Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Karrierek múlhatnak a könyvkötőn

Juhász Gyula, Móra Ferenc is hozott könyvet újraköttetni Csonka Ferenc könyvkötőmester nagyapja, Csonka József egykori műhelyébe. Az 1930-ban alapított szegedi könyvkötőcégen belül a szakmai ismeretek sora nagyapáról unokára szállt. Elektronikus adathordozók avulnak, a könyvkötés – marad.
Csonka Ferenc: Nálunk nagyapáról unokára szállt a mesterség. Fotó: Karnok Csaba
– Karrierek is múlhatnak a könyvkötőn. Nem egy esetben vállaltuk tudományos értekezések, pályázatok, doktori disszertációk bekötését úgy, hogy szinte az utolsó utáni pillanatokban hozta a megrendelő.

Nagyapáról unokára

– Előfordult, magam vittem ki a bekötött munkát a vonathoz, mert csak így ért időben a határidős pályázat a címre – mondja Csonka Ferenc szegedi könyvkötőmester.
– Nálunk nem apáról fiúra szállt a szakma, hanem nagyapáról unokára. A nagyapa Csonka József volt, az unoka pedig én. Nagyapám személyesen ismerte a halhatatlan szegedi költőket, írókat. Juhász Gyula és Móra Ferenc is jött hozzá újraköttetni való könyvvel – meséli az alsóvárosi műhelyben a nagyapjától örökölt, máig működőképes, több mint százéves présgép mellett. Arrébb a cég egyik munkatársa szintén több mint százesztendős, asztal nagyságú lemezollóval dolgozik. Még arrébb pedig ugyanilyen korú aranyozóprés található.

A cégalapító Csonka József kisiparosként működött a szocializmus időszakában is. A rendszerváltozás után lett kft. a vállalkozás, akkor kapta a Bind-1930 nevet, a német „bind", „kötés" szakszóra és az alapítás dátumára utalva. És mennyi ideje van még hátra a könyvkötőműhelynek ma, a digitalizált adathordozók korában?

Bőven van munkájuk

– Beláthatatlan. Sokan kongatták már a vészharangot a könyvkötészet mestersége fölött, „papírmentes irodákról" beszélve. Van is ilyen, nem is kevés. Nekünk azonban növekszik a megrendelőink száma – halljuk a mestertől. Milyen munkákra volt igény régen, s milyenre ma? Régen meghatározó volt a tanácsi nyomtatványok kötése. Ugyanaz a hivatal, amely folyamatosan packázott a maszek mivoltát föladni nem hajlandó Csonka Józsefékkel a szocializmus idején – egyszersmind bőven ellátta őket tevékenységgel. A hivatalban rengeteg nyomtatvány képződött, és ezt folyamatosan köttetni kellett. Ami ma legmeghatározóbb: a pályamunkák, szakdolgozatok, doktori disszertációk és hasonlók beköttetése iránti igény.

A könyv marad

Régi könyvek fölújításával is foglalkozik a műhely. – Már Amerikából is hoztak hozzánk könyveket, újraköttetni. Például Petőfi- és Vörösmarty-köteteket. A többedik generációs kivándorló család hazalátogató tagja hozza magával a szülők, nagyszülők rongyosra olvasott könyveit, és mi újrakötjük azokat, már-már a restauráció szintjén – mondja a mester. A pápalátogatás alkalmára is kértek tőle csodálatos, fehér bőrkötést.

– Én vagyok az egyedüli könyvkötő Szegeden, aki önálló vállalkozásként űzi ezt a mesterséget – mondja Csonka Ferenc. Szaktudását nem sajnálja továbbadni: egyik munkatársa, a tizenharmadik éve nála dolgozó Lampert József ma már ugyancsak mester. Svájcból is érkezett már tanuló, itt ismerkedett meg a szakmával. Elektronikus adathordozók avulhatnak technológiai generációváltások következtében – a bekötött könyv azonban mindig bekötött könyv marad. Legföljebb félévszázadonként újraköttetik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tavaszi időjárás az őszben

Reggel elkel a nagykabát, délben elég a rövid ujjú – így búcsúzik az ősz idén Magyarországon.… Tovább olvasom