Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Kevés költség, sok haszon – repcéből

Több, mint duplájára nőtt a repce vetésterülete tavaly óta Csongrád megyében. A biodízel-alapanyag olajnövény termésére kül- és belföldön egyaránt nagy kereslet van. Az idei termést közepesre saccolja a szakember. De ahol nem pusztult ki télen a repce, ott kiváló termés várható.
A múlt évben 4500 hektár repceterület volt a megyében, most 9550 hektár – mondja Cserjési Lajos, a megyei FVM-hivatal növénytermesztési főfelügyelője.

Egyre többen váltanak repcére

Azért csak ennyi, s nem tízezer hektár fölötti, mert az őszi-téli csapadékhiány miatt sok helyen rosszul kelt a repce, és ki kellett szántani. Ez a pusztulásmérték, bár nem lekicsinylendő, de mégsem akkora, hogy ne lenne érdemes ezzel a növénnyel Csongrád megyében foglalkozni. Egyébként nemcsak az összterület nőtt meg, hanem a termelők létszáma is, repceföldet mindenütt látni a határban Szeged környékétől Vásárhelyig s tovább; kistermelők éppúgy vannak a repcések közt, mint nagy területen gazdálkodók. A termést integrátorok vásárolják föl.

Túzokeledelt is jelenthet

Természetvédők arra is fölhívják a figyelmet, hogy káros hatásai is lehetnek a repcetermesztésnek. Repcét is monokultúrában, nagy táblákban éri meg termeszteni leginkább, mint bármely más, biomassza-előállításra szánt növényt. S mivel biomasszából – ha valóban bejön a zöldenergia-fölhasználás – sosem lesz elég, tovább csökkenhet az élővilág sokszínűsége. Viszont a repce kitűnő téli tápláléka a túzoknak, ha repcét talál, nem kóborol el, és nem lövik le – legnagyobb madarunk akár profitálhat is a repce terjedéséből.

Kovácsék ötszáz hektáron is termesztenék


Kovács Mátyásék hat éve kezdtek repcetermesztésbe. Hetven hektáron termesztik, ennél többet a rendelkezésre álló területen a vetésforgó és a növény-egészségügyi előírások miatt nem is tudnak termelni. – Mi akár ötszáz hektáron is termesztenénk, ha lenne hol – mondja a hódmezővásárhelyi egyéni vállalkozó. Kevés költséggel szép pénzt hozó növényként ismerték meg a repcét. Ráadásul fejlett technológia alkalmazásával a téli aszályból adódó pusztulást is sikerült elkerülni. – Nagyon szép az idei repcénk – mondja a gazda. Hektáronként harmincegynéhány mázsát várnak – már csak a jég teheti tönkre a termést, remélik, elkerüli a pusztítás a vidéket.

Sokakat csábít a jó ár

– Jó ára volt tavaly a repcének, s a növekvő biodízeligény miatt ez továbbra is megmaradhat. Nem csoda, hogy tavaly óta megduplázódott a repcével foglalkozók száma. De nemcsak ezért lett népszerű, hanem mert termesztéstechnológiája nem bonyolultabb, mint a kalászosoké. És ez a nyáron a legkorábban betakarítható növény, már június második felében megkezdhetik a vágását. S miután fölszabadult a terület, és megtörtént a talaj-előkészítés, bármit lehet vetni utána, például őszi kalászost.


Napraforgó és Vásárhely

A napraforgó a másik olajnövény a megyében. Vetésterülete évről évre nagyjából már jó ideje egyforma, 24-25 ezer hektár. A napraforgótermés csaknem egésze étolaj-előállításra megy, a martfűi növényolajgyárba. De Hódmezővásárhelyen egy-két év múlva működésbe áll egy ausztrál üzem, s várható, hogy tevékenysége versenyhelyzetet idéz elő a martfűi és a vásárhelyi gyár között. A hatás a dél-alföldi régió napraforgó-termelői számára mindenképpen pozitív lesz. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keleti kényelem az országúton

A rendszerváltást megelőző években ritkaságszámba ment egy nyugati gyártmányú autócsoda feltűnése az… Tovább olvasom