Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 30°C Még több cikk.

Kakadu: van házias és léha

A domaszéki Boros Jenő elmondhatná magáról, megismerte az embereket, ezért inkább madarakkal foglalkozik. Papagájgyűjteménye azonban jóval többről árulkodik: a tenyésztő szereti és érzékkel gondozza kedvenceit a mesterien felépített madárházban.
Boros Jenő: Az ifjú rózsakakaduk, Lili és Pityu – előttük az élet. Fotó: Miskolczi Róbert
Bíróként dolgozott a vajdasági Zentán, majd ügyvédi karriert épített és kikapcsolódásként profi madarász lett Domaszéken. Boros Jenő egyik ügyfelének szavajárását idézte indoklásul, mondván, amióta rájött, mennyire romlottak az emberek, azóta szereti az állatokat. Negyven éven át postagalambokat tenyésztett, ám amikor már úgy érezte, versenyszárnyasai túlontúl sok idejét rabolják el családjától, a jogász másféle madarakat választott: papagájokat.

Az első „fecskék"

– Először ismerősöm madarai tetszettek meg, tőle szereztem az első négy páromat: kék, sárga, zöld és tarka hullámos papagájokat. Azóta folyamatosan gyarapodik az állomány; most több mint húsz fajtából hetvennek viselem gondját – magyarázta az idősödő férfi, amikor pedánsan ápolt kertjében sétáltunk. Olyan ez a hely, amilyennek megálmodta. És mire birodalmát körbejártuk, nyilvánvalóvá vált, hogy Boros Jenő mindezt madarai otthonával kapcsolatban is elmondhatná.

Termetes sárgabarackfa árnyékolja be az U-alakúra épített madárházat, mely valóságos palotája a népes állatseregletnek. Étrendjük szintúgy fényűzően választékos, sokféle magból kevert harmonikus táplálék: fürtös köles, fénymag, zab, hajdina, kendermag, sáfrányos szeklice, hántolatlan rizs és napraforgó, „készételként" pedig különféle tápok.

Nem kell félni, nem csíp!

– Csöndesek. Nem csípnek, nyugodtan lépjen be utánam – invitált a hatalmas kalitkába az akkurátus gazda, azonnal eloszlatva téves elképzeléseimet holmi veszélyesen csapkodó, rikácsoló madárrajról. Az érdeklődőbb szárnyasok a reptető ketrecben tollászkodtak és illegették magukat üdvözlésünkre. Az óvatos példányok legszívesebben odújukba bújtak volna, ám házigazdám egy tekeréssel minden kiskaput lezárt. Így nekik sem maradt más választásuk, minthogy megismerkedjenek velem. Végül Boros Jenő hirtelen mozdulattal felrebbentette őket, hogy színpompás tollazatukat teljes szárnyszélességben megcsodálhassam.

– Nem is hinné, mennyire hasonlítanak ránk, emberekre. Idén az egyik rózsakakadu-párom négy kicsit hozott a világra, és szépen etette is a fészekaljat. Robi, a hím, és Riki, a tojó – szokásukhoz híven – felváltva ültek a tojásokon, később rendesen gondozták a fiókákat. Aztán, amikor a kicsik kiröppentek, észrevettem, hogy valami nincs rendben az öregek között. Robi csapkodva űzte-hajtotta a párját, amíg rájöttem, mi a baj: Riki, ahelyett hogy néhány hétig még az előző fészekaljat nevelte volna, ahogyan ez kakaduéknál szokás, ismét költeni akart. Ezért fenyítette meg a hím. Most már teljesen önállóak a gyerekek, de a szülői konfliktus megmaradt; a tojó és párja elhidegült egymástól. Vagyis pórul járt az asszonyka, éppen úgy, mint a legelső pirosszárnyú papagájpárom lánytagja: a csapodárság lett a veszte. Egy napon megszökött, majd visszatért, ám a párja akkor már hallani sem akart róla. Így a tojó végleg világgá ment.

Sűrűn rikkant a jákó

A történeteket a jákók rikkantása kísérte, dühösen méltatlankodtak az ismeretlen láttán. A háziakat persze „sziá"-val és udvarias „hogy vagy"-gyal köszöntik...
– Hidegtűrők a madaraim. Csípős fagyban behúzódnak a védett helyre, de amint kisüt a nap, kireppennek – felelte a házigazdám a kérdésre, miként viselik a trópusi állatok a magyar zimankót. Boros úr előbb szerényen vonakodott, majd szárnyaló vágyairól elárulta: a királypapagájok közül még ambóniait szeretne, ahol a tojó is ugyanolyan díszes, mint a hím, és a farka, háta gyönyörű ibolyakék. Egy édelpárra is szívesen gondol, mivel náluk az asszony hordja a nadrágot...
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Törvényesített forradalom: Pozsony mérsékelte Pest radikalizmusát

Szeged - Jókai így sóhajtott fel: Pestről képtelenség befolyásolni a hatalmat, mivel a király, a… Tovább olvasom