Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Ketten, gitárral - Trabalka István és Csigér István

25 évvel ezelőtt a Bartók Béla Művelődési Központban dolgozott Pacsika Emília és Trabalka István. Egyikük énekelni, másikuk gitározni tudott. Barátaik biztatására zenés műsorokat adtak elő gyerekeknek. Később csatlakozott hozzájuk Csigér István tanár.
Trabalka István és Csigér István – régóta együtt. Fotó: Segesvári Csaba
Egy gitár, két énekhang, meg a kollégák, barátok biztatása. Ennyi kellett ahhoz, hogy negyedszázaddal ezelőtt Trabalka István népművelő és Pacsika Emília duót alapítson. Ahogyan mások, ők is Halász Judit és Bródi János dalaival kezdték, gyerekeknek játszottak. Mígnem egyszer felkérték őket, lépjenek fel egy kiállítás megnyitóján. Basqualetti Zsófia képzőművész Nemes Nagy Ágnes Bors néni ciklusára készített textíliái annyira megragadták Pacsika Emíliát, hogy előbújt belőle egy-egy dallam.
Így kezdődött tehát a versek megzenésítése. Zenét írtak Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Veress Miklós, Kányádi Sándor és a szegedi Simai Mihály költeményeire. Amikor Trabalka Istvánt elvitték katonának, Csigér István tanár ugrott be helyette – először csak másfél évre. A másfél évből aztán évtizedek lettek. A Ságvári gimnázium tanáráról kevesen tudják, hogy szabadidejében gyermekeknek zenél. Ám az iskolában rendre ő a muzsikás krampusz Mikuláskor.

– A katonaság után alkotóhármas lettünk, minden kedden összejöttünk – meséli Csigér István. – Kerestünk verseket, megmutattuk egymásnak az ötleteinket. Hárman voltunk, színesebbé vált a műsor, amit már a saját megzenésített dalainkból állítottunk össze. Említik még: 20 évvel ezelőtt az I. énekelt versek fesztiválján a Kaláka együttes különdíját kapták, 1996-ba pedig megjelent egy kazettájuk is, Kass János készítette a borítóra a grafikát.

Végül duó maradt a trióból, a két férfi vitte tovább a műsorokat, s negyedszázad alatt begyűjtöttek 3-3 gitárt is. Az elmúlt évtizedekben felléptek iskolákban, óvodákban, könyvtárakban, művelődési házakban – mindenhová szívesen mentek és mennek, ha hívják őket.

– A dalokat soha nem lehet megunni – vallja Trabalka István. – Akkor is tudnánk műsort adni, ha álmunkból ébresztenének fel minket, annyira bennünk vannak ezek a nóták. Ráadásul nagyon szeretünk gyerekeknek játszani, mindig van köztük egy csillogó szemű kislány, egy nagy fülű, szemüveges, kisfiú, akiről sugárzik az értelem. Mindig vannak olyan gyerekek, akikkel lelki közösséget lehet vállalni arra az időre, amíg együtt vagyunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Széplaki Ferenc az új polgármester

Széplaki Ferenc veszi át októberig a polgármesteri feladatokat Ópusztaszeren – döntött tegnap… Tovább olvasom