Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Kékvércsevédelem százmilliókból

Nagyon jelentős összeget – több száz millió forintot – nyertek kékvércsevédelemre nemzeti parkok és a madártani egyesület, uniós pályázaton. Az unió területén Magyarország a legnyugatibb fészkelőterülete a kis termetű, rovarokkal táplálkozó, ragadozó madárnak.
Kékvércse. Az ország legnagyobb műfészektelepe a vásárhelyi pusztában van. DM/DV-fotó
Több száz millió forintos az a tétel, amelyet most nyert meg a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatósága, más nemzeti parkokkal, s a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közösen, az Európai Unió

LIFE-pályázatán, kékvércsevédelemre – tudtuk meg Lovászi Pétertől, az MME megyei csoportjának szakértőjétől. Az összeg legnagyobb része a Csongrád megyében is jelentős területekkel rendelkező Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóságát illeti.

Az MME megyei csoportja egyébként már tizenöt éve hatékony kékvércsevédelmet folytat – az ország legnagyobb műfészkes kékvércsetelepe a vásárhelyi pusztákon található. Évente harminc-ötven pár kékvércse költ itt, igénybe véve a mesterségesen biztosított – a valahai varjúfészkeket pótló – lehetőséget.

– A kékvércse érdekes vonása: nem épít fészket, hanem a vetési varjak fészkeit veszi igénybe, elsősorban akkor, miután azok fiókái kirepültek – halljuk a szakembertől. S a magyarországi vetésivarjú-telepek legnagyobb része megszűnt, a fészkes fák kivágása, a varjak pusztítása miatt. Azok a vetési varjak, melyek őszönte százezres csapatokban jönnek hozzánk telelni, északról érkeznek, és tavasszal vissza is mennek – nem oldják meg a kékvércsék lakásgondjait. Műfészkekre tehát a lehető legnagyobb szükség van.

Éppúgy, mint például a juhval való legeltetés visszaállítására is a kékvércse táplálkozóterületein, a füves pusztákon. A legelő állatok részint hozzájárulnak a rovarállomány elszaporodásához, részint pedig „rövidre nyírják" a gyepet, így az alkalmas lesz a kékvércsék számára vadászterület gyanánt. A vegyszeres rovar- és rágcsálóirtásnak szintén nincs helye ezeken az – általában egyébként is védett – területeken.

Különben pedig a kékvércse rendkívül hasznos is, mert rovarokkal, apró rágcsálókkal táplálkozik. És már kevesebb, mint ezer példány él belőle az országban. Az unió számára: kincs.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kilenc hónapja nem tudja eltemetni édesanyját

Muskó Ferenc január közepe óta nem tudja eltemetni az édesanyját a Belvárosi temetőben – a… Tovább olvasom