Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Kétharmaddal kevesebb rezidens

Az Egészségügyi Minisztérium azt tervezi: 2008-tól önköltségessé teszi a szakorvosi végzettséghez szükséges kétéves rezidensi képzést. Ez havi kétszázezerbe kerülne a jelenlegi árak szerint, amit a hallgatók töredéke tud csak kifizetni. A szegedi ovoscentrum elnökhelyettese, Hajnal Ferenc drasztikus elvándorlástól tart.
Jelenleg egy orvostanhallgatónak akár tíz évnél is többet kell tanulnia ahhoz, hogy szakorvossá váljon. A diploma megszerzése után először kétéves rezidensi, majd egytől öt évig tartó szakorvosi képzésben kell részt vennie.

A mostani gyakorlat az, hogy 26 hónapig az állam fedezi a rezidensképzést, a minisztériumi új tervezetben pedig az szerepel: jövőre az orvosi hiányszakmákon kívül minden rezidensnek fizetnie kellene a képzésért. A tárca azzal indokol, hogy így megszűnhet bizonyos szakterületeken az orvoshiány. A központi költségvetés most az orvosi rezidensek után havi 330 ezer, a fogorvosok után 360 ezer forintot fizet: ebből bruttó 140 ezret kapnak a rezidensek, a többit, 200 ezer forint körüli összeget a képzésükre költik. Ha az új tervezet megvalósul, ezt a havi 200 ezret kellene előteremtenie annak, aki orvos szeretne lenni.

Semmilyen orvos sem lesz

Nyílt levéllel fordult az egészségügyi miniszterhez a szegedi, a budapesti, a pécsi és a debreceni orvoskar hallgatói érdekképviselete. Ebben kifejtik, hogy a fizetős tervezet miatt a magyar orvostanhallgatóknak muszáj lesz külföldön keresni a boldogulást. Mint írják, az előterjesztés legnagyobb hibája, hogy tényként számol az orvosok elvándorlásával, akiket nem itthon tanultakkal kíván pótolni. Arra kérik Molnár Lajost, hogy vegye figyelembe a szakmai szervezetek és a hallgatók álláspontját, különben maga az orvoslás is hiányszakmává válhat Magyarországon.

Hajnal Ferenc, a szegedi egyetemi orvoscentrum elnökhelyettese elmondta: a jelenlegi rendszer 1999-ben azért lépett életbe, hogy az addigi elavult modell helyett minőségi képzést kapjanak a magyar orvostanhallgatók. A korábbi gyakorlat szerint az egészségügyi intézmények felvették a frissdiplomást, aki az ott adott lehetőségekkel élve képezhette magát – korántsem teljes körűen. A nyolc éve bevezetett rendszerben viszont a központi gyakornoki státus segítségével több helyen is képzést kapott, ami színvonalemelkedést hozott.

A professzor úgy véli, az új elképzelés nem áll összhangban a felsőoktatási és az egészségügyi törvénnyel sem, mivel ezek szerint az első állami szakképzés megszerzését az állam fedezi. Másrészt olyan irreális anyagi terheket ró a hallgató szüleire illetve a hosszú képzés alatt alapított családra, amit csak kevés diák képes megfizetni. Mivel Magyarországon nincsenek olyan kezdő szakorvosi fizetések, amiből fedezni lehetne a törlesztést és a családfenntartást, hitelből sem tudják a hallgatók kifizetni a képzés költségeit. Sokan ezért azt fontolgatják, akár a rezidensévek és szakorvosi vizsga nélkül is külföldön próbálnak szerencsét.

A szegedi egyetemen a tervezett intézkedés több száz rezidenst érint: idén egy 300 fős évfolyam indult, tavaly pedig közel 200-an vágtak bele a képzésbe. Évente országosan nagyjából 1200-an kezdik meg a rezidensképzést, az elnökhelyettes szerint ez a szám a kétharmadára csökkenhet, ha a tervezet megvalósul. Ráadásul mint mondta, hiába kap plusztámogatást a hiányszakmát választó rezidens. Mivel a magyar hiányszakmák egyben nemzetköziek is, könnyen úgy dönthet: a hatszor-tízszer annyit kínáló külföldi állást választja a végzés után. Így pedig itthon változatlanul megmarad egyes szakterületeken az orvoshiány.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Éhségsztrájkba kezdett a pénzéért

Éhségsztrájkba kezdett tegnap egy építőipari vállalkozó, akinek tízmillió forinttal tartozik a… Tovább olvasom