Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Kettős Bartók-bemutató az évfordulóra a nagyszínházban

A kettős Bartók-jubileumhoz kapcsolódva Gábor Géza és Kolonits Klára főszereplésével ma este mutatják be A kékszakállú herceg várát a nagyszínházban. Juronics Tamás rendezésében, Selmeczi György vezényletével a Táncszvit is felcsendül a szimfonikusok és a Szegedi Kortárs Balett előadásában.
Jelenet a Táncszvitből – a Szegedi Kortárs Balett előadásában. Fotó: Frank Yvette
Két évforduló is indokolja a Szegedi Nemzeti Színház különleges vállalkozását, a kettős Bartók-bemutatót: szeptember végén emlékeztünk meg arról, hogy a legnagyobb magyar komponista 60 évvel ezelőtt hunyt el New Yorkban, jövő tavasszal pedig születésének 125 éves jubileumát ünnepli a zenei világ. Bartók egyetlen, és világszerte egyre népszerűbb operája, A kékszakállú herceg vára címszerepét a ma esti premieren Gábor Géza énekli, aki már 2002-ben a Miskolci Bartók+Puccini Operafesztiválon is sikert aratott a szólammal.

– Nagyon szeretem a Kékszakállút, mert Bartók hihetetlen perfekcióval írta meg az operát. Fantasztikusan jó a dramaturgiája, egyetlen hiba, megoldatlan részlet sincs benne, és csodálatos a zene is. Közel áll hozzám a sebzett, szorongó férfilélek megmutatása. Sok kitűnő lemezt meghallgattam már, az a felvétel a kedvencem, amelyiken Melis György és Kasza Katalin énekli Ferencsik János dirigálásával. Juronics Tamással mindketten tartottunk kicsit egymástól, de szerencsére nem alakult ki konfliktus köztünk, hamar megtaláltuk egymással a hangot. Tamás nagyon felkészülten rendezte meg a darabot, koncepciója abszolút megegyezik azzal, amit én is gondolok a darabról. Az előadást vezénylő Selmeczi Györggyel nemcsak karmesterként, hanem rendezőként is többször dolgoztam már együtt. Rendszeresen hív vendégénekesnek a budapesti Nemzeti Színházban futó Operamesék-sorozatába is – mondja a szegedi operaegyüttes fiatal basszistája, aki szerint ez a produkció minden sallangtól mentes, tiszta, naturalista, pontosan érthető és roppant bensőséges előadás lesz, amit ezért bátran ajánl mindenkinek.

– Imádom Bartók zenéjét, ami mindig sokkol és mélyen megérint – árulja el Barta Dóra, a balettegyüttes vezető táncosa, aki a másik mű, a Táncszvit egyik főszerepét játssza. – Tamás olyan koreográfiát talált ki, amelyben nem feltétlenül történetek, inkább karakterek jelennek meg. A saját karakteremben mégis eltáncolok egy kis történetet: egy lányt alakítok, aki a disznóölésen nagyon sajnálja az állatot. Négyéves koromban fültanúja voltam a szobából, amikor kioltották egy disznó életét. A szerencsétlen állat visítása úgy megrendített, hogy utána öt éven át nem voltam hajlandó húst enni. Ma nem vagyok vegetáriánus, de az állatok leölését ma is a lélek kioltásaként élem meg.


Az operáról

A kékszakállú herceg várát Bartók Béla 1911-ben írta a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára. A zsűri játszhatatlannak ítélte, az Operaház csak 1918-ban adta elő. Szövegkönyvül a zeneszerző Balázs Béla színpadi művét választotta, ami a 19. század európai irodalmának ahhoz a széles vonulatához kapcsolódott, amelynek szerzőit és darabjait a nő és a férfi kapcsolatának megoldatlansága foglalkoztatta. Az asszonygyilkos Kékszakáll középkori francia eredetű történetének változatai az európai népköltészetben is elterjedt. Balázs színpadán a történet férfi és nő örökre feloldhatatlanul ellentétes lelki világának, alaptermészetüknek tragikus mítoszaként, balladai hangú magyar népmesei köntösben jelenik meg. A Prológusban – amit az előadás elől többnyire elhagynak – a Regös figyelmeztet: az operát szimbolista lélektani drámaként szemléljük. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Háromezer nyugdíjas kért távhőtámogatást Szegeden

Szegeden közel háromezer nyugdíjas kért távhődíj-támogatást november 15-éig. A jogosultak… Tovább olvasom