Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Kevesebb hallgató az egyetemeken

Szeged - Átalakítja a felsőoktatást a kormány. A törvénytervezet ismertté vált részlete az is, hogy a jelenleginél kevesebb hallgatót vesznek föl az egyetemekre és bent maradni is nehezebb lesz. Pedig a hallgatók aránya alapján hazánk még mindig elmarad az OECD átlagától.
– A jelenlegi óriási hallgatói tömeg színvonalas képzésére a felsőoktatás nagy része továbbra sincs felkészülve – jelenti ki Badó Attila, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettese. – Persze léteznek meggyőző érvek arra, hogy miért jó az, ha a társadalom jelentősebb része koptatja az egyetemek padsorait, ám ehhez megfelelő személyi és infrastrukturális feltételekre lenne szükség. Például a szegedi egyetemen vannak karok, szakok, ahol leültetni sem tudják a hallgatókat, de van, ahol még bőven lenne kapacitás.

A felsőoktatási törvény tervezett módosítása – lapinformációk szerint – a felvételihez 2, emelt szintű érettségit írna elő: egy kötelező és egy választható tantárgyból. E feltételnek az idén felvettek 5,5 százaléka felelne meg. De egy tárgyból is a gólyáknak csupán 24 százaléka tett emelt szintű érettségit. Míg eddig korlátlan számú intézményt lehetett megjelölni a felvételi lapon, ezt most háromban maximálnák. A felsőoktatásba pedig csak az kerülhetne, aki a többletpontokkal együtt megszerezhető maximális felvételi pontszám legalább felét elérte.

Hazai felsőoktatás: nehezebb lesz bejutni és bent maradni. Fotó: Frank Yvette
Hazai felsőoktatás: nehezebb lesz bejutni és bent maradni.
Fotó: Frank Yvette

Bent maradni is nehezebb lesz. Az alapképzést most is csak a hallgatók fele végzi el 3 év alatt, a másik felétől – az új követelmények alapján – meg kell majd válni. Egy tárgyat csak kétszer vehetnének fel a hallgatók, és csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának. Ha ez nem sikerül, egyetemi tanulmányaik véget érnek.

– Jelenleg sok az olyan hallgató, akik jobban tenné, ha egy piacképes szakmát igyekezne megszerezni. A keményebb bejutási és maradási feltételek remélhetőleg sok középiskolást elgondolkoztatnak majd a továbbtanulási irányról – mondja a szegedi rektorhelyettes. Az intézmények most jelentős részben a létszám alapján kapnak állami támogatást. Amennyiben nem a fejkvóta lesz domináns a finanszírozásban, az intézmények ennek megfelelően módosítják majd saját stratégiájukat. Szerinte minden oktató jobban örülne annak, ha a felsőoktatásban nem a mennyiség, hanem a minőség számítana, ám ehhez a többlet forrásokon kívül olyan garanciákra is szükség van, melyek megakadályozzák, hogy a hallgatók túlságosan kiszolgáltatottá váljanak a jelenleginél keményebb szelekció során.

Internetes konzultáció

A magyar felsőoktatás magas színvonalának, a versenyképes tudás megszerzésének biztosítása és az intézményrendszer gazdaságos működtetése a célja az új jogszabálynak – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár. A vitaanyagról – amely csütörtökön kerül fel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapjára – konzultációt indítanak. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni kíván, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-éig várják. A koncepció várhatóan januárban kerül a kormány, áprilisban a parlament elé.

Olvasóink írták

  • 13. allegro 2010. november 06. 20:03
    „6. hozzászólás Demanda 2010.11.04. 11:27
    "....különben annyit fog érni a diploma, mint régen egy érettségi. Semmit."

    Persze értem én, hogy arra gondoltál, ma egy érettségi nem ér semmit.
    De a munkahelyek még mindig elismerik a régen érettségizett és munkában kvalifikáltabb és tapasztalatokkal bíró munkavállalókat - akik tudnak és akarnak is dolgozni. Mint ahogy a frissen érettségizettek kiválóan megfelelnek asszisztensi, gyakornoki pozíciókba a legjobb munkahelyeken is.”
  • 12. allegro 2010. november 06. 19:48
    „6. hozzászólás Demanda 2010.11.04. 11:27
    "....különben annyit fog érni a diploma, mint régen egy érettségi. Semmit."

    Már ne haragudj, de régen még az érettségi akár többet is ért mint ma sok diploma!
    Húsz évvel ezelőtt még érettségivel sok esetben különb állásaink voltak, mint ma sok diplomásnak!

    Persze a korosztályunknak és idősebbeknek, azaz a mai hallgatók szüleinek még csupán a töredéke juthatott még érettségihez is, nemhogy diplomához!!! De ezek a szülők ma hallani sem akarnak arról, mert az okos kis csemete ugye....gyakran túlértékelik őket, ha már odaül játszani a számítógép elé, akkor már kis zseni a drága...nehogy már piszkos legyen a keze a munkától!

    Azután mi jártunk levelező tagozaton később a felsőoktatásba, és fizettünk azért nem keveset, hogy tanulhassunk, sok esetben a valamikori legjobb tanulók. És a bukás igen kivételes volt!!! Csupán a matek mindenkinél, pedig voltak zh-k nekünk is minden alkalommal és egész vizsgaidőszakban foglalkozni kellett vele, hogy sikerüljön egy hirhedt tanárnál. Ráadásul az irásbeli vizsga mellett még szóbeliztünk is két félévben nála. Szóró tárgy is volt, fele-harmada maradt meg a beíratkozottaknak, de aki bent maradt az végig is járta és senki nem halasztott egyetlen tárgyat sem! És amellett, hogy párokban elvégeztük a gyakorlatokat mi is ugyanúgy - mint leírásod szerint ma már ez sem éri el a célját -mindenkinek volt a szakmában munkahelye, az elmélet és gyakorlat igen jól kiegészítették és erősítették egymást.
    Azóta a sokadik diplomámat szerzem, hozzá is edződtem a munka melletti tanuláshoz, a vizsga számomra már maga a kikapcsolódás! És most olyan intézményben, ahol ismét szóbeli vizsgáztatás van többnyire, mint a legelső diplomám szerzése idején. És már túlórák mellől jártam el vizsgákra is, kénytelen voltam maximálisan koncentrálni abban a kis időben a felkészülésre, és a munkámhoz is azonnal használni a tanultakat, azzal a céllal, hogy hatékonyabb legyek, hogy többet teljesítsek az elvártnál is, és ugyanakkor rögzült is az anyag, és nem utolsó sorban mivel a gyakorlatban is megtalálhatók azok a problémák, akár már hétfőn ott előttem, egy hét végi képzést követően, így rendkívül érdekelt is mindig és izgalmas kihívásként éltem meg, hogy máris hasznosíthatom a megszerzett (mérnöki, közgazdasági, jogi) tudást, mikor mit tanultam éppen, összhangban az aktuális munkáimmal.
    A legtöbb diplomát simán meg lehetne szerezni munka mellett is, mint meg is szerzik sokan. és jóval hatékonyabb és költségkímélőbb módon. De még ha az állam finanszírozná is minden hallgató képzését, akkor is ha lenne valóban munkahely, a hallgatók munkájával megtermelt GDP-vel, adókkal, járulékokkal máris jobban járna mindenki. Az így megszerzett tudás minősége és tartóssága társaimat ismerve felülmúlja a nem kellően motivált nappalisokét. Nem is beszélve arról, hogy a tömegképzésben már nálunk (akár jóval) gyengébb hallgató a többség, akiknek ennyi vizsgalehetőség és minden jár..és persze megértem, hogy ezért kell a sok lehetőség, hogy a butábbak és/vagy lustábbak is csak tudják egyszer teljesíteni, de ez hozzánk képest, ahogyan mi teljesítettünk, elég derogáló.
    És igen, a mi érettségink még emelt szintűnek megfelelt, mondták magasabb fórumon, de hogy valóban elfogadják-e majd annak? Merthogy pl. én még egyetlen államilag finanszírozott félévet nem tudtam igénybe venni, a jóval több, mint 400 pontom ellenére sem. De még ami késik nem múlhat, ha lesz még rá lehetőség én is ki szeretném nyilván használni, hiszen élethosszig tanulás a cél nem? Vagy annyira azért mégsem, hadd fizessenek csak minél többen, nehogy már kihasználja még a végén az is akinek annak idején a rendszer 18 évesen ezt nem kínálta fel (amikor egy korosztály 8-10%-a mehetett csak tovább a felsőoktatásba!). Pedig arra számítunk, hogy levelező képzéseken is, mint ahogy egyre több helyen már mostanra bevezették, legyenek államilag finanszírozott helyek. Az esélyegyenlőség nevében!
    Ja, és nem megháromszorozódott, hanem megnégyszereződött a hallgatók száma. De ez csak mennyiségileg igaz. A minőséget tekintve ma feleannyi gyerekszámból kerül ki négyszer annyi hallgató, azaz az esélyek minimum 8-szor akkorák bekerülni a felsőoktatásba, mint 17 + X évvel ezelőtt. Mire is fel? Régen még a kitűnő tanulókat is, ha szakközépiskolában tanultak tovább, érettségit követően azonnal a munka világába terelték!! (Lehet, hogy ezért is voltak komolyabb munkáink, mint ma sok gyenge diplomásnak..) Elnézést kérek a legjobbaktól, akik itt kivételek a téma tekintetében.”
  • 11. Gazficko 2010. november 04. 22:15
    „9. hozzászólás rouge 2010.11.04. 13:33

    Én is ráismertem valakire. A saját szakomon van ilyen,hogy a vizsgát a tanár hangulata befolyásolja.”
  • 10. lingua 2010. november 04. 14:34
    „Rouge..

    Lehet, hogy egy helyre járunk, ráismertem valakire :-)”
  • 9. rouge 2010. november 04. 13:33
    „Sajnos a sikeres vizsgákhoz nem elég minden esetben a tudás. Nem egyszer tapasztaltam ismeretségi körömben, hogy sokat nyom a latban a vizsgáztató tanár hangulata, hogy milyen ing van rajta, milyen az időjárás odakinn, és egyéb befolyásoló tényezők is közrejátszanak. Bizonyos esetekben ezekről a problémákról még a dékán is tud, de nem nagyon tud ellene tenni. Ha szigorítjuk a diákok vizsga lehetőségeit, meg egyebeket, akkor talán a tanárokat is lehessen minősíteni és ez alapján "tanácsot" adni nekik. Sajnos az a néhány nem odavaló oktató meg tudja keseríteni az ember életét. Tudom az élet nem habos torta, de azért mégis!!! Muszáj mindig valakinek szemétkednie????”
  • 8. gavallér 2010. november 04. 11:49
    „A rettegett "piac" értékeli a papírt. Mert diploma és diploma között óriási lehet a különbség.
    Azt is be kell látni végre, hogy nem kell minden állás betöltéséhez diploma.
    Addig míg az oktatás extrapfitot tud termelni addig nehéz előbbre jutni.”
  • 7. Demanda 2010. november 04. 11:30
    „szpalika: A másik fele a dolgoknak meg az, hogy már szigorlat sincsen :) Talán a 4 alkalom kevés, de 6 már bőven elég lenne (1. félév 3, 2. félév 2, 3. félév 1)”
  • 6. Demanda 2010. november 04. 11:27
    „xene: Amikor megháromszorozódott a hallgatók száma, nem vettek fel új oktatókat, szóval most elküldeni sem fognak. Annyi történt csak, hogy most előadásokon nem lehet beférni a terembe, ezért (sem) jár be a hallgatók nagy része. A gyakorlatok is sokszor nagy teremben vannak, 100+ főre, ami innentől kezdve nem gyakorlat, csak egy gyakorlatias előadás. Ahol a tárgyi feltételek ezt nem teszik lehetővé (pl. számítógép kell hozzá, és csak x darab van a teremben), akkor meg 10-11 gyakorlatot kellene tartania az oktatónak, és ha van 3 ilyen tárgya, akkor azt már nem lehet megtenni. Ilyenkor kerül ki demonstrátor hallgatókhoz a meló, persze a pénzt felveszi érte a prof.
    Szóbeli vizsga már nincs is, írásban pedig mindig lehet puskázni. Arról nem is beszélve, hogy a nagyobb létszám miatt csökkennek az elvárások is. Korábban ha egy 60 fős évfolyamról megbukott 10-12 ember, az senkit sem lepett meg. Most ha 600 emberből megbukik 100-120, az már tömeges felháborodást von maga után, rinyálást, meg a tanár feljelentését a dékánnál.
    A hallgatók pedig rohadt kényelmesek a 9 vizsgalehetőséggel. "Második alkalommal vettem fel, és kétszer idén is megbuktam belőle. Hát elmegyek harmadjára is, lehet, hogy átmegyek kis tanulással, de ha nem az se gáz, jövőre még van 3 lehetőségem".

    Akárhogy is tiltakozzanak a hallgatók a törvénymódosítás ellen, létszámcsökkentés KELL, a feltételeket szigorítani KELL, különben annyit fog érni a diploma, mint régen egy érettségi. Semmit. Saját érdekük is lenne elfogadni, de tiltakoznak ellene...

    Üdv, egy hallgató.”
  • 5. szpalika 2010. november 04. 11:09
    „nálunk n*17-es szabály volt kezdetben, azaz aktív félévek száma x 17 kreditpont volt a bennmaradás feltétele. Ez egy humánus megoldás volt, nem gondolom, hogy a tárgyak felvehetőségét kellene direktben visszanyesni, hiszen egy ideális haladási folyamatban mindenképpen megakadna az, aki sokszor nem teljesíti.
    A másik fele a dolgoknak: volt olyan szigorlatunk, ami nagyon kemény volt, és nem sok ember fért volna bele a 4 alkalomba.
    BME VIK műszaki informatikára jártam, és elvégeztem. Ott 117 pont volt akkor a felvételi, felvettek 450 embert és ebből hullott ki 50-70 ember az első félév végén az n*17-n.”
  • 4. Szerzetes 2010. november 04. 10:21
    „Teljesen jogos. Egyetemistaként látom h mi megy és bosszantó, hogy aki előttem kezdett, az amikor én dolgozok még akkor is az én adómból fogja jól érezni magát.
    Tanárt nem túl sokat fognak elbocsájtani, mert neki akkor is órát kell tartani, ha nem 600-an ülnek benn, hanem 100-an csak.
    A kiskapukat kellene még bezárni. Milyen dolog az, hogy valaki 3-adszor is elbukja a tárgyat, mert elfogyott a 9+1 vizsga lehetőség és akkor újra felvételizik ugyan oda, és van neki ismét 3 éve próbálkozni?!”
  • 3. persona 2010. november 04. 09:44
    „- Foglalkozása?
    - Germanisztikát hallgatok az egyetemen.
    -Aha, szóval nem akar dolgozni..

    ez a kis dialógus a BBC egyik kvízműsorában hangzott el a műsorvezető és az egyik játékos között :D
    no komment..”
  • 2. mákosrétes 2010. november 04. 09:30
    „A te adódból is finanszírozzák a "nesze semmi fogd meg jól" szakokat.
    Kérdem én: minek?
    Inkább legyen fele annyi egyetemista, de az legalább legyen felhasználható.Lásd: Kecskemét.
    Mivel kevesebben lesznek, majd szépen lassan felmegy a fizetésük is,mert a kereslet-kínálat felviszi az "árukat".
    Média szakosból kevesebb lesz?
    Hát Istenem
    Majd csak túl éljük.....”
  • 1. xene@freemail.hu 2010. november 04. 09:10
    „Gyakorlatilag a lényeg itt is a leépítés! Nem kell diák, akkor nem kell majd annyi oktatór sem!
    Kíváncsi vagyok, hogy a sok középiskolással mit fognak majd csinálni, de még azokkal is, akik bolognai alapképzést szereztek csak (amely diplomákkal ugye egy kalap sz*rt se érnek).
    Az országot lassan át lehetne kereztelni: LEÉPÍTENI mindent!
    Ja, és kunyeráljuk el az állampolgárok összes pénzét! Már kezd elegem lenni abból, hogy naponta kapok olyan levelet, hogy adakozzak, mert itt volt tragédia, ott volt tragédia....+ tv-ben is ez megy! Az állami lenyúlások nemcsak, hogy megmaradtak, hanem még fokozódtak is! Közben a fizetések meg csökkennek :).”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Páratlan plakátok

Szeged - Tizenkilenc darabos páratlan plakátgyűjtemény került elő a Somogyi-könyvtár térképtekercsei… Tovább olvasom