Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 18°C Még több cikk.

Jávor Pál legendája újraéled

Az örök amorózónak, a víg nótázónak, a nők bálványának, vagyis Jávor Pálnak állít emléket a Kék-lila nyár című zenés színjáték Szegeden.
„Aradról jöttem kis kosárral, (...) keserűséggel telt pohárral. Sok volt a kín, kevés az álom" – írta versében az 1902-es születésű Jávor Pál, aki egy 17 éves anya és egy 53 esztendős elszegényedett nemes gyermekeként látta meg a napvilágot. Már kamaszkorában elhatározta, hogy színész lesz, ezért Budapestre költözött, és ott kezdte el színészi karrierjét. Munkájában a maximumra törekedett, minden szerepéből a legjobbat akarta kihozni, kudarcaira indulatosan reagált. A fővárosi Renaissance Színház főtitkárát egy letépett telefonkagylóval ütötte fejbe elégedetlenségében. Később is gyakran eljárt a keze, habár másnap reggel az okozott kár összegét mindig átküldette. Az életben a rosszfiút testesítette meg, de a nők a 30-as évek hangosfilmbéli amorózó szerepei (Hyppolit, a lakáj; Nászút fél áron) miatt kezdtek rajongani érte. Mozgóképi játékával megszerezte az oly régóta vágyott elismerést, és 1935-ben meghívták a Nemzeti Színház társulatába.

Jávor Pál már kamaszkorában elhatározta, hogy a rögös színészi utat választja.
Jávor Pál már kamaszkorában elhatározta, hogy a rögös színészi utat választja.

Jávor szemében a fordulópontot a Thomas Paine című dráma jelentette, amelyben a megszokott szerelmes férfi helyett egy lázadó újságíró karakterét játszotta. A 40-es évekre ért színésszé, folyamatosan tanult, figyelte az emberek gesztusait, mozdulatait, s ezeket építette be munkájába. Egyik kedvenc szerepe Dankó Pista volt, amelyben sokak szerint megmutatkozott az igazi személyisége is. A második világháború idején a zsidó törvények miatt munkájuktól megfosztott színész barátait támogatta saját fizetésével, náciellenes értelmiségiekkel a házában rendszeres találkozókat tartott. Barátaiért a végsőkig küzdött, hangosan bírálta a politizált színházat, besúgó kollégája, Kiss Ferenc kamaraelnök gipszszobrát egy dühös pillanatában széttörte, többek között ezért került 9 hónapra a Gestapo börtönébe, Sopronkőhidára. Hazatérve nem találta a helyét, kiutazott Amerikába.


Ott szinte mindent elölről kezdett, alig beszélt angolul, emiatt vesztett el több hollywoodi szerepet (például A nagy Caruso című filmben). Rengeteg megaláztatás érte a Magyarországon óriási hírnevet szerzett Jávort: a daloknál rossz kiejtése miatt tátognia kellett, és a külföldi magyarok a színészi játéka helyett nótákat követeltek tőle. Mégis 11 évig maradt, amíg hazánkban dúlt a Rákosi-korszak, ő próbafelvételekre járt. Szellemileg az újságírással kárpótolta magát, cikkeit sorra közölték, és hivatásának köszönhetően ingyen látogathatta a mozitermeket. Sokszor ivásba fojtotta bánatát, de végül egy elvonón leszokott. 1957-ben tért haza megtörve. Rákban szenvedett, ennek ellenére a megmaradt két évét végigjátszotta. Halálos ágyán utolsó kívánsága egy cigányzenekar volt, ami a kórház udvarán játszotta el neki legkedvesebb muzsikáit. 1959. augusztus 14-én halt meg. A Kék-lila nyár című darabot az Újszegedi Szabadtéri Színpadán augusztus 13-án és 14-én adják elő, Hegedűs D. Géza főszereplésével.

Jelenet a Halálos tavasz című filmből.
Jelenet a Halálos tavasz című filmből.

Sírig tartó szerelem

Jávor Pál túl a harmincon, a fővárosi Parisien Grillben, egy előkelő éjszakai mulatóban kötött ismeretséget a kétgyermekes fiatalasszonnyal, Landesmann Olgával. Szerelmüket 1934. július 24-én házassággal pecsételték meg, ám folytonos támadások kereszttüzében éltek. Jávor mindvégig kitartott zsidó származású felesége mellett, aki igazi otthont teremtett számukra Pasaréti úti villájukban. A legenda szerint Olga asszony – vagy ahogy Jávor hívta, Muki – maga válaszolt a férjének szóló rajongói levelekre. A Kék-lila nyárban Fekete Gizi alakítja a haldokló színész feleségét.

Jelenet a Nászút féláron című filmből.
Jelenet a Nászút féláron című filmből.

Jávor Pál és Szeged

Tarnay Ernő, a Szegedi Városi Színház új direktora szerződtette a városba a pályája mélypontján lévő Jávort, aki így a pezsgő színházi élet részesévé vált. Az 1927-es őszi szezonnyitó előadáson Az új földesúr 75 éves Ankerschmidt tábornokát alakította alig 25 esztendősen. Szegedi ismertségét azonban A makrancos hölgybeli Petruchio szerepe hozta meg számára. Gyakorta vendégeskedett az akkori szegedi művészeti-kulturális élet egyik fő színhelyének számító Kass Szállóban, ahol a Jávorra nagy hatást gyakorló költő, Juhász Gyula törzsasztalánál ült.

Olvasóink írták

  • 4. mucu 2010. augusztus 02. 07:35
    „Szeretem a filmjeit. Megnézem a színdarabot.”
  • 3. apátfalvifaszagyerek 2010. július 31. 18:38
    „zero IQ, egyrészt ez nem igaz, másrészt nem rövid "ö", hanem Ő, harmadrészt pedig egy olyan emberről van szó, aki nem ártatlan civileken élte ki hazafiságát.”
  • 2. zero 2010. július 31. 17:12
    „A zsidó szó többször szerepel mint az ö neve”
  • 1. apátfalvifaszagyerek 2010. július 31. 16:54
    „Egy igazi magyar hazafi! Hol volt tőle a Fiala-féle uszító, nyilas bűnbanda...? Nyugodjon békében!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem azé a föld, aki megműveli

A tulajdonos a városban él, földjét azok a családi vállalkozások vagy szövetkezetek művelik, amelyek bérlik a hektárokat. Tovább olvasom