Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Kell egy hiteles ember

Szeged - Ki miért tér meg? Erre keresték a választ a hittudományi főiskola szakemberei. Még korszerűbbé szeretnék tenni a papok, hittanárok, közösségvezetők képzését.
310 olyan hívőt vontak be a felmérésükbe a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola kutatói, akik fiatal- vagy felnőttkorukban tértek meg. A válaszadók többsége a katolikus valláshoz fordult, de más felekezetekhez tartozókat is megkérdeztek. 66 százalékuk kapott gyerekkorában vallásos nevelést.

– Arra voltunk kíváncsiak, mi volt az a legfontosabb tényező, ami miatt megtértek ezek az emberek – összegezte hároméves vizsgálatukat Keszeli Sándor, a gyakorlati teológia tanszék docense. – Egymással összefüggésben négy alapvető szempontot rangsoroltak a résztvevők. Az összes válaszoló döntését 73 százalékban egy hiteles ember befolyásolta, 51 százalékban egy keresztény közösséggel való kapcsolat – főként katolikusoknál –, 37 százalékban egy zarándoklat, lelkigyakorlat, 26,5 százalékban pedig egy magánéleti krízishelyzet terelte őket a vallás felé. A kérdőívekből kiderült: a megtérés családi tragédia, illetve anyagi természetű válság közepette is megnyugvást jelent. A megtérők arról számoltak be, hogy harmóniát élnek át, tudják, hogy miért élnek, fájdalmas élethelyzetük elrendeződött, úgy érzik, a helyükre kerültek, örömmel, felszabadultan élnek, és biztonságban érzik magukat.

A kutatók: Kovács-Krassói Anikó és Keszeli Sándor. Fotó: Frank Yvette
A kutatók: Kovács-Krassói Anikó és Keszeli Sándor.
Fotó: Frank Yvette

A kutatás gondolata egy évek óta hagyományosan megrendezett konferencián született, ahol az előadások témája a keresztény hitre nevelés. Csakhogy a szegedi módszertanos szakemberek azt is tudni akarták: miként jut el valaki odáig, hogy érdeklődővé váljon? És hogyan lehet a hit iránt felkelteni az érdeklődést? Mit tehet ennek érdekében egy lelkipásztor, egy hittanár, egy közösség vezetője vagy egy hitét komolyan vevő keresztény? Gyakorlatilag hogyan lehet példát mutatni, miközben a másik szabadságát maximálisan tiszteletben tartják? Hiszen inkább meghívni, semmint erőszakosan téríteni szeretnének.

– A megkérdezettek kétharmada indult vallásos alapokról. Közülük mindössze 9 százalékra gyakorolt kizárólag negatív hatást a vallásos nevelés. 79 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy jó és rossz benyomásokat is szerzett, 92 százaléknál kerültek túlsúlyba a pozitív tapasztalatok – tette hozzá az alapkutatás folytatásáról Kovács-Krassói Anikó, a neveléstudományi és pszichológia tanszék tanársegédje. A hittudományi főiskola szakembere számára ezek a kutatási eredmények praktikus útmutatót is adnak, hogyan érdemes a hittanárok, lelkipásztorok és közösségvezetők képzését még korszerűbbé tenni. Mindezzel együtt az érdeklődése az egyház kommunikációjára, a kisközösségek, a közösségi oldalak jelenlétére, kapcsolatára, a fiatalok törekvéseire, kezdeményezéseire irányul. Módszertanosként ezekből a tapasztalatokból is próbálja leszűrni a megfelelő következtetéseket.

Olvasóink írták

  • 1. limlom 2012. január 15. 19:36
    „Készíteni kellene egy felmérést arról, hogy hányan vannak tisztában jelképeinkkel, amik vallási jellegűek. Ezek a jelek mit közvetítenek a mának és milyen következményei voltak a történelmünkben annak ha figyelembe vettük, tudtuk mi az és ha nem mi lett a következménye”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyomozás a körzeti orvos után

Sok esetben komoly nyomozómunka kideríteni, hol rendel a körzeti háziorvos, netán a fogorvos. Tovább olvasom