Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Jókívánságok a város vadonatúj kulcsához

Csongrád megye legifjabb, kilencedik városa július 1-jétől Sándorfalva, a 126 éves település. A történelmi fordulópontot, a város kulcsának elnyerését augusztus 17–21. között ünnepségsorozattal köszönti az új város lakossága. Ebből az alkalomból lapunk Csongrád megye nyolc idősebb városának egy-egy vezetőjétől azt kérdezte: Mit kíván a legifjabb urbánus testvérnek?
Az életminőség javulhat, a pénzforrások bővebben bugyoghatnak a nagyközségből várossá lett Sándorfalván Fotó: Gyenes Kálmán
Csongrád polgármestere, Bedő Tamás: – Régi törekvésük valóra válásához gratulálok a sándorfalviaknak! Várossá lenni több lehetőséget, de több feladatot is jelent. Az új rang segítheti régi terveik valóra válását, újabb fejlesztési forrásokhoz juthatnak. Ezért joggal remélik, hogy például infrastrukturális feladatuk, a csatornázottság megoldásához segítséget kapnak.

Hódmezővásárhely alpolgármestere, Csorba Mihály: – Fölajánljuk tapasztalatainkat és segítségünket a legfiatalabb testvérnek, Sándorfalvának, ahol várható az életminőség javulása. A település jobban felkelti a magán-, illetve a vállalkozói tőke figyelmét, és könnyebben hozzájuthat a pályázati úton megszerezhető cél- és címzett, vagy az európai uniós támogatásokhoz.

Kistelek polgármestere, Nagy Sándor: – A fejlődés nem attól függ, hogy a település városnak, nagyközségnek, vagy községnek minősül-e, hanem attól, hogy az ott élők azt így szeretnék, s ezt szolgálja az önkormányzati vezetés is. A városok érdekérvényesítő ereje nagy. Kívánom, hogy Sándorfalva büszke lakói – Szeged árnyékában – rátaláljanak saját jövőképükre!

Makó polgármestere, Buzás Péter: – Városnak lenni felelősség. A ranggal együtt járó többlet pénzforrás az eddigieknél több feladat megoldásának
Új városok

Idén 22 nagyközség igényelte a városi címet, de csak 13 tarthat avató ünnepséget. Magyarország legifjabb városai: Abádszalók, Csorvás, Kadarkút, Kisköre, Martonvásár, Nyírlugos, Nyírtelek, Ócsa, Őriszentpéter, Pálháza, Pilis, Sándorfalva, Üllő. 
kötelezettségével jár. Fontos a hasonló településekkel való partnerség mellett az önálló arculat kialakítása is. Sándorfalvának azt kívánom, mielőbb méltó versenytársa legyen Szegednek!

Mindszent polgármestere, Zsótér István: – A költségvetési lehetőségek nőnek a városi címmel. De e státus kihívás is, új funkcióknak kell megfelelni.

A megyebeli városok száma növekedésének örülök, mert erősödik az a lobbi, mely összefogással kiállhat olyan súlyú ügyekért, mint például az úthálózat bővítése, az infrastruktúra fejlesztése.

Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán: – Történelem kezdődik Sándorfalván, melynek perceit és óráit jól építkezve kell kihasználni. A városi rang: lehetőség, amellyel élni következetes lépések nyomán lehet. Azt kívánom, hogy a sándorfalviak szeressék rangos lakóhelyüket, s olyan várossá építsék, mely nemcsak önmagát szolgálja, hanem környezetét is segíti.

Szeged polgármestere, Botka László: – Elemi érdeke Szegednek, hogy a környező kistelepülések fejlődjenek. Ezért – Sándorfalva országgyűlési képviselőjeként is – lobbiztam a megye kilencedik városáért. Az ország legurbanizáltabb térségében – a látványos politikai szembenállás ellenére – jól halad a városok és a kistérségek együttműködése.

Szentes polgármestere, Szirbik Imre: – Gratulálunk ahhoz az eredményhez, amivel Sándorfalva kivívta a városi rangot, ami előbb vagy utóbb, közvetve vagy közvetlenül, de hozzásegíti a települést a gazdagodáshoz. A városi „nagyság" nem többletjogokat, hanem többletfeladatokat jelent.

Kívánom, hogy Sándorfalva összefogással elérje álmait, s egyszer Alexandria szintjére jusson!

A városi rang

A magyar városfejlődés eredői: a királyi várak, a püspöki székhelyek, de város született a jelentős folyami átkelőhelyeken, vásártartási helyeken is. A városiasodáshoz hozzájárult a külföldre irányuló kereskedelem, a vasút és az ipari termelés megjelenése is. A városi cím elnyerését manapság ösztönzi a mezővárosi vagy járásszékhelyi múlt, vagy a nagyváros agglomerációs övezetéhez való tartozás, illetve a turisztikai vonzerő. A városi rang igényléséhez nemcsak a településnagyság, a kistérségi centrumfunkció, illetve a fejlettség szükséges, hanem az urbanizált életfeltételek megléte is. Újabban erős a városi ranggal összefüggő gazdasági előnyök reménye is.

A városi státus megszerzése számos kiváltsággal járt, s ma is presztízskérdés. Ezért is nő folyamatosan a várossá nyilvánítási igény. Magyarországon 1945-ben csupán 50 várost tartottak számon, s ezekben a népesség egyharmada élt. Aztán 1945 és 1989 közt 117, 1991 és 2004 közt pedig további 110 település kapott városi rangot. Idén a 233 magyarországi város 13 új testvérnek örülhet.  



Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szabadúszók is tarifával

Egy héttel ezelőtt megírtuk lapunkban, hogy a szegedi taxitársaságok átlagosan tíz százalékkal… Tovább olvasom