Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 17°C Még több cikk.

Juhokkal, nyulakkal a gyomosodás ellen

Mitől függ, hogy a növényevő állatok fölismerik-e a számukra fogyasztható vagy épp fogyaszthatatlan növényeket? Az etológusok többek között ezt tanulmányozzák, hogy megmenthessék a nemzeti park védett növényeinek állományát. A védetteket más növények fenyegetik, amelyek azóta szaporodtak itt el, mióta megszűnt a legeltetés.
Juhnyáj a határban. Amióta megszűnt a legeltetés, ritkul a védett növényzet. Fotó: Tésik Attila
A Kiskunsági Nemzeti Park – melynek Csongrád megyében is vannak területei – száraz, pusztai gyepei egy sor ritkaságszámba menő, védett növénynek is otthonai. Ezeket azonban – mint például a kakukkfüvet és társait – kezdik kiszorítani a mindenütt megmaradó, nagy termetű, agresszívan terjedő, nem védett növényfajok. A folyamat az utóbbi tíz-tizenöt évben indult be, pontosan azóta, hogy e területeken megszűnt a legeltetés.

Ürgék után növényeket ment

– A legeltetés kitűnően szolgálta a tájra jellemző, védett növények fönnmaradását – mondja Altbäcker Vilmos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének vezetője, az etológusok világkonferenciájának főszervezője; nevéhez fűződik a szegedi repülőtér ürgeállományának megmentése is. Mint mondja: a nemzeti park védett növényei nagy hatóanyag-tartalmúak (nem véletlenül hasznosítják őket gyógy- illetve fűszernövényekként), így a juhok nem fogyasztották őket. Lelegelték viszont a körülöttük tenyésző, különféle, kis hatóanyag-tartalmú, gyorsan terjedő, egyéb növényeket, melyek így nem tudtak túlságosan elszaporodni. A rendszerváltozás egyik mellékhatásaként, a mezőgazdaság átalakulásával a legeltetés jórészt megszűnt, a nyájak eltűntek, nincs, ami kordában tartsa a növényzet nemkívánatos hányadát.

Vírus ölte a nyulakat

Ráadásul, ugyanebben az időszakban az üregi nyúl is eltűnt a területről – sőt nemcsak innen, hanem egész Magyarországról –, egy 1994-ben bekerült vírusfertőzés következtében. Így a nyulak sem gyérítik a terjedésre hajlamos növényeket – s most már végképp semmi nem gátolja a ritkaságok visszaszorulását. Az ELTE Etológiai Tanszéke – együttműködve más intézményekkel, így az Szegedi Tudományegyetem Gallé László vezette Ökológiai Tanszékével is – azt tanulmányozza a nemzeti parkkal kötött megállapodás alapján, hogy milyen alapmechanizmusok szabályozzák növényzet és növényevők együttes fönnmaradását, a különböző változásokra miképp reagálnak a növényzet tagjai, s miképp az állatok.

Minden összefügg

Többek között kiderülhet: ha máshonnan hoznak a nemzeti parkba juhokat, nyulakat, akkor azok milyen hatékonysággal kezdik ritkítani a gyérítendő növényeket, egyáltalán, lehet-e számítani rájuk. A vizsgálatokra a Nemzeti kutatási fejlesztési program nyújt lehetőséget.
– A káros növények visszaszorítása fontos: a gyorsan szaporodó fajok állománya nyár végére rendszerint elszárad, a száraz, magas fű pedig könnyen meggyullad, és ez végleg megsemmisíti a növényritkaságokat – így Altbäcker Vilmos. Az idén is csak azért nem következtek be a más években menetrendszerűen létrejövő pusztai tüzek e területeken, mert sok az eső. Erre azonban nem szabad hagyatkozni – s a megoldásban segít az etológia.


Etológia

Az etológia az állati és emberi viselkedés biológiai alapjait vizsgáló tudomány. Etológiai eredmény például, hogy tudjuk: a kisbárány nem „magától jön rá", számára mely növény megfelelő, s melyik nem, hanem anyjától sajátítja el az ismereteket. A kisnyulak esetében még bonyolultabb a folyamat. A meglehetősen egyedi növényállománnyal rendelkező nemzeti parkban máshonnan meghonosítani állatokat tehát nem egyszerű. De ha „meg kell lépni" a betelepítést, akkor pontosan tudni kell, mi várható a meghonosítandóktól – nehogy hiábavaló munka legyen az egész, vagy épp még nagyobb kárt okozzunk a természetben, mint ami egyébként is bekövetkezett. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A nap még megcukrozhatja a szőlőt

Két hetet késik minden szőlőfajta beérése a megyében, a termés pedig csak harmada a tavalyinak. A… Tovább olvasom