Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Japánul, törökül, kazahul is tanulhatunk Szegeden

Nem csak angolul vagy németül tanulhatunk Szegeden, számos távoli, egzotikus nyelv közül is választhatunk. Ám a kínai, japán, török iránt korántsem mutatkozik nagy kereslet, igaz, a kínálat is szűkös.
A világ lakosságának egyhatoda kínaiul beszél. Budapesten ezért már több intézmény is szervez kínai nyelvtanfolyamot, példájukat azonban Szegeden egyelőre egyetlen nyelviskola sem követi.

Egyetlen hirdetést találtunk

Magánúton is kevés lehetőség kínálkozik a tanulásra: egyetlen hirdetést találtunk a Déli Apróban, de mikor felhívtuk, az anyanyelvi magántanár közölte, éppen a hirdetés megszüntetésén gondolkodik, ugyanis „nem van ideje". – Sok a dolgom. Sok tanítványom volt, most is van még néhány, de velük sem tudok sajnos kellő időt tölteni – panaszolta tűrhető magyarsággal a hölgy, nevét pedig nem kívánta elárulni. Hirdetése szerint egyénileg 1500, csoportosan 1200 forintba került egy óra. Nem lenne egyszerű a nyelvkönyvet sem beszerezni, hiszen az egyetemi könyvtárban mindössze három példányt találtunk belőle, igaz, kínai–magyar szótárból nyolc darab is van, jelenleg mindegyik elérhető.

Hatvan diákkal indult a japán csoport

Az egyik szegedi nyelviskola ajánlatában viszont török nyelvtanfolyam is szerepel. – Nincs rá kereslet, ritkán jön össze a csoportindításhoz szükséges 4-8 fős létszám. Legutóbb három éve indíthattunk el egy kezdő gruppot, török–magyar nyelvkönyvet is biztosítottunk nekik – mondta Tóth Gabriella üzletvezető.

Az SZTE Idegen Nyelvi Központjában is a hagyományosnak számító nyelvek a népszerűek, angolt, németet, olaszt, franciát, spanyolt tanulnak a legtöbben – tudtuk meg Belovics Ildikó intézeti előadótól. Megemlítette ugyanakkor, hogy románul és latinul is lehet tanulni náluk, utóbbi főként az orvostanhallgatók igényeit elégíti ki. Az egyetemen pedig a történészek, klasszikafilológusok foglalkoznak e holt nyelv elsajátításával.

Az altajisztika tanszéken törökül, kazahul, kurjatul, sőt japánul is tanulhatnak az egyetemisták. Utóbbi nyelv esetében Kiss Zoltánné tanszéki ügyintéző hatvanfős kezdő csoportról számolt be, amelyből a kötelező hat szemeszter alatt azért lemorzsolódnak a hobbiból tanulók. Így 8-10 hallgató végzi el a hároméves kurzust, amely jó alapot ad a nyelvtudományban való elmélyedéshez.

Eddig már nem kívánt eljutni a szociológushallgató Keserű Emese. – Két félévig tanultam japánul, de túl sokan, 44-en voltak a kezdő csoportban, így kevés idő jutott egy-egy emberre. Az oktatónk ráadásul angolul tartotta az órát, így egyszerre három nyelvre kellett koncentrálni – számolt be tapasztalatairól a lány, akit elsősorban a távol-keleti kultúra, a szokások megismerésének vágya vonzott a japán felé.

A „jó napot" megmaradt a szótárában

A tanultakból nem is emlékszik sokra, bár a „konichiva" – „jó napot" köszönés megmaradt a szótárában. Arra pedig határozottan emlékszik, hogy minden óra végén énekeltek egy japán dalt, amely egy békáról szólt. S azt is megjegyezte, hogy egy japán társaságában illetlenségnek számít kifújni az orrunkat, mert ezzel vérig sértenénk őt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harmincmillió alatt nem költöznek a Gyimesi utcaiak

Hat ingatlan tizenhat tulajdonosával kell megegyeznie nyár végéig a városnak az újszegedi Gyimesi… Tovább olvasom