Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Katedrán a tudós tanár

Szeged - Katedrára először Groningenben, tanársegédként állhatott. Ám Szegeden vált igazi oktatóvá és egyetemi vezetővé Szent-Györgyi Albert. Egészen különleges tanárnak számított: előadásainak egy életre szóló hatása volt, szellemi teljesítménye szinte rajongást váltott ki hallgatóságából.
Eredeti gondolkodást követelt vizsgázóitól. Diákjaival kialakított fesztelen és családias kapcsolatáról számos anekdota született. Például hetente moziba ment a fiatalokkal, máskor föltűnően elegáns Buickjával kirándulni vitte őket, sőt: lakásába, baráti beszélgetésre hívta diákjait. Az ilyen és ehhez hasonló „közvetlenség" megbotránkoztatta Szent-Györgyi professzortársait.

A bonyolult problémák Szent-Györgyi Albert professzor előadásában egyszerűnek tűntek. Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye

Írásban és szóban többször is kifejtette az oktatás feladatáról vallott nézeteit – különösen dékánsága (1934–1935), majd rektorsága (1940–1941) idején. A tanulmányi fegyelem megszilárdítása érdekében (a diákok által kivett „önkényes szünnapok" ellen) dékánként több, szigorú hirdetményt is közzétett. Ugyanakkor a tanszabadság híveként bírálta a középiskolát. Alapelve szerint az iskola célja nem elvont pedagógiai eszmék szolgálata, hanem hasznos, boldog, egészséges honpolgárok nevelése. Szerinte nagy tömeg felesleges és üres tudás ballasztjával kerülnek a fiatalok az egyetemre. Szent-Györgyi hangsúlyozta: az egyetemen figyelembe kell venni, hogy nemcsak tudománnyal és agyakkal, de fiatal emberekkel is dolga van az oktatónak.

A nevelő egyetem

„Az egyetem feladata hármas – jelentette ki Szent-Györgyi Albert rektori székfoglalójában: legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása, nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével... A mi egyetemünknek van még egy negyedik különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföld szellemi központja legyen..."

Az orvosképzés reformjával is foglalkozott, mondván: a nyilvános tömegtanításnak a gyakorló orvos igényeihez kell igazodnia. Ám jellembeli, erkölcsi, értelmi és testi tulajdonságok nélkül a szaktudás önmagában értéktelen, sőt: ártalmas lehet. A tekintélyelvű német felfogással szemben az angolszász stílusra alapozta oktatói munkáját, egyenrangú szakemberek kapcsolatának tartotta a tanár-diák viszont. Ezzel új korszakot nyitott a magyar felsőoktatás történetében.

A Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetem kiválása, a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem indulása számos gondot okozott Szent-Györgyi Albert rektornak. Székfoglalójában – a hagyományoktól eltérően – nem saját és az átalakuló intézmény kutató és oktató munkájáról szólt, hanem az egyetem új szelleméről és az ifjúságról.

Meggyőződése volt Szent-Györgyinek, hogy az egyetemnek kell alkalmat és lehetőséget adni arra, hogy a diák rádöbbenjen: jogai és kötelességei vannak. Szerinte otthont kell teremteni a diákságnak, ahol önálló társadalmat alkot, ahol az egész egyetem egységgé tömörül, baráti közösséggé, családdá forr össze. Biztos volt benne, hogy Szegeden meghitt, gazdag, bensőséges a diákélet. Ebben a művészetnek és a sportnak is szerepet szánt. Szükségesnek látta a Szegedi Egyetemi Ifjúsági Egyesület létrehozását, mely a lakóhely, a felekezet és politikai nézet alapján szétforgácsolódott diákságot egybefogta.

A címkórság ellen is szót emelt. A „Méltóságos Uram" megszólítás helyett – javaslatára – az egyetem tanárait „Professzor Úrnak" szólították Szegeden.

Mások mondták

„Nem a lexikális tudás, hanem a gondolkodás volt fontos nála – nyilatkozta lapunknak a Szent-Györgyi-tanítvány, Wollemann Mária. – Emlékszem, az első kollokviumon az egyik kérdés az volt, mit csinál, ha savval leönti a ruháját. Ezt a tankönyvből nem lehetett kiolvasni. A helyes válasz az volt, hogy szódabikarbonátos oldattal kell leönteni, nem nátrium-hidroxiddal (marólúggal)."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Molnár Miklós, a mozdonygyűjtő

Szeged - Molnár Miklós hároméves korában kapott karácsonyra egy villanyvasútpályát –… Tovább olvasom