Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Jógázik, táncol és focizik a 70 éves órásmester

Szeged – Szeged legidősebb még ma is aktív órása Hunvölgyi Emil. A 70 esztendős mester kora ellenére igen fiatalos életmódot él: jógázik, táncol és rúgja a bőrt. Unokája már a 8. Emil a családban, felmenőik Bajorországból származnak. Dolgozott már az órák Rolls-Royce-ával is, de mestersége mára főleg szervizeléssé alakult. Igazi Szűz: rendkívül precíz embernek vallja magát.
– Hétfőn jógázott, kedden focizni ment, szerdán társastáncolt: hogyan és miért kerültek bele mindennapjaiba ezek a foglalatosságok?

– Jógázni és focizni minden héten szoktam, a tánc néha kimarad. A jógát a párom ajánlotta, de egyébként is úgy voltam vele: inkább oda járok, mint reumatológushoz. 10 éve kezdett el fájni a hátam: az orvos azt mondta, hogy ilyen korban már minden második embernek kopott a csigolyája. Kaptam fürdőjegyet, felírták a masszírozást, az jó volt, de a hatása nem tartós. A jógázástól viszont elmúlt minden fájdalmam. Tavaly voltam 70 éves – egy gerinccsavarásnál persze felnyög az ember. Ez egy olyan sport, hogy csinálni nehéz, de utána szinte lebegek a föld felett: baromi jó érzés. A foci ennek pont a fordítottja: nagyon jó csinálni, de utána mindenem fáj. Amatőr szinten városi bajnokságokban már fiatal koromban játszottam: sokáig szertornáztam, de a haverok elcsábítottak a focihoz. 1975-ben kezdtem az akkori csapat legfiatalabb tagjaként – most én vagyok a legidősebb. A társastáncot Kalapos József szenior boogie-woogie bajnok javasolta: ennek köszönhetem az élettársamat, akivel 15 éve ismerkedtem meg az egyik táncórán.

Hunvölgyi Emil: Nem szabad abbahagyni a munkát, mert az ember nagyon könnyen hozzá tud szokni a lustasághoz. Fotók: Karnok Csaba
Hunvölgyi Emil: Nem szabad abbahagyni a munkát, mert az ember nagyon könnyen hozzá tud szokni a lustasághoz. Fotók: Karnok Csaba

A háború gyermeke

Hunvölgyi Emil 1942. szeptember 8-án született Budapesten. – Éppen bombázták a várost a XIII. kerületben, amikor megszülettem. Anyám mesélte, hogy légi riadó miatt vagy hatszor kellett lemenniük az óvóhelyre, mire világra jöttem. Ezért lettem én ilyen ideges gyerek, a háború gyermeke – mesélte Hunvölgyi Emil. Általános iskolába már a szegedi Zalkába járt, a Radnótiban érettségizett. – Bánfalvi József volt az igazgatónk, osztályom, a 4.a elég balhés osztály volt. A legkisebb utcai csínytevés után máris jött be hozzánk a pedellus, és név szerint hívta be azokat a fiúkat az igazgatóiba, akikről Bánfalvi azt sejtette, hogy ők követték el a csínyt, de legalábbis tudják a bűnös nevét – mondta Hunvölgyi Emil. Kedvenc városa Párizs és Barcelona, de tetszett neki a török Riviéra is. Kedvenc étele a sztrapacska, itala a jó minőségű fehér bor, főleg a Balaton környékéről. Kedvenc filmjei a Volt egyszer egy vadnyugat, valamint a francia filmek. Kedvenc énekese Elvis Presley és a Fenyő Miklós fémjelezte Hungária.

– A Radnóti-gimnáziumban végzett, amely mindig is reáloktatásáról volt híres, és nem sok végzőse választ valamilyen más szakmát magának. Ön hogyan lett órásmester?

– 1960-ban érettségiztem, amikor még csak két fiúosztály volt évfolyamonként a Radnótiban. Humán tagozatra jártam, bár ettől függetlenül 10 osztálytársam lett orvos szülői hatásra. Az én apám az Órás-Ékszerész Szövetkezetben volt főkönyvelő, és már általános iskolásként tetszett ez a munka: nyugis és úri szakmát adott az embernek. Szegény gyerek voltam, de ahogy elkezdtem dolgozni, azonnal lett pénzem: így ragadtam le mellette. Szabó István tanított meg az alapokra, a finomságokat Nemes Imrétől lestem el. A szövetkezetben kezdtem el dolgozni a Széchenyi téren, ahol 18 évet töltöttem. A mostani műhelyem 32 éve van meg a Bartók téren: akkor még nem sokan váltottak bérleti jogot maguknak a városban.

– Hogyan látja szakmája jövőjét?

– A legidősebb aktív órásmester vagyok a városban: a nagyobbik fiam szerencsére folytatja a szakmámat. A nyári szünetekben tanítottam ki, az alapfogásokat itt sajátította el: ezzel az én munkám jövője is biztosítva van. Amikor én voltam tanuló, a mesterséget még Szegeden is oktatták. A fiamnak már Pestre kellett járnia tanulni, de már ez a hely is megszűnt. Ma már csak OKJ-s képzésen lehet kitanulni a szakmát egy gyorstalpalón.

– Hány óra fordult meg a kezében az elmúlt 50 évben?

– A szövetkezetben naponta 8-10 órát is megcsináltunk. Akkor még szombaton is dolgoztunk, majd küzdöttünk a szabad szombatért, de amióta önálló vagyok, ismét dolgozom ezen a napon: önként. A szakmánk mára főleg szervizeléssé alakult: pótoljuk az elemet, a szíjat, az üveget és a koronát. Ha elromlik egy óra, komplett belsőcserét végzünk, és már nem javítunk: a kínai és a japán darabokhoz már teljes belsőszerkezeteket készítenek a gyártók. A legértékesebb óra, amely megfordult a kezeim között, egy Patek Philippe volt, amely az órák Rolls-Royce-a, és több millió forintot ér, pedig teljesen egyszerű kinézetű szerkezet, nem arany, és gyémántokkal sincs kirakva. Egy barátomé volt, és csak úgy mertem elvállalni, hogy direkt ezért bejöttem vasárnap foglalkozni vele. A régi Széchenyi téri üzletünkben a 60-as, 70-es években pedig rendszeres kuncsaft volt Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója.

Alkatilag is szerencsés vagyok: nem remeg a kezem, rendesen látok.
"Alkatilag is szerencsés vagyok: nem remeg a kezem, rendesen látok."

– Ma is 500 kisebb-nagyobb méretű óra között dolgozik: mennyire pontos ember egy órás?

– Szeptemberben születtem, a csillagjegyem Szűz, annak minden vonásával: ők rohadt precízek! Nekem a kertem és a lakásom is olyan, ahol minden derékszögű és párhuzamos. Most voltam kint két hete Párizsban, ami hihetetlenül rendezett. Az árvíz után Szeged is párizsi mintára épült fel, de mára veszített szimmetrikusságából: sok szép épületet eltakarnak a fák. Párizsban viszont minden növény precízen nyesett, ugyanakkora nagyságú, és a házfalakon sincsenek graffitik. Ezt újra leutánozhatnánk.

A hét embere

Sorozatunkban olyan közismert vagy épp ismeretlen embereket mutatunk be, akik köztünk élnek, és sokat tesznek környezetükért, életükkel, történetükkel példát mutatnak a közösségnek. Olvasóink segítségét is várjuk ehhez: arra kérjük önöket, javasoljanak szerkesztőségünknek interjúalanyt – a szomszédból, a másik faluból –, ha úgy látják, az illető megfelel ezeknek a kritériumoknak. Javaslataikat e-mailben a szerkesztoseg@delmagyar.hu címre, postai úton a Délmagyarország Kiadó, 6729 Szeged, Szabadkai út 20. címre várjuk.

– A Wikipédián az Emil névről azt írják: rendkívül ritka, a 2000-es években nem volt a 100 leggyakoribb magyar férfinév között. Családi örökségük ez a keresztnév?

– Az idősebb fiamat is így neveztük el, és az 1 éves unokám is ezt a keresztnevet kapta: ő már a 8. Emil a családban. Az első Emilünk Bajorországból származott, és Mária Terézia idején került Magyarországra. Amikor 1973-ban megszületett a fiam, apám azt mondta: nem akar beleszólni a keresztnévválasztásba, de 5000 forintos autó-nyereménybetétkönyvet ad, ha Emil lesz. Egy Trabant akkor 40 ezer forintba került. Az unokámnál nem kellett ajánlanom semmit, mert a fiam első gyereke kislány lett, akinek az anyja választotta a keresztnevét.

– Dorozsmán vett magánházat szép kerttel. Ez volt az álma?

– Régen Subasán volt kertünk, de mindig is azt szerettem volna, hogy ott lakjak, ahol a kert van. Imádok kertészkedni, főleg a fűnyírást szeretem: a levágott fű illata idegnyugtató.

– Mitől van még ennyi energiája 70 évesen?

– Nem szabad abbahagyni a munkát, mert az ember nagyon könnyen hozzá tud szokni a lustasághoz. Alkatilag is szerencsés vagyok: nem remeg a kezem, rendesen látok. A másik erőforrás a család, két aranyos fiam van: a jó családi környezet rengeteget számít. Fontos a sport is: 30 éve járunk túrázni a Mátrába. Lehetek a tengerparton vagy bármelyik európai nagyvárosban, nekem az igazi kikapcsolódás Galyatető.

Az első Emilünk Bajorországból származott, és Mária Terézia idején került Magyarországra.
"Az első Emilünk Bajorországból származott, és Mária Terézia idején került Magyarországra."

– A sok hasznos szórakozáson, a munkán és a családon kívül van még valami hobbija?

– A nők lennének... Ez csak vicc, hűséges ember vagyok.

* * *

Korábbi interjúink A hét embere-sorozatunkban

A szike és a csavar mögött van egy ember
Marta Dorin, Vásárhely császára
Akit Jimi Hendrix juttatott rendőrkézre
Keserves gyönyörűség a sebészet

A hét embere: Ribizsár Péter, az autószerelő lovag
Bojtos Ferenc a természet szerelmese
Lelkes, a vásárhelyi polihisztor
Aki mindig színesben látja a világot
Harminc év a törvény szolgálatában
Aki az aszfalton éli mindennapjait
Az örök érdekvédő és a józan paraszti ész
Élet a rács másik oldalán
Egy régi vágású kocsmáros a Diófa árnyéka alatt

Olvasóink írták

  • 9. breki123 2013. június 24. 03:34
    „1960-ban a bodrogkeresztúri KISZ önkéntes ifjúsági építőtáborban remekül bokszolt is!Jó lesz ha nem mondtok rá rosszat!!!”
  • 8. BFerry 2013. június 24. 00:09
    „Sziasztok,
    a multkor megjartam a hozzaszolasommal, olyan övön aluli beütest kaptam, hogy csak tamolyogtam, pedig csak a velemenyemet montam el. Szerintem sokan itt eleg ki magukat, meg egyebb....
    Szoval, tetszik p79 megallapitasa, hogy minden oraval foglakozo ember zakkant egy picit. Nekem is van vagy 10 Mechanikus + 10 digitalis oram. (meg paar gyüjtödarab). Közben a Mobilfonon ott az idö, abbol is van kettö, egy üzleti egy magan.
    De ha legközelebb Szegeden jarok, meglatogatom az "öreget", de nem arulom el, hoyg en mondtam irtt rola azt a sok rosszat! :-) (e a fiahoz is elmegyek, az sincs messze)
    B Ferry”
  • 7. Atlasz 2013. június 23. 21:37
    „A bemutató tökéletes, ahogy a Mester is, a maga nevében! Szeged el sem képzelhető nélküle! Egy órás ilyen legyen: korrekt, precíz, egyenes!”
  • 6. p79 2013. június 23. 19:00
    „Legyen az gyűjtő vagy szerelő, minden órával foglalkozó ember zakkant egy picit. Azt viszont nem érzem úgy, hogy kekeckedő lenne. Ő még egy régivágású órásmester, egyszerűen meg kell találni vele a közös hangnemet.
    Régebben vittem hozzá "közép-alsó kategóriás" vekkereket: automata Doxa Graficot, régi Tissot art deco kézifelhúzóst, meg hasonlókat. Soha nem volt rá panaszom, tényleg nagyon precízen dolgozik.
    Nem akarok neveket említeni, de vittem például másik szegedi óráshoz egy újabb kiadású, drágább árfekvésú, acél Roamer Searock automatát. Ő azzal kezdte, hogy nem megfelelő bontót használt, vagy rosszul állította be azt, mindenesetre nem tudta rendesen lecsavarni a gravírozott hátlapot, a megcsúszott szerszám pedig egy "gyönyörű" karcot húzott az óra hátulján.
    A másik eset szintén egy szegedi órással fordult elő: egy egyszerű kézifelhúzós Marvint vittem hozzá, aminek az egyik füle talán kopott lehetett, a rugós stift alig kapott bele. A "mester" egy pici fúrószárral ki akarta mélyíteni a furatot, azonban sikerült neki teljesen átfúrnia a fület. El lehet képzelni, hogy az ilyen órásmesterek mint művelhetnek egy apró, bonyolult werkkel...”
  • 5. Admin07 2013. június 23. 14:37
    „Nekem csak jó tapasztalataim vannak! Megmondja, ha nem érdemes megcsináltatni az órát. Amikor viszont dolgozik akkor gyors és pontos. Én éppen ezért járok hozzá és nem más óráshoz.
    Nem gondoltam volna, hogy már 70 éves! További jó egészséget és a munkához erőt, a sok "kedves" ügyfélhez pedig türelmet kívánok!”
  • 4. kormoska 2013. június 23. 13:24
    „Hát akkor nem csak én látom így:-)
    Ha bemész hozzá egy egyszerűbb órával(Casio,Tiko stb)akkor úgy néz rád mint Havas Henrik a vizsgázókra!
    Ezt hozta,ide,hozzám,maga.....,na neeee az embernek elmegy az életkedve arra a napra.Szóvak karakteres az öreg.
    A fiát csak látásból ismerem de majd benyitok hozzá is,mert most a város túlsó végére járok óráshoz.”
  • 3. BFerry 2013. június 23. 11:43
    „Sziasztok,
    en is voltam mar nala, nem is egyszer, több oraval, ugyanaz Volt, mit amit a kormoska irt. En ugy oldottam meg, hogy a fiahoz jarok a Scechenyi terre, a Szeged Etterem felöli csücskeben van. Szuper fej, meg lehet beszelni mendent - ö is
    mosolygott, mikor mondtam, hogy a faterhoz többe nem megyek, meg ha itt többe is kerül a javitas, mert a stilusa megöli meg a legtürelmesenn vasarlot is. (lehet hogy meg a Oras szövetkezetböl ragadt es ra, nem tudom, de nem idoszerü es nem a mai vilagba valo!)
    Az a baj, hogy en is sok orasmestert ismerek, de sok a kokany, aki nem ert hozza. Es az orat egyszer lehet csak elcseszni, utana odavan az ora, meg ha "mester" is nyult hozza. Sajna sok a hozzanemertö "Mester" a szakmaban.
    Szoval, eljen a papa bekessegben a Bertok teren, jogazzon meg tancoljon, nyirja a füvet, es ha jo szervizt meg figyelmes kiszolgalast akartok, akkor menjetek a fiahoz a Szechenyi terre, az is Emil! :-)
    B Ferry”
  • 2. matta2003 2013. június 23. 11:23
    „Egyetértek kormoskával!”
  • 1. kormoska 2013. június 23. 10:49
    „jógázik,táncol....na meg kekeckedik az ügyfeleivel.
    Úgy tesz mintha a Bartók téren nem lenne még rajta kívül két órás!
    Ha nem olyan munkára kérik ami tetszik neki,olyan stílusban vissza hogy kinyílik a bicska az ember zsebében.
    Többször is vittem már hozzá órákat(több értékesebb darabom van)de úgy nézett rám,hogy majdnem elnézést kértem amiért benyitottam.
    Még ha sokkal messzebb esik is,már másik óráshoz járok.
    Lehet hogy ő a legprofibb és a legidősebb,de hogy nem a legügyfélbarátabb,az bizonyos!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elnöki láncátadó a Tisza Rotary Klubban

A leköszönő Streittman Gábortól Tóth József vette át a Tisza Rotary Klub elnöki láncát szombat este… Tovább olvasom