Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Javul is, romlik is a Maros vízminősége

Tisztább ugyan a Maros, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, de még mindig messze van a megfelelőtől. Minden Erdélyből érkező folyó halainak húsa sokszorosan több nehézfémet tartalmaz, mint amennyit az uniós norma megenged.
A Marost még mindig sok szennyezőforrás fenyegeti. Fotó: Gyenes Kálmán
Sokkal jobb ugyan a Maros vízminősége, mint a nyolcvanas-kilencvenes években volt, de még nagyon messze van a megfelelőtől – mondja Sárkány-Kiss Endre, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora. A tegnapi szegedi jubileumi Tisza-kutató ankéton részt vett szakember az SZTE Ökológiai Tanszékével is együttműködik.

– Minden erdélyi folyóra igaz: a belőlük származó halak húsa huszonöt-harmincszoros mennyiségű nehézfémet tartalmaz, mint amennyi az uniós normatíva szerint megengedhető volna. Mi, akik tisztában vagyunk ezzel, nem is fogyasztunk innen származó halat – hívja föl a figyelmet. A helyzet néhol javul, néhol romlik a Maros mentén. A dicsőszentmártoni vegyipari művek jelenleg például csak mintegy huszonöt százalékos teljesítménnyel működik, a kiskapusi, úgynevezett „koromgyár" teljesítménye szintén visszafogott, s tisztítóberendezésekkel is fölszerelték – mindez kevesebb szennyezést jelent. Ugyanakkor még mindig szennyez például a marosvásárhelyi vegyipari kombinát.

A bányászat ugyancsak veszélyeztető tényező: az Aranyos és más, Marosba vizet juttató folyók partján ott állnak a meddőhányók, melyekből az eső, az áradások kimossák a mérgező színes-, nehézfémeket. A meddők nem tűnnek el nagyon hamar, s a bányászati technológia korszerűsítése-szennyezésmentesítése csak sokára megtérülő beruházás volna a vállalatok számára – ezért is késlekednek vele. További gond: a falvak vízvezeték-hálózatának kiépülésével nem mindig jár együtt szennyvízcsatornahálózat létesítése.

Így a kommunális szennyvíz árkokon, erecskéken, patakokon keresztül végül is a folyóba jut. A romlást jelzi, hogy a Maros felső szakaszán az utóbbi években eltűntek a kagylók – ez épp ellentétes az alsó szakasz helyzetével, ahol viszont megjelentek.


Modernizálás

Bízunk az uniós csatlakozás kapcsán életbe lépő
vízminőség-védelmi rendelkezésekben – mondja a professzor. Hozzáteszi: sok függ attól, az ipari létesítmények, szennyvíztisztítók hogyan tudják pályázati úton megszerezni a modernizáláshoz a kellő pénzt. Szászrégennek például sikerült, hatékony szennyvíztisztítót hozott létre, a Körös mentén pedig Nagyváradon jött létre korszerű szennyvíztisztító. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csongrád áll a megyei bűnügyi toplista élén

Bűnügyi szempontból Csongrád a legfertőzöttebb város a megyében – derül ki egy hetilap által… Tovább olvasom