Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Jó kezekben a transzplantáltak: gyógyszer helyett többet ér egy kedves szó

Szeged - Dán Andrásné 40 évből huszonhatot főnővérként töltött a szegedi egyetem sebészeti klinikájának transzplantációs osztályán. Julika nemrégiben korkedvezménnyel ment nyugdíjba.
– Nem a szakmai vagy anyagi megbecsülésért léptem a nővéri pályára – kezdi történetét Dán Andrásné Julika. – Sosem a vezető beosztáson volt a hangsúly, mindig úgy éreztem, van egy velem született adottság az ápoláshoz. Dr. Csajbók Ernő– akinek nagyon sokat köszönhetek emberileg és szakmailag is – invitált a Szegedi Tudományegyetem sebészeti klinika transzplantációs osztályának főnővéri állására.

Jó kezekben akciónkban Semegi Margit jelölte Julikát, aki annak idején munkatársa volt az érsebészeten. – A régió minden transzplantált páciense hozzá járt. Nagyon betegcentrikus, jólelkű ember, aki az egész életét az ápolásnak szentelte. Több volt mint nővér, ha kellett, a beteg anyja helyett anyja volt – indokolja Semegi Margit, miért jelölte Dán Andrásnét.

Julika 40 év munkaviszony után ment nyugdíjba.  Fotó: Frank Yvette
Julika 40 év munkaviszony után ment nyugdíjba.
Fotó: Frank Yvette


Továbbra is Jó kezekben

Jó kezekben akciónk folytatódik. Várjuk olvasóink történeteit hat kategóriában: orvos – kórházi, illetve nem kórházban dolgozó; ápoló – kórházi, illetve nem kórházban dolgozó; munkahelyi közösség; az egészségügyben egyéb munkát végző.

Julika már gyerekkorában is a nővéri pályára készült. Bár sohasem feküdt kórházban, úgy hiszi, választásához súlyos beteg nagyapja sorozatos kezelései is hozzájárultak. Nagy áldozatokat hozott a hivatásáért, amit a családja sínylett meg, mert sokat volt távol az otthontól. A nővérhiány miatt többször úgy érezte, öt ember helyett dolgozik. – Főleg az utóbbi időben jelentett megkönnyebbülést kilépni az épületből, és kiengedni a napi feszültséget. Egy családos asszonynak nővérként sem könnyű, de vezetőként még nehezebb a helyzete: ott vannak az orvosok, a betegek, és nehéz mindenkivel megtalálni a közös nevezőt.

Komoly problémának tartja az utánpótlás kérdését. Sajnálja, hogy a mai fiatalok közül csak nagyon kevesen vállalják ezt a szakmát. – Ez olyan terület, ami teljes embert kíván. Egész nap talpon kell lenni, néha több ember dolgát kell elvégezni ugyanazért a bérért.

Julika korkedvezménnyel ment el nyugdíjba, mert úgy érezte, hogy a mindennapi stressz kezdi felőrölni. Elmondása szerint szeretné az unokáinak és családjának szentelni az életét. A több évtizedig tartó hajtás ellenére szép emlékeket őriz az egészségügyben eltöltött évtizedekről. – Csodálatos dolog, amikor egy nagyon súlyos beteg talpra tud állni, akinek én is segíthettem a gyógyulásában. Sokszor gyógyszer helyett többet ér egy kedves szó, egy mosoly – mondta Dán Andrásné.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ma csönget először a számlálóbiztos

Csongrád megye - Noha hivatalosan október 1-jén kezdődik a 2011-es népszámlálás, a biztosok már ma… Tovább olvasom