Délmagyar logó

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 10°C | 20°C

Juronics Tamás, a szegedi megasztár

A Kortárs Balett művészeti vezetője minden díjat bezsebelt már, amiről egy harmincas táncos csak álmodhat. Társulatával meghódította Európát, koreográfiáival világhírnévre tett szert. Stabil anyagi háttér és egy gyönyörű nő áll mögötte. Juronics Tamás igazi megasztár.
Fotó: Schmidt Andrea
Zavarba ejtően pontos, mint mindig. Az öltözéke olyan, mint ő maga: lezser, de mégis elegáns. Odafigyel, hogy mikor, mit vesz fel: Gregor József halálakor például fekete öltönyben ült a Megatánc zsűrijében. Évek óta sztár, de a televízió miatt most már végképp mindenhol felismerik, bárhol megjelenik, utána fordulnak. A pincérek is összesúgnak mögötte: „Te, ez az a pasi a Megatáncból, a Juronics Tamás, a szegedi csávó. Tök jó fej!"

– Nem szoktam foglalkozni azzal, hogy ki mit mond rólam, és nem szoktam bedőlni a visszajelzéseknek, sem a színpadon, sem a Megatáncban – kezdi a beszélgetést a táncművész, miközben ő is észreveszi, hogy nézik, de nem tulajdonít neki különösebb figyelmet. – Nyilván az jön oda hozzám, aki jót akar mondani. Így aztán nagyon könnyen csalatkozik az ember, ha a barátaira hallgat, hogy te vagy a legjobb, te mondod a legokosabbat. Ott, a zsűriben figyelek, értékelek egy adott pillanatban, egy adott teljesítményt, és nem gondolom, hogy én vagyok a jófiú, vagy a főokos.

Elsőként hívták a Megatáncba

Juronics Tamás volt az egyik első, akit a táncos műsor főszerkesztője felhívott, és felkért zsűritagnak. Fiatalkori meghatározó élmény fűzte hozzá: a Kortárs Balett több produkcióját is látta, és a Sárember – amit Juronics táncolt és koreografált – nagyon nagy hatással volt rá.

– Boldogan elvállaltam, amikor felkértek, mert a Megasztárból kiindulva pontosan tudtam, hogy mennyire népszerű egy ilyen műsor. Az énekes showt még Aczél Gergő barátom kedvéért néztem, aki évekig táncolt nálam, és sajnos elsőként esett ki az énekesek közül – meséli Tamás, aki szerint a Megatánc zsűrijében nincsenek leosztott szerepek, mindenkinek önmagát kell adnia, őszintének kell lennie, és kizárólag a saját véleményét kell elmondania. – Nincs gonosz bácsi vagy jó néni, úgyis mindenki adja a karakterét, az egyéniségét, és ebből alakul ki egy színes csapat. A vélemények is sokszor különbözőek, de azért van egy szakmai szint, ami mindannyiunknál egyforma.

A tánc jóval nehezebb

Juronics nem sokat találkozik a versenyzőkkel, mert míg a táncosok Pesten készülnek, addig ő Szegeden a Carmen-koreográfiát gyúrja a táncosaival. Személyes viszonyuk így nem nagyon van, csak
Carmen-variációk

A Szegedi Nemzeti Színházban a Kortárs Balett előadásain november 23-ától egy estén két Carmen-variációt láthat a közönség két művész értelmezésében. Juronics Tamás és az izraeli Uri Ivgi két felvonásban ugyanazt a Carmen-történetet dolgozza fel, mégis teljesen másként. A címszerepet Barta Dóra és Palman Kitti táncolják.  
szombatonként, tisztes távolból látják egymást: a versenyzők táncolnak, a koreográfus-balettművész pedig figyel és pontoz.

– Látom, hogy küzdenek, aranyosak, kedvesek. Ha jót mondok, szeretnek, ha nem, akkor nem szeretnek. A zsűrin belüli viszony érdekesebb, együtt öltözünk, együtt ülünk, kialakult egyfajta barátság. Novák Péterrel és Keveházi Gáborral már évek óta ismerjük egymást, de még így is vannak nézetkülönbségek, és viták, ez azonban teljesen normális dolog.

Próbálom kifaggatni, hogy ki a kedvence a megatáncosok közül, kinek szurkol legjobban, de Juronics makacs, nem mond neveket. Beéri azzal, hogy adásról adásra megfogalmazza a véleményét, és igyekszik befolyásolni a nézőket, hogy azokra szavazzanak, akik neki tetszenek. Egyébként vannak titkos kedvencei, néhányukat még a Kortárs Balettban is szívesen látná, és általában minden versenyzőt nagyon tehetségesnek tart.

– Ez jóval nehezebb műfaj, mint például a Megasztár. Ott volt egy hangi adottság, és akkor is bekerülhetett valaki a legjobbak közé, ha még soha nem foglalkozott komolyan énekléssel. A tánc mindenképp megköveteli az alázatot, ide előképzettség nélkül senki sem juthatott be. Ezek a gyerekek profik, tudják, hogyan kell színpadra lépni, egyáltalán hogyan kell az életben létezni, ettől nagyon szeretnivalók. Rengeteget dolgoznak azért a pár pillanatért, amit a színpadon tölthetnek. Ráadásul a tánc vizuálisabb műfaj, mint az ének, jó nézni a televízióban a szép embereket, a szép mozgást.

Teli a határidőnaplója

Tamást nem különösebben izgatja, hogy a Megatánccal tovább csökkent amúgy is csekély szabadideje. Szereti, ha tele van a határidőnaplója, és jól bírja a népszerűséget is. Különben pedig már hozzászokott a sztársághoz, így most nem töri magát különösebben azért, hogy a bulvárlapok címlapján díszelegjen. Elvei vannak: első a Kortárs Balett, és a közelgő premier. Ami pedig a szívügyét illeti, úgy gondolja, hogy a kedvese, Barta Dóra balettművész is csak profitálhat a Megatáncból.

– A rám irányuló figyelemből nyilván jut Dórinak is, mert az újságírókat nagyon izgatja a magánéletem. Ami pedig ezt illeti, már megszoktuk a reflektorfényt, így a kapcsolatunkon az én megatáncos szereplésem semmit sem változtatott.

Gáti Katalin Teodóra

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Illatos tananyag a Fodor Józsefben

Az ötvenéves jubileumára készülő szegedi Fodor József szakközépiskolában az élelmiszeripar szinte… Tovább olvasom