Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Kapufa a tanyavilágban

Domaszék - Bálint Ibolya 20 évvel ezelőtt férjével költözött Budapestről Domaszékre. A szegedi születésű újságíró alaposan megismerte a tanyavilágot, úgy érezte, másokkal is meg kell osztania tudását.
Doma homokján, Oltárkő a katedrán, Tanúk az út mentén. Három könyv, amit Bálint Ibolya írt a domaszéki tanyavilágról 2001-től 2007-ig.

– A tanyai emberek különös kincset rejtenek, egész más jellegű közösséget alkotnak, mint a zárt településeken élők. Örülök, hogy megosztották velem életüket, történeteiket – meséli a nyugdíjas újságíró. Bálint Ibolya Szegeden született, itt is dolgozott, majd a 70-es évek elején költözött a fővárosba, ahol több napilapnak is írt. A 90-es évek elején – nyugdíjba vonulva – férjével úgy döntöttek: elég volt a nagyvárosból.

– Elhatároztuk, hogy megállítjuk a 20. századot, kiszállunk. Hosszas keresgélés után egy domaszéki tanyára költöztünk, ahol megtaláltuk azt, amire vágytunk: a nyugalmat. Szerettem volna megtudni, utánanézni, hova kerültem, de nem találtam a vidékkel foglalkozó könyvet. Ezért úgy döntöttem, magam írom meg.

Bálint Ibolya nem főszereplő, napilapos újságíró volt. Fotó: Karnok Csaba
Bálint Ibolya nem főszereplő, napilapos újságíró volt.
Fotó: Karnok Csaba
Évekig tartó kutatómunka következett a szegedi könyvtárakban és a levéltárban. A jelenleg Domaszék nevű község ugyanis 1952-ig nem létezett, a környék Feketeszél és Domaszék kapitányságként Szeged-Alsótanya közigazgatási területéhez tartozott. Az egykori Nagy-Szeged iratanyagában feljegyzéseket, egyéb dokumentumokat talált, amelyekből nagyjából összeállt a kép, amire kíváncsi volt. Igazából akkor lett teljesebb, amikor a közben jobban megismert környékbeliektől rengeteg információt, segítséget kapott a munkájához. Egy jókor jött pályázati lehetőségnek köszönhetően így írta meg a Doma homokján című első helytörténeti könyvét, amelynek alcíme: Fejezetek Domaszék történetéből. – Ez azt jelenti, hogy közel sem teljes a tudás, amit szereztem a környékről, csak részleteket sikerült gyűjtenem róla a rendelkezésemre álló idő alatt.

Kapufa
Az újságíró olyan, mint egy futballmeccsen a kapufa – mondja Bálint Ibolya. – Soha nem ő a főszereplő, de szükség van arra, hogy ott legyen. Egy napilapos újságírónak csak akkor van annyi ideje, hogy könyvet írjon, amikor nyugdíjba megy. Így születhettek meg ezek a kötetek is.

A könyv megírásakor több más érdekes témát is felfedezett. Tovább kutatott. Így született újabb pályázatokra az Oltárkő a katedrán és a Tanúk az út mentén. Az előbbi a tanyai iskolákról, utóbbi az út menti keresztekről, harangokról szól.

– Az iskolák az 1800-as évek közepétől egészen az 1970-es évekig működtek. Számos funkciójuk volt az oktatáson kívül, például a gyógyászatban, katonai sorozásban, különböző ünnepélyek rendezésében, még miséket is tartottak falaik között, templom híján – meséli Bálint Ibolya. Ezért ez a könyv felöleli a domaszéki egészségügyi ellátás, a kulturális élet és a templomok megépítésének történetét is. A keresztek írásban megörökítve nem merülhetnek feledésbe, ha fizikai valójukban elpusztulnának is. A harangokról pedig megtudjuk: számos egyéb funkciójuk mellett például – a néphit szerint – elűzték hangjukkal a viharfelhőket, és a veszélyekre is figyelmeztettek.

– „Domaszékért" kitüntető címet kaptam a falumban 2008-ban. Pályám során több kitüntetésben volt részem, kaptam nívódíjakat a szakmától, kaptam állami kitüntetést a Parlamentben, de erre vagyok legbüszkébb, mert ezt egy olyan közösség ítélte oda nekem, amelybe idegenként belecsöppentem, s befogadott, elfogadott, elismerte az érte is végzett munkámat. Történelem szakos tanárként végeztem, és dolgoztam is egy rövid ideig. Tudom, hogy a történelmet tudósok és politikusok írják, ezért a legtöbb históriás könyvből kimarad a legfontosabb szereplő: az ember. Ezen próbálok változtatni, emberi oldalról szeretném bemutatni az elmúlt időket következő könyvemben is – magyarázza. Azt vallja: „az emberek őrzik az egyes korok szellemiségét, nélkülük üresek maradnának a dokumentumok".
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Idén 237 millióval segíti a kormány az ópusztaszeri emlékparkot

Tavaly 246 milliós állami támogatást kapott, idén elvileg 237 millió forintot vehet fel az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Tovább olvasom