Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Január 22.: a Magyar Kultúra Napja

Szeged - A Magyar Kultúra Napját ünnepeljük ezen a hétvégén országszerte.

A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz szövegét, amely csak öt évvel később jelent meg hivatalosan. 1989 óta ezt a napot tartjuk a Magyar Kultúra Napjának.

Ezen a napon számos kulturális-művészeti esemény zajlik országszerte, amely az eltelt huszonkét évben, úgy tűnik, egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet szellemi hagyományainkra. Ekkor adják át a kultúrával, és 1993 óta az oktatással vagy pedagógiai munkával kapcsolatos elismeréseket: az Apáczai Csere János-, a Brunszvik Teréz-, Éltes Mátyás-, Karácsony Sándor-, Kiss Árpád-, Németh László-, valamint Szent-Györgyi Albert-díjat.

Szegedi programok a Magyar Kultúra Napja alkalmából

A Szegedi Nemzeti Színház magyar irodalmi előadásokat tűzött műsorra: pénteken Weöres Sándor Csalóka Péter gyerekelőadása, 19 órakor Görgey Gábor Mikszáth különös házassága színműve látható.A szombati műsor a Kosztolányi Dezső regényéből készült Édes Anna.

Nem volt kötelező, de a miénk volt

A Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költemény megzenésítésére Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844. február 29-én pályázatot írt ki. Erkel Ferenc még május előtt benyújtotta „Itt az írás forgassátok, / Érett ésszel, józanon. Kölcsey" jeligéjű pályaművét, melyet a bírálóbizottság – köztük Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede – június 15-én a tizenhárom pályázó közül a legjobbnak ítélt, és amelyet még abban az évben bemutattak a Nemzeti Színházban. A magyar himnusz az egyetlen a világon, amelyet 1990-ig államilag sem törvények, sem uralkodók, kormányok vagy országgyűlés nem tett kötelezővé, csupán a nemzet tekintette sajátjának. 1903-ig Joseph Haydn Gott erhalte című művét, az osztrák császári himnuszt tekintették hivatalosnak, a katolikus magyarok a Boldogasszony Anyánk, illetve az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga énekeket, a reformátusok a 90. zsoltárt énekelték; népszerűségnek örvendett a Rákóczi-nóta is. A Himnuszt 1903. augusztus 20-ai hatállyal ismerte el az országgyűlés (bár I. Ferenc József ezt sosem szentesítette): „Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik". A Magyar Köztársaság alkotmányába hivatalosan 1989-ben került bele.

A Somogyi-könyvtárban Magyar elsők címmel kamarakiállítás nyílt január 20-án, a Móra Ferenc Múzeumban pedig Ohridi Szent Naum-ikonjai tekinthetőek meg. A IX. században élt hittérítő XVIII–XIX. században virágzó magyarországi kultuszról szóló tárlaton csaknem hetven XVIII. századi és kortárs szentábrázolás és ikon látható; március 20-áig. A Kass Galériában Márffy Ödön kamaratárlatát ajánlhatnám.

A Csongrád Megyei Önkormányzat és a Rendezvényház Nonprofit Kft. közös rendezvénysorozata január 24–28-a között zajlik. Az egész hetes programsorozat alkalmat ad arra is, hogy Magyar Anna átadja a Csongrád Megye Közművelődéséért Díjat Olasz Sándornak, a Tiszatáj irodalmi folyóirat szerkesztőjének és Molnár Csabának, a Rendezvényház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

Az idén hatodszorra meghirdetett, és a Széchenyi-évhez is kapcsolódó Himnusz-pályázatra beérkezett mintegy 150 irodalmi és képzőművészeti alkotások készítői legjobbjainak Simor Márton szobrászművész adja át díjaikat, majd megnyitja a beérkezett művekből rendezett kiállítást.

A Tömörkény István Művelődési Házban (Szeged–Szőreg) 20-án nyílt meg a Temesvár képekben kiállítás. Algyőn szombaton zárul az a háromnapos rendezvénysorozat, amelynek részeként kiállítás látható Szent-Györgyi Albert életéről és koráról. Pénteken 17.30-as kezdettel Volt egyszer egy Napkelet – elhallga(tta)tott irodalom címmel az Algyői Könyvtárban a Gyevi Art Kulturális Egyesület Tollforgatók Köre filmvetítést, kiállítást és beszélgetést szervez a Napkelet folyóiratról és főszerkesztője, Tormay Cecil munkásságáról. Közreműködik az Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész.

Szombaton délután 3-kor a Lele Juliska hajószakácsnő süteményes könyve 1942-ből című szakácskönyv bemutatója lesz a Faluházban Hajdú Mihály és Vámos Zoltán közreműködésével, majd Bakos Árpád népzenész, a Szabadkai Színház zeneszerzőjének koncertjére kerül sor.A szentesi Koszta József Múzeum pénteken 16 órától Bese László, egy szentesi fazekas életútja című kötet bemutatójával folytatja a csütörtöki és péntek délelőtti programokat, fél ötkor Tóth Pál Paja 7×3D című kiállítása nyílik meg.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ormos Pál: az ELI új ablak a természetre

Mi történik a másodperc milliárdod részének milliárdod része alatt? Erre is választ ad majd a szuperlézer, amely az SZBK főigazgatója szerint a biológiai kutatásokban is új távlatokat nyit. Tovább olvasom