Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Kevesen ismerik a jelnyelvet

Szeged - Csongrád megyében közel 900 hallássérült ember él. Ennek ellenére megyénkben mindössze három jelnyelvi tolmács segíti a kommunikációjukat a közhivatalokban, orvosi rendelőkben, iskolákban. Problémáikra megoldás lehetne, ha a jelnyelvet hivatalos nyelvként ismernék el.
A magyar lakosság tíz százaléka hallássérült. Csongrád megyében közel kilencszázan, Szegeden ötszázan élnek ennek a fogyatékosságnak valamely formájával. 2003 óta lehetőség van arra, hogy a hallássérültek teljesen ingyen, bármikor kérhessék jeltolmácsok segítségét a közhivatalokban, iskolában és az orvosnál, a szakemberek száma azonban igen kevés. Szegeden a SINOSZ Csongrád Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Attila utcai irodáján mindössze három szakember látja el ezeket a feladatokat. Éppen ezért annak, aki szeretné igénybe venni ezt a szolgáltatást, három nappal korábban jeleznie kell a szándékát. Sürgős esetekben azonban még éjszaka is hívhatók a szolgálat munkatársai.

– Ha a bíróságra, vagy a rendőrségre megyek a hivatalos ügyeimet intézni, mindig kérem egy jelnyelvi tolmács segítségét. A formanyomtatványok gyakran érthetetlenek számomra – mondta nehézségeiről a 32 éves, hallássérült Filákovics Dijáná. Érettségivel varrónőként dolgozik. Hercegszántóról költözött Szegedre, mert csak itt tudott elhelyezkedni. – A hallássérültek fizikai munkára vannak kárhoztatva. Hiába van magasabb végzettségünk, nem tudunk kommunikálni halló társainkkal – folytatta Dijáná.

A hallássérült Filákovics Dijáná (szemben) a jeltolmáccsal, Vörös Krisztinával kommunikál Fotó: Frank Yvette
A hallássérült Filákovics Dijáná (szemben) a jeltolmáccsal, Vörös Krisztinával kommunikál Fotó: Frank Yvette

– A legtöbb siket ember elsődleges anyanyelve a jelnyelv. Saját hangtannal, mondattannal és alaktannal rendelkezik. Sajátos mimika és gesztusok párosulnak hozzá. A siket emberek ezzel képesek a leginkább kifejezni magukat, a magyar nyelv csak a másodlagos anyanyelvük – mondattanilag eltér a jelnyelvtől. Éppen emiatt a hallók számára gyakran furcsának, erőltetettnek tűnik, amikor egy hallássérült beszél – magyarázta Vörös Krisztina. A szegedi jelnyelvi tolmács elmondta, a jelnyelv nem nemzetközi, felfedezhetők benne a tájszólás jellegzetességei. Magyarországon például hét dialektust ismernek.
– A hallássérültek jelenleg is önálló nyelvként használják a jelnyelvet. Ennek ellenére nem ismerik el hivatalos nyelvként – magyarázta Tóth Béla, SINOSZ Szeged város szervezetének az elnöke. – A gyerekek most szájról olvasással tanulják a magyar nyelvet, és a jelnyelvet csak ellesik egymástól.

A képzésről

A jelnyelvet 180 órás alap-, illetve középfokú kommunikációs tanfolyamokon lehet elsajátítani a siketek és nagyothallók szegedi szervezetének központjában, a Bartók Béla téren.

Olvasóink írták

  • 2. E-Medve 2008. október 01. 21:08
    „A 10% valós adat lehet, ha mindenkit ide sorolunk, akinek valami problémája van a hallással.”
  • 1. atomboy 2008. október 01. 19:23
    „Csak en talalom soknak a tiz szazalekot?
    Amugy a hallasserultek nincsenek fizikai munkara karhozatva. Kitartas es szerencse kerdese az egesz.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Napfényfürdő elnevezésre szavazott a legtöbb szegedi

Szeged - Napfényfürdő Szeged – ezt a nevet kapta az Újszegeden épülő fürdőkomplexum. A… Tovább olvasom