Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Két tannyelvű iskolák: bábeli zűrzavar

Szeged - Sajtóinformációk szerint a jövő évi költségvetés tervezete megszüntetné a két tanítási nyelvű oktatási programok finanszírozását. Szegeden 5, Vásárhelyen 1 intézményben van ilyen képzés – most diákonként 74 ezer forint a plusznormatíva.
Németország térképét, a gyenge melléknévragozást vagy a német nyelvű mesekönyveket tanulmányozhatják az óra közben nézelődő diákok a Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Itt az 1992–93-as tanévben indult a magyar–német két tanítási nyelvű oktatás. A tanulók a heti 5 németóra mellett évfolyamonként különböző tantárgyakat (testnevelés, ének, rajz, környezetismeret és matematika) részben vagy teljesen német nyelven tanulnak. Elsőben nem írnak és olvasnak a gyerekek idegen nyelven, csak beszélnek, képeket nézegetnek – és megtanulnak nagyjából 500 alapszót. Az ilyen képzések szegedi úttörője a Madách Imre Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola volt – 1992-ben az országban elsőként itt valósult meg a két tannyelvű oktatás.

Sajtóinformációk szerint a jövő évi költségvetés tervezete megszüntetné a két tanítási nyelvű oktatási programok finanszírozását. Az ide járók után eddig kiegészítő támogatást kaptak a fenntartók: az előző tanévben fejenként 74 ezer forintot – a dokumentum szerint ez januártól 64 ezer forintra csökkenne, 2010 szeptemberére pedig teljesen megszűnne. Hazánkban több mint száz iskolában működnek két tanítási nyelvű osztályok, 30 ezer diákkal. Szegeden 4 önkormányzati fenntartású iskolában van ilyen oktatás: a tarjáni és a Madách-általános mellett a Deák- és a Tömörkény-gimnáziumban, valamint az SZTE Ságvári Endre gimnáziumában, Vásárhelyen pedig a Németh László Gimnázium és Általános Iskolában.

Németóra a tarjáni 7/b-ben. Veszélyben a támogatás? Fotó: Karnok Csaba
Németóra a tarjáni 7/b-ben. Veszélyben a támogatás?
Fotó: Karnok Csaba

– Végre egy 20 éve tökéletesen működő program, ezt szüntetnék meg? Ez visszafejlődés lenne. A nyelvoktatás mindennél fontosabb. A szülők nagyon felháborodtak, mikor hallották – mondta Ezumahné Németh Györgyi, a Madách-iskola igazgatója. Két ilyen osztályuk működik, 52 tanulóval – de 200-an szoktak ide jelentkezni. – Külön lektorunk van, 7 angoltanárunk – közülük háromtól kellene megválni, ha a tervezet életbe lépne. Bármilyen fórumra elmegyek, hogy ne így legyen – fogalmazott.

Nyelvtudásból elégtelen

A magyarok csaknem háromnegyede kizárólag anyanyelvén beszél. Hazánk ezzel utolsó az idegen nyelvi tudásban az Európai Unió 27 országa közül – derült ki az EU statisztikai ügynöksége, az Eurostat szeptember végén közzétett felméréséből. Az első helyen Szlovénia áll: ott a 25 és 64 év közöttiek 28,1 százaléka két vagy több idegen nyelven képes megszólalni. Második a rangsorban Szlovákia, a harmadik Finnország.

– Minden forráscsökkenés, ami a közoktatást érinti, sajnálatos. Az óratervet, a struktúrát nem módosítanánk, de szegényebben látnánk el egyes feladatainkat, illetve pályázati forrást keresnénk hozzá – latolgatott Szalai József, a tarjáni intézmény vezetője. 15 millió forint plusznormatíva jár e képzésért, 200 gyermek vesz benne részt. Közoktatási szakértőként megjegyezte: az oktatásra szánt állami normatíva ma is csupán a kiadások 40–60 százalékát fedezi, a többit a város más bevételeiből pótolja.

– Az önkormányzat nem tervezi a két tannyelvű osztályok megszüntetését – hangsúlyozta Solymos László alpolgármester. Emlékeztetett: a költségvetést elkezdte tárgyalni az Országgyűlés, a tervezet még módosulhat.

Oktatási fűnyíró

A jövő évi költségvetés tervezete szerint drasztikus megszorítások várhatók az oktatásban: többek között megszűnik a mérési, értékelési feladatok – például az évenkénti kompetenciamérés – támogatása, amely az idén 600 millió forint volt. Megszűnik a teljesítménymotivációs alap, amelyből a kiemelkedő munkát végző pedagógusokat lehet díjazni. Eltörölnék a 11 ezer 700 forintos pedagógus-továbbképzési normatívát. Az érettségi vizsgák megszervezésének támogatása egymilliárd forintról 288 millió forintra csökkenne. Az alapfokú művészetoktatásra szánt támogatás 860 millió helyett 460 millió forint lenne.

Olvasóink írták

  • 3. segítség! 2009. október 08. 12:31
    „Így aztán meg lehet nézni, milyen megítélés alá esünk a jövőben (bár már most is el lehet képzelni.) Miért kell valamit, ami jól működik, tönkretenni. Egyszerűen hihetetlen, mi megy ebben az országban. Mindenhonnan megvonják a támogatást, mindenki egyre csóróbb lesz. Legalább a jövő generációjának kellene hagyni némi lehetőséget arra, hogy esetleg kicsit másképpen tudjon majd élni, boldogulni. Nekünk már úgysem jön össze.”
  • 2. métely 2009. október 08. 08:23
    „Nem kell támogatni az oktatást, így legalább jól irányítható birkák kerülnek ki az iskolapadból, akikkel bármit meg lehet tenni. Szomorú!
    De kell ám több milliárd új minisztériumi irodabútorokra...”
  • 1. A-lex 2009. október 07. 11:00
    „Oktatási fűnyíró: Teljesen jogos! Ha elvernénk a pénzt holmi oktatásra, kultúrára, honnan jutna az állami cégek vezetői kiemelkedő munkájának honorálására, vagy éppen a munkában sajnálatos módon akadályoztatott (=börtön) politikusok fizetésére, és ugye Budán is még sok a beépítésre váró üres telek... Ezt a nyelvtudásról szóló felmérést már korábban is olvastam, de nekem hihetetlenül hangzik. Már volt szerencsém megfordulni néhány európai országban, de sok helyen azt tapasztaltam, hogy azért az utca embere nem töri össze magát, hogy velem angolul (vagy esetleg németül) kommunikáljon.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rá se bagóznak a szabályra

Egyetlen forint szabálysértési bírságot sem szabott még ki a szegedi közterület-felügyelet az elmúlt 3 hónapban azokra, akik tiltott helyen dohányoztak. Tovább olvasom