Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Kérészéletű tiszavirágzás

Tiszavirág: állat vagy növény? Na, mi? Tévévetélkedők közkedvelt kérdése – mellyel azonban csak kevés szegedit lehetne megfogni. Mindenki tudja, hogy rovar, azon belül, hogy hártyásszárnyú, s lehetne szűkíteni a kört tovább.
Tiszavirág: állat vagy növény? Na, mi? Tévévetélkedők közkedvelt kérdése – mellyel azonban csak kevés szegedit lehetne megfogni. Mindenki tudja, hogy rovar, azon belül, hogy hártyásszárnyú, s lehetne szűkíteni a kört tovább. A kérészek közé tartozik, azok speciális, a világon sehol másutt, csakis a Tiszán és mellékfolyóin élő faja. Tehát nem minden kérész tiszavirág – de minden tiszavirág kérész.

„Kérészéletű" – mondják rövid időtartamú jelenségekre. Mert a kérész – akkor is, ha tiszavirág – mindösszesen pár óráig repül, s csak ekkor látják az emberek – s ezután elpusztul. Persze, az említett kifejezés nem igazán szerencsés, hisz a tiszavirág – azaz kérész – rajzás előtt teljes három évig él lárvaként a folyó partoldalába fúrt járataiban, a víz alatt. Csak ezután emelkedik a víz színére, ekkor rajzik seregestül, párosodik.

Lárvaként, röpképes alakban, s pusztulása után – halaknak, madaraknak egyaránt kitűnő táplálék. (Figyelem!, horgászcsaliként nem használható, mert védett – pénzben kifejezett értéke egyedenként kétezer forint.)
De hogyhogy mostanában van tiszavirágrajzás, s korábban, évtizedekig, nem volt? Úgy, hogy majdnem kipusztították a vízszennyező ipartelepek. Már azt hittük, eltűnt végleg – emlékműve is készült az egykori tiszavirágzásnak, ott látható a partfalon –, mikor újra megjelent.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Játékőrület: a Buci babától a Barbie-ig

A hetvenes-nyolcvanas években jelentek meg a mai modern játékok elődei: a Buci baba, a villanyvasút,… Tovább olvasom