melyekből föltehetőleg kakas kel ki.

– Mikor már a kipróbálás folyt Bábolnán, egy hagyományos módszerrel dolgozó munkatárs azt mondta nekem, „maga elveszi a kenyeremet". És meghiúsította a kísérleteket – emlékszik vissza Jakab Béla. Egy mérnök aztán Ausztráliában akarta alkalmazni a műszert, ám ő is ugyanilyen fogadtatásban részesült – a szűk látókörű érdekek, úgy tűnik, a világ túlsó végén is érvényesülnek.

Azt a – ma már közismert – tényt is Jakab Béla derítette ki, mi történik azokban a ragadozómadár-fészkekben, ahol tojáshéjakat ugyan találnak a szakemberek, fiókát azonban nem. – Összetörnek a tojások az anyamadár súlya alatt, annyira elvékonyodik a mészhéj, káros vegyszerek miatt – mondja. A vegyszerek a táplálékkal jutnak az anyamadár szervezetébe; köztudott, minél magasabban helyezkedik el a táplálékláncban egy élőlény, annál több méreganyag halmozódik föl benne. És ez súlyos figyelmeztető jel: az embernek – mely ugyancsak a tápláléklánc tetején helyezkedik el – szintén vigyáznia kell.

S a görbületmérő készüléknek végül is mi lett a sorsa? – A szegedi múzeumban van – mondja az öreg tudós. – Mint a kutatásaimmal kapcsolatos összes dokumentum, pályám egész levelezése. Múzeumban van már minden.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Júliustól drágulnak a gyógyszerek

Július elsejétől változnak a gyógyszerárak – többségében emelkednek. Akad olyan fogamzásgátló,… Tovább olvasom