Szeged - delmagyar.hu

Az SZTE kész a versenyre, ugyanakkor fejlődni szeretne: a tavalyinál kicsivel több gólyát fogadna. Az intézmény egy-egy szakjára felvehető diákok számát az oktatási tárca csak a decemberben megjelenő, úgynevezett „kék könyvben" teszi közzé.

– Jó lenne, ha nem olyan számokkal és arányokkal korlátozná a kormány a képzést, amelyek a fűnyíróelv szerint egyformán érintenek minden felsőoktatási intézményt – mondja Pukánszky Béla.

Az SZTE oktatási rektorhelyettese úgy véli, helyes a felsőoktatás

Számok és arányok A 2007-ben érettségiző 82 ezer 300 diák 68 százaléka, 56 ezer fiatal juthat diplomához állami segítséggel. (Ez az arány 2003-ban 48 százalék volt.) A felsőfokú képzés belső arányát is érinti a kormány múlt heti döntése: a természettudományos képzésben 2,63, a műszaki képzésben 1,8 százalékkal tanulhatnak többen. Az orvos- és egészségügyi képzésben szinten maradnak a keretszámok, ugyanakkor a bölcsészképzésben 20, a pedagógussá válásban körülbelül 24, az agrár diplomáért indulók körében közel 30, a jogi képzésben több mint 13 százalékos lesz a csökkenés. Fontos számsor, hogy 2007-től 9 ezer forintba kerül majd 6 jelentkezés, amelyből 3 államilag finanszírozott, 3 költségtérítéses képzésre szólhat.

átalakításának szándéka, hiszen a piac nem mindig igazolja vissza egyes (például a kommunikáció) szakok népszerűségét. A megvalósításkor azonban figyelembe kell venni az adott intézményben folyó munka minőségét.

– Az ország és Európa versenyképességének növelése is indokolja, hogy a természettudományos, a műszaki és az informatikai képzés aránya növekedjék – jelenti ki Csirik János. Az SZTE Természettudományi Kar dékánja szerint e téren adott minden feltétel, készek a diákok fogadására.

– Most arról döntött a kormány, hogy a hazai felsőoktatás összkapacitását csökkenti, ezáltal hozzálát a szerkezetátalakításhoz. Ez azt jelenti, hogy az egységesen meghúzott vonal alatti teljesítménnyel egyetlen felsőoktatási intézmény se fogadhatja a diákot. Így aztán egyrészt azon intézmények és szakok népesülnek be, melyek hagyományosan színvonalasak, ezért az első három helyen jelölik a diákok, másrészt csak azok az érettségizettek folytathatják tanulmányaikat, akik elérték ezt a bizonyos határvonalat. Az így kiéleződő versenyre kész a szegedi bölcsészkar, miközben az itteni túl sok szak miatt hátrányokat is hozhat a változás – magyarázza a dékán. Almási Tibor hangsúlyozza: segíteni kell a fiataloknak, hogy a bonyolult felvételi játékszabályok dzsungelében eligazodjanak.